Jeanny

Csakúgy mint a High School Musical esetében, itt is a második rész lett a kedvencem. Korom ide vagy oda, lekötött a film, a dalok pedig igazán fülbemászóan sikeredtek. Ki kell emelnem, milyen zseniális is volt China Uma szerepében. Ez a lány szereplésre született, a hangja pedig eszméletlen karakteres, világviszonylatban is.

Pozitív csalódás volt egy Disney filmhez képest. Az utóbbi években egyáltalán nem kötöttek le, pedig igazán gyereklelkű vagyok. Azonban ez tényleg méltó utódja a HSM és a Rocktábor szériáknak. Örülök, hogy a mostani generáció is találkozhat egy ilyet típusú sorozattal. Dove Cameron abszolút pozitív csalódás volt, Sofia Carson szintúgy. Cameron Boyce pedig hozta a formáját. Aranyos film :)

Felejthető, talán ez a legmegfelelőbb szó rá. Bezsongtam, mikor megláttam Kevin Spacey nevét, viszont ebben a filmben valóban ez a legérdekesebb. Egyszer-kétszer felnevettem, de ettől függetlenül semmi újat nem tudott felmutatni. Pedig már igazán várjuk az újdonságot. :)

A maga műfajában szerintem igenis jó film volt. Erős idegzetűeknek ajánlom, ugyanis valóban sok benne a gyomorforgató rész, a csavarok is javarészt ezen a vonalon épülnek fel. Daniel Radcliffe igenis kilépett ezzel Harry Potter árnyékából, ám nem mondanám, hogy ez igazán neki való szerep volt. A thriller vonalat továbbra is tarthatná, de nem ebben a túlbonyolított, kacifántos formában.

Ez az a mese, amit senkinek nem kell bemutatni. Sokadszorra is megnevettet, szórakoztat. A szarkazmus fellegvára, a gusztus határainak veszekedése... Biztosítok mindenkit, hogy nem csak a nosztalgiafaktor adatja velem az öt csillagot. :)

Ez egy nagyon erős "jó". A műfajkedvelőknek azt mondom, hogy ez az alkotás egyszerre mutat újdonságot, de kevésbé nyomasztóbb, mint a hasonló filmek java. Egy kellemes egyszernézős kikapcsolódás, de... Itt jön a de. Vannak igazán megrázó és még a gyakorlott néző szívét is megolvasztó pillanatok, ami teljesen megváltoztatja a mű jelentését számomra. A főszereplő számomra ismeretlen volt, de sajnos nem is nyerte el tetszésemet. Szinte minden mozdulata egy másik színész imitálásának hatott (leginkább Kevin Spaceyt láttam benne, de nem ő volt az egyetlen). Jennifer határozottan meglepett. Eddig csak vígjátékszínészként tekintettem rá, de sikerült kilépnie a szememben ebből a skatulyából.

A valóság mutatásától igencsak távol áll annak ellenére, hogy realitynek csúfolja magát. Bár azt a műfajt se tartom nagynak, ennek a műsornak sikerült még ezt is alulmúlni. Már maga az ötlet is kész röhej számomra, hogy gazdag, nőnek csúfolt lényeket figyeljünk a tévé előtt. A megvalósításról ne is beszéljünk, na meg nem is igazán eredeti ötlet.

Megérte előszedni ezt a porosodó játékot. A szó legszorosabb értelmében. Jó volt, hogy egyszerre kaptunk múltidézést és jelent egyaránt, vígjátékként kezelem. A klisé ellenére mégis megtudott nevettetni, nem bántam meg a mozijegy vásárlását. A 3D-s kivitelezés már hagyott némi kívánnivalót maga után, de ez már egy másik téma. :)

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Csak azért kap csillagot, mert a régi szép időkben még én is leültem nézni. Igaz, gyerekként. Ma már azt se értem, hogy nem veszik észre, hogy a nevetség kategóriát súrolja. Vannak benne szerethető és tehetséges színészek (pl. Várkonyi András), de ez már mit sem javít a színvonalon.

Akárki akármit mond, én szerettem. Az utolsó évadot érdemes figyelmen kívül hagyni, az valóban nem illik bele igazán a képbe. Habár a könyv tartalmáról nem tudok nyilatkozni, mivel még nem volt hozzá szerencsém, szerintem működött a forgatókönyvíró magánakciója az első két évadig. Izgalmas volt, lekötött.

Könyvadaptációként hagy némi kívánnivalót maga után, tekintve, hogy Ben Barnes külső tulajdonságait tekintve teljes ellentéte a főszereplőnek, ezzel együtt a történet is eltér néhány ponton. Én kifejezetten szerettem Barnest ebben a szerepben, és a többiek is felejthetetlent alkottak. A díszlet magával ragadó volt, a helyszín és a hangulat varázslatos. Önálló filmként is teljesen helyt áll, de akinek tetszik, annak a könyv kötelező olvasmány.

Sokat gondolkoztam, vajon miért nem tetszett. Spoiler nélkül, röviden: Nem találtam igazán fordulatosnak. Nem hallottam még hasonlóról, de rengeteg a kiaknázatlan lehetőség. Én az a fajta személy vagyok, aki bármiben talál valami izgalmat, de talán kissé sokat vártam az alkotástól, mert a mondanivaló számomra sekélyes és felületes maradt. Azokkal értek egyet, akik túlzottan depresszív drámának jellemezték... Azonban még abba a műfajba se férne bele igazán. Nem ajánlom azoknak, akiknek magasak az elvárásaik, igazán maradandó filmre vágynak, vagy éppen nem kedvelik, ha gyerekek vannak rivaldafényben egy horrorfilmben. Mindenesetre a színészek többé-kevésbé jól működtek együtt, a látványkép paz... több»

A maga bájos módján elragadó. Természetesen csak tizenöt éven aluliaknak, azon felül már nem tud megfogni, de egészen addig egy rózsaszín kis köd, ami nem akar feloszlani. A története egyszerű, sablonos, épp ezért működött három évadon keresztül. A dalok fülbemászóak. Megvan a maga hangulata, de hamar ki lehet belőle ábrándulni.

Tipikus Disney. Mézesmázos karakterek, semmitmondó monológok, apró dolgok túldramatizálása. Egyértelműen az elődjére, a Violettára hajaz, mind stílusában, mind szereplőgárdában. Azért annyi újdonságot tud nyújtani, hogy elődjével ellentétben itt már egy rejtélyt nem fejtenek meg egy évad alatt, hanem a következőbe is továbbviszik. Ezt lehúzza azonban a tény, hogy a nézők tudják a fordulatot, a szereplők meg szenvednek az igazságért, így erősíti azt a bizonyos bugyutaságot. Üde színfolt azonban az Ambar Smitht alakító Valentina Zenere, de sajnos erős az érzésem, hogy hamar a süllyesztőben végzi. Gyerekeknek, fiatalabb kamaszoknak tökéletes időtöltés.

Az első gondolatom az volt a film befejeztével, hogy ez egy felesleges időpazarlás volt. Kiszámítható, egyszerű, kliségyűjtemény. Egy kis gondolkodás után rájöttem, hogy éppen ez a cél és pont ezért üt! Lépten nyomon ráismerhetünk nagy klasszikusok és közönség kedvenceinek elemeire. Már az első percekben utal erre (a szolgálónő viselkedése azonnal a Szépség és a Szörnyeteg Gastonjára emlékeztetett). Ami azt illeti, összegyűjtötték ezeket a már-már lehetetlenül pozitív csengésű műveket, egybegyúrták és meglocsolták egy kis Tim Burton stílussal és már kész is van. Egyszernézős, szórakozásnak kiváló :) 10/7

Talán az a legnagyobb problémám, hogy túlságosan nagy elvárásokkal ültem le megnézni. Fordulatokra éhes néző vagyok, ez a mű pedig kifejezetten nem laktat. Úgy fogalmaznám meg, hogy egy fantasztikus ötlet, zseniális látványvilág, tehetséges színészek, de ellaposodott történetvezetés, be nem váltott ígéretek, felesleges elemek. Ez utóbbi nem javított, inkább rontott az összképen. Talán már túl sok hasonló csattanóval rendelkező filmet láttam ahhoz, hogy már az első negyedében sejtsem, mi lehet a végkifejlet, na meg az alkotás nem is árul zsákbamacskát, szinte már ki-kimondja a várva várt csattanót.

Kegyetlenül őszinte. Ez az első dolog, amit le tudok írni róla. A legtöbb erősnek szánt film beleesik abba a hibába, hogy a színészek viszik a hátukon a történetet, vagy éppen fordítva. Itt egyik lehetőség se játszik! Kirakósdarabként egészítik ki egymást, miközben húzzák a néző előtt a mézesmadzagot... Ez egy kötelező darab. Kiváló rendezés, mesteri alakítások és ritka különleges forgatókönyv.

Már éheztem egy olyan filmre, ami nemes egyszerűséggel pofára ejt. Erre nincs jobb kifejezés. Ez egy igazi kifordított mű, ami nevetve mutat be az elvárásoknak. Nem egy sablont láthattunk, ez kétségtelen. Ellene szóljon, hogy alig sikerült ébren maradnom, de a film második fele ebben is kárpótol. Érzelmeket váltott ki belőlem és borzongást. Mindenképp ajánlom annak, aki vár a nagy csattanóra!

Nehéz igazán értékelni... Az egyik legérdekesebb film volt, amit életemben láttam. A teóriában, amelyre építettek, teljes mértékben hiszek. Vad volt, misztikus, de mégis vannak benne logikai buktatók, amelyek miatt képtelen vagyok kerek egészként tekinteni rá. Azonban mégis azt mondom, hogy bármikor rá lehetne venni a megtekintésére.