A mindennapi élet taposómalmában (vagy ha úgy tetszik: mókuskerekében) az ember évek, évtizedek alatt elszürkül, távol kerül ifjúkori álmaitól. Viszont a boldogság és a nagybetűs ÉLET visszaszerezhető, ha utánanyúlunk gyermeki énünknek és magasról teszünk az eseteges társadalmi elvárásokra. Mert ugyebár: „kell egy kis őrültség!” Oliver Parker erről az unalomig koptatott közhelyről készített filmet Férfiak fecskében címmel. Az alkotásból hiányzik mindenféle manír, izzadságszag és erőltetettség. Friss és izgalmas. Segít kimondani: a banális dolgok nagyon mélyen igazak. A Férfiak fecskében egy elkoptatott frázis magas, művészi szintre emelve. több»
Az utóbbi években kezdtek ismét divatba jönni a coming of age filmek (Sing Street, Papírvásosok, Lady Bird, Szólíts a neveden, Ready Player One, Pókember: hazatérés) amik nagyrészt a 80-90-es évek hangulatát idézik meg. A Kszi, Simon is ezt a vonalat követi megcsavarva egy kicsit a sztorit azzal, hogy a főszereplő tinédzsernek nem csak a pubertás kor nehézségeivel kell megküzdenie, hanem saját szexuális identitásának elfogadásával is. Természetesen a történetben a vígjátéki vonal erősebb, de nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett komédiáról, mivel az alapkonfliktus nagyon is komoly, így inkább dramedy-nek mondanám több»
Pablo Escobar kultusza, az utóbbi években újabb reneszánszát éli a mozivásznon. Kétévente készül életéről egy-egy filmadaptáció, olyan nagy nevekkel, mint Benicio Del Toro vagy Bryan Cranston (Escobar: Paradise Lost, Beépülve: az Escobar ügy), mégis a dokumentumfilmes elemeket felvonultató Narcos sorozat, ami meghozta az áttörést és nagy szakmai sikereket ért el. több»
Összességében, ha élhetek ezzel a hasonlattal A Hangya és a Darázs nekem egy hangyányit jobban tetszett, mint az első rész. Izgalmasabb, látványosabb, viccesebb és meglepő módon érzelmesebb is lett. A filmzene is sokkal jobban sikerült, ami nagyszerűen illik az adott jelenetekhez. Ami viszont tényleg nagyon észrevehető az, hogy a látvány mennyit fejlődött. Vannak nagyon jól kidolgozott akciójelenetek, a kvantumtér képi megjelenítése pazar lett, és jobban kiaknázták a méretváltásban rejlő lehetőségeket. Természetesen akadnak logikai bakik is és néhány idióta poén, de ezektől eltekintve a film nagyszerűen működik és szinte bárkit képes beszippantani, aki hagyja magát. több»
Összeségében azonban úgy gondolom, hogy a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba tudta hozni az első rész szintjét, apróbb csetlés botlással, de egy könnyed péntek esti filmként nem fog csalódást okozni, talán még táncra is perdíthet minket és előkereshetjük a rég elfelejtettnek hitt slágereket. De hogy ez is klasszikus lesz-e, az már a jövő zenéje. több»
Látványos, de üres. Sokat markoló, de keveset fogó, néhol humoros akció/valami. Az elvárásoknak megfelelően felületes, egyszer nézhető film. Egy kicsivel több humort simán elbírt volna. Csak rajongóknak! több»
Igazságtalanok lennék a rendezővel, ha azt mondanánk, hogy könnyű dolga volt. Közel másfél hónap magányt és (hol kétségbe esett, hol reménykedő) várakozást a semmi közepén nehéz megfilmesíteni. Persze ettől még nem lesz jó a Sodródás. De azt el kell ismerni, hogy Kormákur nagy fába vágta a fejszéjét, így sok minden megmagyarázható. Az viszont nem a megbocsátható kategória, hogy a „18. fok északi hosszúság”, mint helymeghatározás, elhangzik a filmben. Bár ez lehet a fordító hibája is, akinek régen volt az a földrajz óra és kiment a fejéből: hosszúságból csak keleti és nyugati van. több»
A nyári vígjáték felhozatalba remekül beleillik a Haverok harca, mert tényleg nagyon ütősre sikerültek a poénok, és mindenki találni fog egy számára szimpatikus karaktert, vagy éppen kevésbé bolondot a karakterek közül. A lényeg, hogy senki ne vegye túl komolyan a látottakat, és akkor egy élvezhető filmmel lesz gazdagabb. több»
A film legnagyobb kérdései: mi az alaprajz és hol van a börtön? Az alaprajzot nem az eredeti csapat szerzi meg, hanem egy Légió nevű neo-náci hacker triumvirátus (valaki kommentelje már ide, honnan volt a börtönben annyi hintőpor, amit ők minden nap az arcukra mázoltak?), akiket el is intéznek az egyik frappáns beszélgetésben egy félmondattal (Mi vagyunk a Légió. – Felőlem.). A börtön helye pedig az utolsó öt percben derül ki, egy félvállról odavetett mondattal. Magyarázat nélkül. Oké, nem kellett volna felépíteni ide semmilyen csattanót, nem ez lenne az egyik legfontosabb infónk a gonoszokról, dehogy. több»
A dán Hannah Nydhalnak és férjének, Ole Nydhalnak kiemelt szerepe volt abban, hogy a buddhizmus elterjedjen a nyugati kultúrkörben. Hannah a hetvenes évektől kezdve, 2007-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan utazott szerte a világban, hogy minél többen megismerhessék az általa is követett vallást. 2014-ben dokumentumfilmet forgattak ennek a különleges nőnek az életéről, az alkotás idén debütált hazánkban. György Kessler Mártával, a film rendezőjével és producerével beszélgettünk. több»
64 Férfiak fecskében (2018)