Hibáktól hemzsegő és Napóleont besározó történelmietlen film Bonaparte Napóleon egyszerű tüzérhadnagyból előbb tábornok lett, majd frontparancsnok, később első konzul, utána pedig császár, és mindezek mellett legyőzte Európa összes valamirevaló hadseregét. Katonái tisztelték és szerették, mert a többi tábornokkal ellentétben osztozott a legénység sorsában: közöttük menetelt, azt ette, amit ők, és valóban értett a hadviseléshez. Napóleont nem származás vagy összeköttetés, hanem valódi hozzáértés emelte egyre magasabbra a ranglétrán. Bár a tengeri hadviselés nem volt az erőssége, a lovakat pedig nem szerette (és így a lovasságot, illetve lovas rohamokat sem túlzottan), mégis katonai zseni volt és hatalmas stratéga, a történelem legnagyobb hadvezére, és ... több»
Vicces, helyenként jópofa, több helyen viszont nagyon alpári Óriási a rajongótábora ennek az 1979-es magyar vígjátéknak, melyet én legelőször egyetemistaként láttam. Nevettem a viccein, mint szinte mindenki, de csak idősebb koromban lettem érzékeny arra a sok alpáriságra és közönségességre, amit közvetít. De tagadhatatlan Bendegúz (Olvasztó Imre) vagánysága, szókimondó jópofasága. Kedvencem soha nem tudott lenni ez a film, sem fiatalon, sem most, és azt sem gondolom, hogy a magyar filmipar egyik büszkesége lenne, mint a nívós szellemesség csúcsteljesítménye. Ez van, de azt gondolom, mindenki nézze és kedvelje azt, ami ízléséhez passzol.
Beteg film, horrornak nem nevezném A horror rémületet kelt, ez a film pedig csak szimplán gusztustalan. Egy horrorrajongó ismerősöm miatt néztem meg a Mártírokat, aki azt mondta erről a filmről, hogy ez a legdurvább, amit eddig látott. Kihívásnak éreztem tehát megnézni. De közben rájöttem: ez egy ostoba és beteg sztori csupán. A lényege, hogy gazdagok egy csoportja kitalálja, hogy a történelemben azok, akik nagy szenvedések után haltak meg (mártírok módjára), azok haláluk előtti pillanatokban látták a túlvilágot. És persze ezek a jó képességű zsenik úgy hiszik, ha ők maguk kínoznak meg embereket, és azok szenvednek, akkor haldoklásuk közben majd szépen elmondják nekik, hogy mi van a túloldalon. Idiotizmus szadizmussal keverve... több»
A legjobb film Hitler felemelkedéséről Christian Duguay 2003-as kanadai rendező filmje, A gonosz születése (Hitler: The Rise of Evil) a legjobb, amit valaha készítettek Hitlerről. A sztori egészen a gyermekkortól indítja a Führer életútját: látjuk, ahogyan apja verte kiskamaszként, majd később, ahogyan elutasítják a bécsi festőakadémiáról, és ahogyan az első világháborúban futár lesz a nyugati fronton. A film ettől a ponttól lesz részletesebb és alaposabb. Bemutatja ugyanis azokat az emberek, akik politikai pályája kezdetén meghatározták felemelkedését: az egyik segítette, ő Ernst Hanfstaengl (Liev Schreiber), aki kiadta fő művét, is a Mein Kampfot, a másik pedig gátolta felemelkedését, ő egy német újságíró volt, Fritz Gerlich (M... több»
Látványos és szórakoztató cyberpunk-sci-fi Magam is meglepődtem azon, hogy bejött ez a cyberpunk-sci-fi téma a CGI-főhősnővel, Alitával, akihez Rosa Salazar színésznő kölcsönözte az arcát. Nagyon jól megalkották azt a világot, melyben a script és a rendezés a karaktereket mozgatja. Egy jövőbeni közeg, ahol van egy kivételezett felső kaszt, a felszín feletti városban és egy nyomorgó alsó kaszt a szemétvárosban. Alita odafentről származik, egykoron harcos volt, ám szemétre dobják. Dr. Ido (Christoph Waltz) felkarolja, újjáépíti, Alita pedig harcot kezd önmagáért és a lentiekért is. Robert Rodriguez rendezése és Christoph Waltz játéka túlmutat a film külsőségekre épülő jellegén. Ezért tőlem erős négy csillagot kap. Megjegyezném: szórako... több»
John Wick halála A negyedik résszel lezárták a tetralógiát, noha elég béna lett szerintem a legvége. Gyakorlatilag az utolsó 54 perc a lényeg. Születik egy alku arról, hogy miként zárják le a második rész óta tartó konfliktust a nemzetközi szervezet (felső kör), és korábban nekik dolgozó bérgyilkos, John Wick (Keanu Reeves) között. Ez alapján Wick napfelkeltére eljut egy adott helyre Párizsban, majd ott pisztolypárbajt vív Marquisszal (Bill Skarsgard), azaz a márki emberével, aki nem más, mint a vak Caine (Donnie Yen). Pisztolypárbajt egy vakkal. Súlyos. Aztán 50 percen keresztül próbál Wick eljutni a helyszínre, miközben fél Párizs üldözi, ő meg végig egy szál maga van. Aztán egyszer csak lesznek segítői: a... több»
Érdekes sztori, nagy alakításokkal Az Egy becsületbeli ügy (A Few Good Men) igazából egy összetett film: bár középpontjában egy amerikai katonai támaszponton megesett gyilkosság áll, melyet katonai jogászok derítenek fel, lebuktatva a támaszpont parancsnokát, valójában szól még becsületről, tisztességről, kitartásról és küzdeni akarásról is. Igazából a filmben két világnézet kerül szembe egymással: egy elvakult és a célért mindent megengedő, illetve szervilizmust megkövetelő gondolkodás – ezt képviseli Jessep ezredes (Jack Nicholson), a támaszpont teljhatalmú ura és Kendrick hadnagy (Kiefer Sutherland) vakon engedelmes beosztottja – és egy tisztességet, emberséget követő világlátás, amit Kaffee hadnagy (Tom Cruise) és Gallowa... több»
A legtöbb nevetés filmje Tökéletes folytatása az első résznek, melynek egy adott jelenetsorát mindig végignevettem, akárhányszor is láttam. Arról a szituról van szó, melyben Vitti (Robert de Niro) börtönben van, de ott meg akarják ölni, így eljátssza, hogy megőrült, így eléri, hogy elkülönítsék a többi rabtól. Persze azonnal hívják pszichiáterét, Dr. Sobelt (Billy Crystal), aki meg kell hogy vizsgálja Vittit. Mivel azonban nem tudja, hogy Vitti szimulál-e, egy sor fura vizsgálatnak veti alá. Vitti katatónnak tetteti magát, olyannak, aki érzéketlenül néz a semmibe semmire sem reagálva. Közben Sobel a fülébe kiabál, és még egy fecskendőt is a combjába döf. Az ember ennél a jelenetnél nem bírja ki, hogy ne röhögjön tel... több»
Robert de Niro legjobb vígjátéka A Csak egy kis pánik első és második része is ugyanolyan jó és vicces, így felváltva szoktam újra meg újra megnézni őket. Az eredeti, első részben megismerjük a karaktereket és az alapszitut: adott egy pánikbeteg maffiavezér, Paul Vitti (Robert de Niro) és egy pszichiáter, Dr. Ben Sobel (Billy Crystal), aki arra kényszerül, hogy foglalkozzon a számára félelmetes alvilági figurával. De nincs egyszerű dolga: Vitti nem hagy fel ugyanis életvitelével, és sorra hajtja végre törvénytelen akcióit. A legnagyobb dobása azonban még hátravan, és ebben történetesen a pszichiáter is belekeveredik. Rengeteg a helyzetkomikum, a kacagtató párbeszéd, és még izgalmakat is kapunk az említett nagy rablás jelene... több»
Az egyik legjobb akciófilm, amit valaha rendeztek Ma már nagy klasszikusnak számít a Szemtől szemben (Heat), melyet Michael Mann rendezett 1995-ben. Ő készítette 1992-ben Az utolsó mohikánt és korábban 1983-ban Az erődöt is, melyekben már egyértelműen kiderült direktori tehetsége. A Szemtől szemben persze elsősorban azért különleges, mert két nagy színészlegenda formálja meg az egymással szemben álló feleket: a nyomozót és a bűnözőt. Mi pedig azon kapjuk magunkat, hogy kicsit mindkettőnek szurkolunk. Vincent Hanna (Al Pacino) egy 55 éves nyomozótiszt, aki egész életét a munkájának szenteli, ellenfele Neil McCauley (52 éves), embereivel sokat törődő, nagyon okos bűnöző. Az a jelenet, melyben egy útszéli büfében ücsörögve utoljára beszélnek e... több»
Vicces és kalandos, remek alakításokkal Régi kedvencem ez az 1988-as krimi-kalandfilm, az Éjszakai rohanás Martin Brest rendezésében és Robert de Niro zseniális alakításával. Mikor a blogomon összeállítottam a 12 legjobb Robert de Niro filmet, a hatodik helyre tettem A Keresztapa, Szemtől szemben, A szajré, Taxisofőr és a Csak egy kis pánik mögé. Igazság szerint holtversenyben áll nálam a Bronxi mesével. Az Éjszakai rohanás egy nagyon szórakozató, könnyed sztori egy óvadékügynökségnek dolgozó, egykori zsaru egyik akciójáról. Ezt a karaktert, vagyis Jack Walsh-t alakítja de Niro. Van akciózás, menekülés, autós üldözés, bunyó, tűzpárbaj és rengeteg poén is. Walsh ugyanis egy maffiának dolgozó könyvelőt kell hogy elhozzon Amerika túl... több»
Szatírikus fekete komédia, mely történelmileg nagyon is stimmel Joszif Sztálin 1953. március 5-én hunyt el, közel 30 évnyi teljhatalom-gyakorlást követően. Halála óriási hatalmi vákuumot okozott, mert agyvérzését követően egyszerre próbálta megkaparintani székét: Malenkov, Beria, Hruscsov és mind közül a legveszélyesebb: Lavrentyij Berija. Ő volt 1953-ban az állambiztonsági szolgálat, a rettegett NKVD vezetője. Armando Iannucci egy különleges szatirikus fekete komédiát készített az 1953-as események feldolgozásával (2017-ben). A film megjelenésekor főleg a történelemkedvelők értékeltek leginkább az egészet, de közülük is sokan nem értették, vagy nem értékelték a groteszk stílust. Pedig zseniális szerintem. A hatalmi marakodást végül Zsukov a sztártáborno... több»
Különleges sztori, remek rendezés Duncan Jones 2011-es rendezése a Forráskód (Source Code), emlékszem, az egyik legnagyobb meglepetés-siker-film volt akkoriban. Én magam sem gondoltam volna, hogy ilyen erős produkciót raktak össze Jake Gyllenhaal főszereplésével. A forgatókönyv és a rendezés is fantasztikus, de maga az alapsztori a legjobb. Adott egy esemény, melybe újra meg újra belecsöppen Colter Stevens, a hadsereg katonája. Az esemény egy vonatszerencsétlenség, melyet valahogyan meg kellene akadályoznia. De hogyan lehetséges, hogy újra meg újra ott lehet a tragédia előtti percekben? Ez a forráskód, és a tény, hogy Stevens valójában mélyalvásban van, és csak virtuálisan jelenik meg a forráskódban. Kimagaslót nyújt szerint... több»
Az utóbbi évek egyik legjobb magyar filmje Az elmúlt évek magyar filmtermésére a nagyon vegyes minőség volt a jellemző. A Semmelweis a jobb produkciók között említhető, sőt azt mondanám, hogy 2023 egyik nagy meglepetésfilmje lett. Koltai Lajos a világszerte elismert operatőrből lett rendező ezzel a filmmel bizonyította nálam, hogy tényleg van érzéke a dikrektori munkához. Ugyanakkor amerikanizálta is kicsit Semmelweis alakját, aki kifejezetten ronda ember volt, nehezen elviselhető természettel és nem éppen egy romantizálható figura. A filmben mégis a jóképűen sármos Vecsei H. Miklóssal játszatják el az anyák megmentőjét, és még egy fiktív szerelmi szálat is belecsempésznek az alaptörténetbe teljes egészében kitalált módon. Ugyanakkor... több»
Nosztalgikus és mégis új élményekkel teli Nagyon megörültem ennek a filmnek két évvel ezelőtt, amikor Joseph Kosinski rendezésében végre elkészült, és a hazai mozik is műsorukra tűzték. Külön díjaztam az iráni bevetés ötletét, mert szerintem aktuális ez a szitu most, hogy megszületett idén egy erős orosz–iráni katonai együttműködés. A filmben is ötödik generációs orosz vadászgépekkel akaszt tengelyt Pete Mitchell százados, azaz hívójelén: Maverick (Tom Cruise). Külön konfliktus-szál, hogy miközben a 60 éves Mav (vagyis Cruise) felkészíti fiatal pilótáit a lehetetlen küldetésre, tanítványai között felbukkan egykori társának Goose-nak a fia, Bradley (Miles Teller). Kettejük viszonyának alakulása a film egyik legfontosabb része. Közben... több»
Csalódás: moralizálás horror helyett Emlékszem, az első Hang nélkül-filmet 2018-ban hatalmas érdeklődés övezte, és a Krasinski házaspár (John Krasinski és Emily Blunt) fürdött az elismerésben. Az alapötlet nagyon tetszett nekem is annak idején: egy hangra támadó idegenek alkotta rémisztő és pusztító faj megtámadja a Földet, ám azok, akik képesek elsajátítani a csendben bujkálást, túlélik a támadást. Érdekes volt az egész, és John Krasinski b@romi látványosra is rendezte. Két évvel később jött a második rész, és meglepő módon képesek voltak megismételni a sikert. Ám a mostani, harmadik fejezet egy teljesen új rendezővel (Michael Sarnoski) megszakította sajnos a sikersorozatot. Már az alapkoncepciónál elrontották a dolgokat: nem ... több»
Egy alulértékelt F&F rész Rengeteg bírálatot kapott az F&F-részek között nagyon alulértékelt Tokiói hajsza. Valóban sokkal kevésbé látványos, mint a többi fejezet, és lényegesen kevesebb sztárral is forgatták, viszont emberibb a többi résznél. Egy hétköznapi srác a központi karakter: Sean Boswell, aki a film szerint csak alig 18 éves. A valóságban az őt alakító színész, Lucas Black épp 24 volt már a felvételek idején. A szenvedélye az autóversenyzés, de közben baleseteket is okoz. Így alkut kötnek vele: Japánban élő édesapjához kell mennie, hogy egy ideig ott éljen. Sean azonban Tokióban is folytatja a versenyzést, csakhogy itt nem gyorsasági futamok, hanem a driftelés dívik. Ezzel akadnak problémái, főleg miután a c... több»
A terroristák elleni harc 1998-ból Megdöbbentően realisztikus történet 1998-ból, amikor az arab terrorizmus még nem is jelentett akkora rémületet Amerikában, mint a film leforgatása után három évvel lerombolt WTC-tornyokat követően. Mintha a készítők és köztük Edward Zwick rendező már 1998-ban látták volna előre, hogy egy komolyabb terrorista-támadás mit okozhat az USA számára. A feszültség és a rejtélyek száma egyszerre növekszik a film alatt, miközben együttérzünk Anthony Hubbard FBI-ügynökkel is (Denzel Washington), aki mindent elkövet a hálózat felgöngyölítéséért. Még arra is hajlandó, hogy szorosabbra fűzze a munkakapcsolatot az egyáltalán nem illetékes CIA-ügynöknővel, Sharonnal (Annette Bening). A film a cselekmény elő... több»
A közellenség üzenete a mai napig aktuális A közellenség 1998-ban készült mégis aktuális még napjainkban is. A hatalom legfelső szintjein is akadnak olyanok, akik visszaélve különleges státuszukkal és befolyásukkal, megfigyelhetnek bárkit, bármilyen célból. Ebben a történetben ráadásul egy olyan törvény elfogadására készülnek, mellyel a társadalom teljes egésze monitorozható lenne. Az ügy mögött a Nemzetbiztonsági Ügynökség áll és annak egyik vezetője, Reynolds tábornok (Jon Voight). A sáros és gátlástalan tiszt még azt a szenátort is megöleti, aki ellenezné a törvény elfogadását. Ám a gyilkosságot véletlenül rögzíti egy parkban működő (madarakat tanulmányozó) kamera, melynek felvétele úgy kerül Robert Dean ügyvédhez (Will Smith), ho... több»
Valami meglepő és eredeti dolog nagyon hiányzik belőle Nem könnyű feladat egy 8 részre növekedett óriási múltú és népszerűségű franchise folytatása, márpedig kábé erre vállalkozott Fede Alvarez a 20th Century Studios megbízásából: a kilencedik rész elkészítésére. Ráadásul olyan elvárások is megfogalmazódtak a rajongókban, hogy legyen méltó a nagy elődökhöz és rendezőkhöz, mint Ridley Scott, James Cameron, David Fincher, illetve nyújtson újat, de nosztalgiázzon is fanservice jelleggel. Pont az a probléma, mint a Star Wars franchise esetében: ha túlontúl újító jellegű az új epizód, akkor a fanok morgolódnak, ha meg nagyon követi a hagyományokat, akkor rásütik, hogy a régi klisékből dolgozott a folytatás. A Romulus esetében mindkét vádat megkapta A... több»
60 Napóleon (2023)
Bonaparte Napóleon egyszerű tüzérhadnagyból előbb tábornok lett, majd frontparancsnok, később első konzul, utána pedig császár, és mindezek mellett legyőzte Európa összes valamirevaló hadseregét. Katonái tisztelték és szerették, mert a többi tábornokkal ellentétben osztozott a legénység sorsában: közöttük menetelt, azt ette, amit ők, és valóban értett a hadviseléshez. Napóleont nem származás vagy összeköttetés, hanem valódi hozzáértés emelte egyre magasabbra a ranglétrán. Bár a tengeri hadviselés nem volt az erőssége, a lovakat pedig nem szerette (és így a lovasságot, illetve lovas rohamokat sem túlzottan), mégis katonai zseni volt és hatalmas stratéga, a történelem legnagyobb hadvezére, és ... több»