Horror-western hibrid élvezetes kivitelben Nem olyan rég bukkantam erre a filmre, és rögtön leragadtam előtte, mert teljesen rendhagyó. Western hangulata van, de gyorsan átvált horrorjellegbe, és elég jó színészekkel megy a sztori. A középpontban úgynevezett trogloditák állnak, vagyis barlanglakó emberek, akik előszeretettel mészárolják az egyik környékbeli település lakóit, és el is rabolnak közülük. Így összeáll vadnyugati módra egy megtorló csapat, hogy ellássa a bajukat, és kiszabadítsa túszaikat. Csak nem lesz éppen egyszerű dolguk, mert a trogloditák sem adják könnyen magukat. Tetszett, nálam 4 csillagos főleg Kurt Russell miatt, aki ezúttal is kitesz magáért.
Nem igazán azt kapod, amiért beülsz Picit azért becsapva éreztem magam ennél a filmnél, hiszen a Krasinski teremtette franchise igazából thriller vagy horror. A Rotten Tomatoes adatlapon első helyen a horror szerepel a filmnél, második helyen pedig a sci-fi, amivel én egyet is tudok érteni. Ezt a műfaji besorolást még a második rész is tartja, ám a legújabbnál tényleg háttérbe szorul mindaz, amiért a dolog népszerű lett: a lényeg támadása. A hangra érzékeny lények, akik villámgyorsak, iszonyúan erősek (autókat képesek dobálni), és másodpercek alatt végeznek minden emberi lénnyel. Én személy szerint egy küzdelmes harmadik részt vártam, melyben a túlélők megküzdenek a dögökkel, vagy legalábbis nagy üldözések és harcok kerülnek b... több»
Gyengécske thrillerszerű valami Bár Madelaine Petsch kisasszonyt szívesen elnézegeti az ember a filmvásznon, az új thrillere (melyet horrornak nem nagyon lehet nevezni) igencsak gyengécskére sikeredett. Az eredeti Hívatlanok valóban tud izgalmas és fordulatos lenni, sőt még a hihetőségi faktor is 50% feletti, az új, 2024-es változatról ezek egyike sem mondható el. Kevés a valódi izgalom, alig akad meglepetés vagy fordulat, és a hihetőségi faktor is max. 10-15% körül marad mindvégig. Hogyan lehetséges például az, hogy két felnőtt ember egy puskával felfegyverkezve sem tudja kivédeni egy gyerek, egy nő és egy baltás pasas támadását? Olyanokét, akiknek max. késeik és baltáik vannak. Hogyan lehetséges az, hogy egy puskacső elé... több»
Viccesnek, romantikusnak, akciódusnak szánva, de egyik sem igazán működik A kaszkadőrt egyértelműen nagy közönségsikernek szánták, sztárokkal, humorral, romantikus jelenetekkel és akciókkal. A probléma azonban ott van, hogy a háromból egyik sem nagyon működik, noha David Leitch leszerződtetésével egy hírneves rendező garantálná mindegyiket. Tény, hogy David Leitch készített már jobb filmeket, pl. John Wick, Deadpool 2., Hobbs & Shaw, A gyilkos járat... stb. Ezúttal inkább közepes lett a végeredmény, noha az IMDb 70%-ra tartja 110 ezer voks alapján, melyek többsége gyanítom, nő, akik odavannak Ryan Goslingért, bármit is csinál a vásznon. De az igazság az, hogy valójában A kaszkadőr sajnos nagyon nem ér 70%-ot, max. 55-60%-ra értékelhető. Tőlem is három csillagot ka... több»
Nem éri utol A harag útja színvonalát Mindig is szerettem a Mad Max-filmeket, a kezdetektől, amikor még a 21 éves Mel Gibson alakította a rendőrből lett vándor, Max Rockatansky, azaz őrült Max karakterét. A disztópikus filmek műfajteremtője volt a franchise a 80-as években, és később A harag útja ezt a szálat folytatta. Tom Hardy személyében sikerült egy megfelelő színészt találni a főszerepre, aki méltó Mad Max lehetett. Sajnos a Furiosa esetében megakadt a sikersorozat (legalábbis nálam), mert sem a főszereplőket illetően, sem a sztorit tekintve nem lett olyan minőségű a produkció, mint a korábbiak. Egyedül látványban megfelelő a Furiosa, és bár Anya Taylor-Joy elég jó színésznő, ebben a karakterben ezúttal nem tudta elvinni a... több»
Kicsit már erőltetett Mindegyik Bad Boys-filmnek megvan a maga erőssége nálam. A legelső humorban a legjobb, ebben a legviccesebb a Will Smith–Martin Lawrence páros. A második epizód egy akcióbomba, ennek a résznek a legfőbb erőssége a látvány és a temérdek akciójelenet, a kubai bevetéssel a legvégén. A harmadik rész nálam Paola Núnez miatt jó, mert a latin színésznő egyszerűen fantasztikus ebben az epizódban (külsőre és alakítását tekintve is). A negyedik részre azonban elfárad a franchise, semmitmondó a sztori: az elhunyt Howard kapitány emlékéért és jó hírnevéért küzdenek a fiúk. Erőltetett az egész úgy, ahogy van. A krokodilos jelenettel nem tudom, mit akartak elérni, de nagyon gagyi lett szerintem. Sajnos Pa... több»
A karakterek gyengék szörnyen A legelső epizód még pipa volt nálam, aztán a második már teljes visszaesés. A fő karakterekkel van a gond: Amandla Stenberg például nagyon nem egy SW-figura, márpedig őrá épít nagyrészt az egész script. A másik főszereplő Lee Jung-jae, aki amúgy a Nyerd meg az életedből lehet ismerős, ugyancsak gyengécske Sol mester bőrében. A látvány elmegy, a sztori egyelőre nem bontakozik ki (lehet jó és rossz is, ez két rész után nem dönthető még el), de a szereplők, karakterek szörnyen B kategóriásak, az már most egyértelműen látszódik. A Star Wars élőszereplős sorozatai a Mandalóri óta valahogy gyengülő tendenciát mutatnak. Az IMDb-n a Mandalóri és az Andor emelkedik csak átlag fölé (bár az Andort nem... több»
Hű a regényhez Eleinte furcsának találtam Cosmo Jarvist a főszerepre, mert nem tűnt elég energikusnak Blackthorne szerepére. Olyan álmatag tekintetű pasas, aki valahogy mindig szomorkás és megviselt. Aztán megbékéltem vele, a végére már tetszett a stílusa. A sorozat hű a James Clavell-regényhez, pontról pontra, jelenetről jelenetre megy végig rajta. A legjobb alakítást Hiroyuki Sanada nyújtja egyértelműen, de tetszett Marikó szerepében a gyönyörű Anna Sawai is. A látványvilág sem rossz, bár az oszakai vár grandiózus méreteit nem sikerült visszaadniuk. Értékelésem: 4 csillag.
Ez már csak közepeske A CGI Indiana Jones még elmegy, de utána sajnos egyre unalmasabbá válik a film. Harrison Ford egyszerűen túl öreg már ehhez a pörgős sztorihoz és akcióözönhöz. A színészi teljesítmények is őrületesen gyengék, a látvány meg nem annyira jó, hogy önmagában elvigye a filmet. Összességében nálam csak közepes a végső verdict, azaz maximum három csillag, százalékban 55% jóindulattal. Csak a legnagyobb Indiana Jones fanoknak ajánlanám nyugodt szívvel és azoknak, akik élnek-halnak a jó öreg Harrison Fordért.
Szálkás bunyósok a 89-es sztori újradolgozásában Gyllenhaal nem is lehetne szálkásabb annál, amit itt elővezet önmagából. Fura, hogy a mozgása, amikor nem verekszik, teljesen mackós és megfáradt (sőt belassult), majd amint bunyóra kerül sor, villámgyorsra vált. Ami Conor McGregort illeti: 2019-es első visszavonulásáig nagy kedvencem volt, mert iszonyú ütőerővel küzdött mindig a kevert harcművészet világbajnokságain. (Csúcson szerintem 2015–2016-ban volt.) A 2024-es Országúti diszkóban is meggyőzően bunyózik. A film alaptörténete nem túl nagy szám, kb. követi az 1989-es sztorit: adott egy helyi kiskirály, aki a floridai tengerpart egy adott szakaszán mindent meg akar szerezni magának. Ám a Road House tulajdonosnője nem akarja eladni bárját,... több»
A legjobb háborús kalandfilmek egyike Gyermekkorom nagy kedvence az 1970-es Kelly hősei (Kelly's Heroes), mely a második világháború nyugati frontján játszódik, valamikor 1944-ben. Az alaptörténet fő karakterei amerikai katonák, akik egy német területen fekvő bank kirablására készülnek. A film műfaja nehezen meghatározható, van ahol drámaként, másutt vígjátékként jelenik meg. Szerintem háborús kalandfilm. Ami a legjobb benne szerintem, az a rengeteg szórakoztató karakter és vicces párbeszéd, mely nehezen illeszthető egy háborús közegbe. A központi karakter, Kelly egy lefokozott egykori tiszt, aki egy elfogott német alezredestől tudja meg, hogy sok ezer rúd arany van egy bankban, a front túloldalán. Ráveszi társait arra, hogy sze... több»
Az egyik legjobb film, amit valaha csináltak Ahogyan végigtekintettem eddigi elemzéseimen, illetve kritikáimon (saját honlapomon és itt, a Mafabon is), észrevettem, hogy még egyáltalán nem írtam a filmtörténelem egyik legjobb alkotásáról, A remény rabjairól, noha óriási kedvencem. Most tehát pótlom ezt a hiányosságot. A magyar származású Frank Darabont által megrendezett 1994-es film egy Stephen King-regényre épül, mely eredetileg a Rita Hayworth and the Shawshank Redemption címet viselte még 1982-ben. Cselekményének helyszíne egy amerikai börtön, idősíkja pedig az 1947 és 1967 közötti időszak. Ekkor kerül ugyanis a New England-i Shawshank börtönbe életfogytig tartó időre (de csak 20 évet letöltve) a főhős, Andy Dufrense, akit Tim Robb... több»
Meglepően látványos és izgalmas Teljesen véletlenül bukkantam erre a 2016-os Tarzan-feldolgozásra, és nagyon meglepett, hogy mennyire színvonalas és izgalmas. A 194 centis és kigyúrt Alexander Skarsgard tökéletes választás volt Tarzan alakjára, mint ahogyan a hibátlan külsejű Margot Robbie is tündököl a filmben mint Jane. A script jól felépített, és David Yates pályája legjobb rendezését mutatja meg. Bár korábban Harry Potter- és Legendás állatok-filmeket készített, ezzel a Tarzan-produkcióval bizonyítani tudta, hogy sokkal többre is képes. A végeredmény ugyanis nagyon látványos és fordulatos, ráadásul valódi gondolatokat is közvetít. Azon kaptam magam, hogy végigizgulom a 110 perces játékidőt, noha csupán belepillantani a... több»
A 2020-as év meglepetés filmje volt A 2020-as éve egyik legnagyobb meglepetés filmje volt a Vadászat (The Hunt), Craig Zobel valóban különleges filmje. A főszerepben Betty Gilpin látható, aki óriásit alakít szerintem. Az alaptörténet szerint egy balliberális csoport jobbkonzervatív bloggereket és újságírókat rabol el, hogy aztán véres túlélő showt játsszon velük. Csakhogy egyikük (aki amúgy tévedésből került a csoportba) szembeszáll a szervezőkkel, és felrúgva a szabályokat felgöngyölíti a szervezetet. Jó sztori. Az egyetlen gond az egésszel, hogy politikai szempontból éppen fordítva lenne hihető a dolog, vagyis ha szélsőjobbos populista-jobbkonzik rabolnának el balos újságírókat, hogy azután szívassák őket egy túlélőgyakorlat... több»
Az egyik legjobb akció-thriller Egy méltatlanul keveset emlegetett, alig-alig kiemelt és egyáltalán nem díjazott akció-thriller a 2003-as Beavatás, mely az egyik nagy kedvencem a mai napig. Al Pacino zseniális ugyanis benne, és Colin Farrell is karrierje egyik legjobb alakítását nyújtja. Az alapsztori bepillantást enged a CIA működésébe, toborzási technikáiba és kiképző rendszerébe. A központi karakter egy CIA toborzótiszt, Walter Burke (Al Pacino), aki felfedezi pályája legtehetségesebb CIA újoncát, James Claytont (Colin Farrell). A kiképzés azonban egy pontos, furcsa és nem várt irányt vesz, az ifjú CIA-ügynök már nem is tudja, hogy mi szimuláció, mi gyakorlat és mi valóság. A script fordulatos, és Roger Donaldson rendez... több»
Vannak benne jó jelenetek is, különben kissé gagyi Nagyon kíváncsi voltam erre a filmre, és nemcsak azért, mert érdekelt, hogy milyen formában küzd meg a mélytengeri szörny-emberekkel Kristen Stewart, hanem mert valóban egyedi sztorit vártam. Az alaptörténet akár érdekes is lehetne, hiszen tény, hogy a saját bolygónk mélytengereit (az ezer méter alatti óceáni térségeket a 3 nagy világóceánban) alig pár százalékban ismerjük csupán. Simán előfordulhat tehát, hogy érdekes dolgokkal találkozhatunk a mélyben, és akkor még nem vettük számításba a mélytengeri barlangrendszereket, ahol bármi (is) lehet. Ebben a filmben gyorsan mozgó szörny-emberek vannak, akik persze gonoszak és agresszívek. Vincent Casselt is rávették, hogy szerepeljen benne, noha ... több»
Sci-fi rajongóknak való, elgondolkodtató sorozat Kellemes csalódás volt számomra ez a félig kínai, félig amerikai készítésű sci-fi, melyben a szereplők fele és a rendezők közül is egy direktor kínai. De az a helyzet, hogy nem amerikanizálták túlságosan, sőt mondhatni, megmaradt egyéni stílusúnak. A regénybe belekezdtem, és tény, hogy eltér a kettő, főleg tempójában és részletességében, de szerintem nem szabad összevetni őket. A könyv, az könyv, a film pedig film. Nos, ami a sorozatot illeti: jól építkezik, a karaktereket úgy-ahogy bemutatja (bár lehetne alaposabb), és az egyes látványjelenetek sem rosszak. Mondjuk az kevéssé érthető számomra, hogy a san-tik miért épp a kínai középkort favorizálják, amikor a földi tudósokat tesztelik a szim... több»
A nagy színészlegendák filmje Robert De Niro és Al Pacino igazi színészlegendák, akikkel Michael Mann (Az utolsó mohikán rendezője) egy valódi különlegességet készített 1995-ben Szemtől szemben (Heat) címmel. A forgatáskor Pacino 55 éves volt, De Niro pedig 52, vagyis még mindketten hitelesen alakíthatták a kőkemény zsarut és a rafinált bandavezér tolvajt. És jól is tolják, ők a film igazi erősségei. Maga a sztori és a script igazából nem nagy szám, egybites történet, egyszerű rendezéssel. De éppen ez bizonyítja a két színészóriás nagyságát, mert még ebből a szimpla dologból is nagyszerű és emlékezetes, többször nézős filmet tudtak varázsolni. Én legalább 3-4 alkalommal láttam, és mindig a De Niro nézés maradt meg bennem... több»
Rejtélyes, fordulatos Elvoltam ezzel a minisorozattal, és már önmagában az, hogy végignéztem a 7 epizódot, jelzi, hogy nem volt rossz. Kicsit hiteltelen ez a kapszulában mély álom dolog, amikor az elítéltek agyban egy trópusi szigeten vannak, testben meg egy börtönben, de ugyanakkor érdekes is. Natalie Martinez jól tolja végig, még most, a 40-hez közel is nagyon vonzó jelenség. Gondolkoztam sokat azon, hogy három vagy négy csillagot ér, mert épp a kettő között van. Végül a 3 csillagot választottam. Egyszer érdemes megnézni szerintem.
76 Csontok és skalpok (2015)
Nem olyan rég bukkantam erre a filmre, és rögtön leragadtam előtte, mert teljesen rendhagyó. Western hangulata van, de gyorsan átvált horrorjellegbe, és elég jó színészekkel megy a sztori. A középpontban úgynevezett trogloditák állnak, vagyis barlanglakó emberek, akik előszeretettel mészárolják az egyik környékbeli település lakóit, és el is rabolnak közülük. Így összeáll vadnyugati módra egy megtorló csapat, hogy ellássa a bajukat, és kiszabadítsa túszaikat. Csak nem lesz éppen egyszerű dolguk, mert a trogloditák sem adják könnyen magukat. Tetszett, nálam 4 csillagos főleg Kurt Russell miatt, aki ezúttal is kitesz magáért.