Ma már nyilván nem kedvenc témaköröm a Télapós vonal, de ha választanom kéne 5 alkotás, ami a legjobbak között van, akkor biztosan az élmezőnyben lenne a helye. Kedves, kalandos és happy end-del végződik, pont olyan, mint amilyennek lennie kell egy ilyen animációs filmnek.
A Narnia krónikái sosem volt egy olyan részletes vagy egyedi, mint a LOTR vagy a Harry Potter, de a maga nemében mindig elrepített minket egy varázslatos mesebeli világba, ahol emberek, lovagok, szörnyek és beszélő állatok éltek. Az egész olyan akár egy tartalmas álom, amiből az ember nem igazán szeret felkelni.
A tipikus, sorozatgyártott amerikai kolis vígjátékok Szörnyes változata, benne minden létező és élvezhető campus vonatkozású sablonnal. Hibátlan mese, bárcsak az ilyen témájú filmek feleennyit tudnának nyújtani.
Sajnos pont ezt a filmet nem láttam 3D-ben, azóta is csak az elmondások alapján tudom elképzelni milyen lehetett, hiszen az "egyszerű" HD is szemkápráztatóan gyönyörű. A film olyan képi világgal és minőséggel rendelkezik, mint semelyik másik blockbuster, a látványvilága pedig egyenesen korszakalkotó. A sztorit azt nem gondolták túl, de valójában ez a másik bolygón játszódó Pocahontas átdolgozás tökéletesen megfelelt Pandora bemutatásának.
Érdekes, bár akkoriban nem szokatlan megoldás volt a film és a rajzfilm karakterek közös vásznon való megjelenése. Ebbőp a szokatlan, ma már mellőzött stílusirányzatból talán ez a film emelkedett ki a legjobban, mind burleszk stílusa, mind sztorija, mind megvalósítása szempontjából.
A horror&sci-fi műfaj egyik ékköve, a képregényadaptációk okkult kistestvére. A Marvel Filmuniverzum kiépítése előtti időszak gyermeke, ami akkoriban gyakorlatilag "odaverte" mindkét nagy képregénykiadó filmjeit. (Kivéve a később megjelenő Sötét Lovag filmeket) Sajnálatos módon nem kapott záró epizódot, készítettek egy pocsék reboot-ot helyette.
Az előzmény trilógia legerősebb darabja. A karakterek rengeteg morális kérdéssel és vívódással szembesülnek, az eddig megismert világ a feje tetejére áll, s mindennek a középpontjában egy páholyszékben Darth Sidious ül, kézben és vezényel szinte mindent ami történik. Mindezek legnagyobb vesztese mégis a nyertes oldalon áll, akiből a jól ismert ikonikus figura válik. Szemkápráztató csaták, fénykardpárbajok és mély belső érzelmek kísérik a film cselekményét.
Nagyon régi fantasy, talán az első elfogadható fantasy-k egyike. Kalandos film, a kor technikájának megfelelő, de maga módján egyedi és mesés megoldásokkal és díszletekkel.
Végre nem egy újabb hercegnő és egy újabb herceg. Ismét ismeretlen mitológia tárul elénk, bár a szokásos sablonok megvannak ismét, de ennek ellenére a film nem unalmas és nem zavar a kiszámíthatósága, amiben azért mégis hagytak némi csavart, hogy ne tudja az ember megjósolni a film végét már az első 20 percben.
Meglepően jól felépített és egyedi film, végre elszakadhattunk a Disney sablonok világától és a japán mitológia világába csöppenünk. Már az alapkonfliktus is zseniális, a többi része pedig tartja a színvonalat. Egyetlen negativum számomra az maga az animáció. Nem értem. Tudom, hogy művészi akar lenni, de nekem sajnos nem adja vissza azt a minőséget, amit a történet ígér. Japán szinkronnal egyébként sokkal eredetibb és jobb.
Mindenképpen megéri belefogni a bővített változatba, s nemcsak azért, hogy még több időt töltsünk el Középföldén, hanem mert az egyébként is kiváló filmhez érdemben is sokat tesz, a fő nagy jelenet, mikor visszaveszik a hegyet sokkal tartalmasabb és értelemszerűbbé válik. S mégegyszer leírom ennél a résznél is, hogy egy ilyen "vékonyka" könyvből egy ilyen franchise-t csinálni nem mindennapi teljesítmény. Le a kalappal!
Laza, ötletes és könnyed animációs vígjáték, egyfajta gyermekek horrorfilmje. Adam Sandler nemcsak külsőre, de a szerepeiben megformált karakterek tekintetében is nagyon hasonló Drakulához. Első osztályú választás volt az Arany Málnák királya a szinkronra, kár hogy csak kevesen néznek meg így egy animációs filmet.
Hát nem igazán tudom hovatenni. Vicces, beteg, szórakoztató és rajzfilmszerű. A mai napig nincs a világon olyan ember, mint Jim Carrey, aki így elő tudta adni ezt a komplikált, fékezhetetlen bajkeverőt.
Nem film, hanem műdarab! Amelett, hogy a filmirodalom nagy klasszikusa a mai napig kiváló kaland. Legendás minden mozzanata, egyike a filmgyártás halhatatlan műveinek.
A legnagyobb családi kalandfilm az első résszel egyetemben. Kicsit zavaró, hogy Depp kicsit kezdte túltolni a szerepet, illetve van egy két fizika törvényét kukába vágó jelenet is (Jack zuhanása a függőhidakon keresztül, a malomkerekes kardpárbaj), de ez egy ilyen film és nagyon jól áll neki. Kaland és kaland egymás hátán, egymást érik a felejthetetlen jelenetek, a mindvégig jelen van a burleszk humor mindenféle megtorpanás nélkül. A hibái ellenére is csodálatos szórakozást nyújt, elsőrangú kalandfilm.
Annyira azért mégsem kiemelkedő mese, mint állítják, de mindenképpen az igényesebb darabok közé sorolnám. A történet kissé szokatlan és tökéletesen végigviszi a régi sablont, miszerint az álmaink megvalósítása nem csak rajtunk múlik, de túl lehet jutni a nehézségeken és megtalálni a megfelelő kompromisszumot. Persze a való életben kissé máshogy megy, de ha a másik szempontból állunk hozzá azt is tökéletesen reprezentálja, hogy bárhonnan is jössz vagy származol akkor is tudsz lerakni az asztalra, sokkal többet, mint amennyit kinéznek belőled.
Karib-tenger kalózai: Nyugdíjas verzió Történetként gyengébb és fantáziátlanabb, mint az előző részek, de legalább kicsit visszatért a Fekete Gyöngy átka stílusához és nem akar egy LSD trippes Disney mese lenni. Bár kalózos filmek mércéjével nézve jó filmrő beszélünk, de a szériához mérten eseménytelenebb és jellemtelenebb. Feketeszakál karaktere igen erősre sikerült, de sajnos nem hagyják úgy kibontakozni, mint Barbossát vagy Davey Jonest. A kötelező ( szirénes) szerelmi szál feleslegesebb és fárasztóbb, mint eddig bármelyik sablon a Karib-tenger kalózai világában, inkább több lett volna a film nélküle, mint kevesebb. A film túl lassú, némi plusz kalandjelenet azért még elfért volna. (Na de nem a Jack Sparrow Londonos jelenete, ... több»
Egész jó mese kerekedett ki belőle és egészen váratlan, de nagyon logikus fordulatot tartottak a végére. Érdemes belefogni, tanulságos, igényes mese némi mondanivalóval. Rango pedig a szinkron nélkül is Deppet jutattná eszembe, szerintem már eleve így készítették a karaktert is. Ami negatívum számomra az a sok kisebb sablon: a történetvezetés, a karakterek és a happy end. Tudom meséről beszélünk, de elfért volna még némi egyediség benne, szerintem lett volna helye.
Ez nekem már túl Disney-s lett, Jack Sparrow tapsi-hapsiként rohangál, semmi nem maradt már abból amit az első részben megalapozott, oda lett belőle a "rosszfiú". Vállalható a film mert látványos és vannak nagy jelenetek, de ezzel szemben vannak nagyon idétlen képsorok is (Jack Sparrow idétlen hallucinációi saját magáról). Félreértés ne essék, az egyik kedvenc franchise-om, de ez a film lehetett volna sokkal jobb is.
77 Polar Expressz (2004)