Fekete Gandalf

Ezt a részt úgy tudnám jellemezni, mint a bőrlehúzások előtti bőrlehúzás, ami nem lett borzalmasan rossz, hanem csak egy átlagos vígjáték maradt, aminek a neve csak az első rész miatt maradhatott fenn.

Jóval kevesebb az első résznél, de jóval több az elkövetkezendő folytatásoknál. Ennek tekintetében megmaradt egy átlagos/közepes retrovígjátéknak.

Az első, az eredeti és a valóban vicces Rendőrakadémia! Fergeteges poénok, legendás jelenetek, klasszikus és azóta agyonkoppintott stílusban. Persze mondanivalója nemigen van, de mivel egy könnyed, dilis vígjátékról van szó így ez nem is igazán releváns.

Na éppen ez a rész volt az, ahol már kezdett érződni a bőrlehúzás átka és a minőség nagyot esett.

Nem véletlen, hogy az eredeti színészgárda már csak nyomokban követi a részeket, ugyanis lentebb és lentebb van a nívó. Az 5. rész már elérte az idétlen, retrovígjáték színvonalát.

Mint minden bőrlehúzás ez is követi a receptet és részről részre pocsékabb. Ennél a filmnél teljesen elérte a mélypontot.

Nem szólt olyat, mint amilyennek indult, de ettől függetlenül végignéztem és nem bántam meg, hogy nem kapcsoltam ki a felénél.

Ez az a fajta anime, ami tényleg vicces, már-már morbid és debil, mellékesen pedig minden más animét kiparodizál, ami csak tud. Azt hinnénk, hogy csak egy történet nélküli "szatíra féleség" az egész, addig míg el nem érünk a néhány részes Arc-okig, amelyeknek olyan brutális és átütő sztorija van, fergeteges harcokkal és igazi mélységgel vagy mondanivalóval. Nem egy hétköznapi anime, talán kicsit nehéz is felvenni a ritmusát, de ha az ember belerázódik a stílusába és elér az Arc részekhez meggyőzi az anime, hogy megéri belefogni.

Nagyon sokszor láttam gyerekkoromban , akkor még nem értettem a fiú miért hal meg a végén, de már akkor hatott rám a film drámai vonala. Tanulságos, kedves és szomorú kis film. Macaulay Culkin legkiválóbb alakítása, itt azért sikerült megmutatni az IGAZI tehetségét, szomorú, de egyben ironikus hogy pont ez a tehetség tette tönkre a későbbiekben.

Első fele két különc gyermek kalandozása egy képzelt világban, a másik fele pedig egy My Girl beütésű fordulat, amit nem tudtam hová tenni. Enélkül a tragikus fordulat nélkül sem egy tipikus fantasy, kicsit drámai hatásokat imitáló beütéssel.

Talán a minisorozat (én így nevezem) egyik legjobb, legkomolyabb része, mai napig emlekszem rá, hogy szerves része volt az ünnepi műsortárnak. Talán, ha amerikai film lenne, ismertebb lenne, de így csak azok emlékszenek rá, akik anno megnézték a tv-ben. Talán egyszer megér egy értékelhető reboot-ot, de erősen kétlem.

Méltó folytatás és egyben lezárás is a 4.rész. Nem franchise-nak nevezném, inkább minisorozatnak. Ajánlom mindenkinek aki kedveli a régi fantasy-kat, fogjatok bele bátran.

A kaland és a lendület szerencsére nem tört meg, minden ott és úgy folytatódik, ahogyan kell folytatódnia. A mai napig megállja a helyét a régi fantasyfilmek világában és bátran állíthatom, hogy a tömeggyártott látványmozik többségével felveheti a kesztyűt.

Az első része tetszett és egyedien aranyos film volt, de aztán azt is elérte a bőrlehúzás és a kényszeres franchise készítés, ami, mint számtalan esetben már nem tartalmazott annyi fantáziát, mint az alapfilm és érezhető a kötelező alapsablonok dominációja a gyenge történet egésszé gyúrása végett.

Ez akkora film volt gyerekkoromban, hogy minden alkalommal része volt a kötelező ünnepi adásnak. Mai napig magával ragad a régi fantasy-k maszkos, kosztümös megoldása és nem utolsó sorban az idealizált romantikus szál. Könnyed kikapcsolódás, amiben legalább nincsenek CGI karakterek vagy a látványra utazó robbanások és harcok, hanem az akkori technikának az egyedi világa és érzései.

Még az eredeti verzió, amiről másolták, s meg akarták lovagolni azt a kis hype-ot, még az sem volt jó film. Így különösen értetlenül állok a filmhez. Nyilván valamelyik ötödrangú csatorna fizet azért, hogy a hajnali holt időszakokban kitöltse vele az időt, de egyszerűen nem tudok olyan embert elképzelni akinek ez tetszik, legfeljebb megzavarja a hasonló cím és véletlenül odakapcsol.

SPOILERES ÍRÁS Könnyed, laza magyar vígjátékként könyveltem el, addig míg az Őrnagy úr fel nem bukkan az idilli kis faluban és olyan lelki nyomást gyakorol a lakosokra, mintha magának a háborúnak egy szeletét vitte volna oda. A falusiak mindent (tényleg mindent) megtesznek, hogy a főtiszt pihenése tökéletes legyen, de ennek a háborús borzalmakból érkező antiszociális embernek semmi és senki nem tud a kedvére tenni . (A dobozolást leszámítva) Hamar világossá válik, hogy a "kocka" látásmódú Őrnagy alkalmatlan arra, hogy civil emberként viselkedjen és hogy beilleszkedjen az átlagos emberek közé. S mint kiderül minden erőfeszítés és szenvedésük hiábavaló próbálkozás volt. Az idilli, festői széps... több»

Érdekes és igényes film arról, hogy a környezetéhez képest különc kisfiú gyakorlatilag szembemegy mindennel amit tanítottak neki és akinek nevelték és mindenkivel aki ebben megpróbálná megakadályozni és visszafogni. Röviden ez a film egy bátor , céltudatos és elszánt kisfiú önmagára találása egy olyan világban, ahol szinte senki sem veszi komolyan vagy senki sem nézi jó szemmel amit csinál, arra hivatkozva, hogy ami célt ad az életének az rossz dolog.

Az egyik kedvencem az Indie filmek közül, annyira műfajteremtő és egyedi, hogy Lara Croft és az Uncharted is csak jelenthet neki. A kincskereső/régész filmek igazi királya és a mai napig körbeveri a hasonló témájú kalandfilmeket.

Nem tudok rá mást mondani, minthogy ugyanolyan magával ragadó és már-már művészi, mint a másik két "testvérfilmje", amiknek a címet is felesleges leírni, mert mindenki ismeri és merem állítani, hogy ennyi év után is a popkultúra szerves része.