Elég érdektelen az egész, meg kicsit komolyabbra számítottam. A Minis üldözés elég menő az utolsó kb. fél órában, külön tetszett, hogy felmentek a Fiat üzem tetején lévő tesztpályára, meg bejött a csattanó is.
Innen-onnan összelopkodott, de remekül dizájnolt világ találkozása nagyon menő harcokkal. Exoszkeleton bunyók robotokkal és óriásrovarokkal, fékevesztett autós üldözés valami gyilkológéppel és egy katonai furgonnal, rengeteg robbanás, lassított kivégzések és közepesen gagyi CGI. Ráadásul mindez 100 perc alatt, üresjárat nélkül. Oké, a történetet nyilván kitalálja az ember az első dialógus közepén, de hát itt nem az a lényeg! Jöhet a folytatás!
Érdekes társadalmi témákat boncolgat remek alakításokkal és dialógusokkal. Blanchett remekel, egyszerűen zseniális, viszont a film tempója nem az igazi, bár nem tudom, mit lehetett volna kivágni belőle. Abszolút többször nézős film, de a hossza miatt azért nem olyan cucc, amit bármikor belök az ember a lejátszóba. Az Oscar-bizottságnak fel lett idén adva a lecke, ez, A bálna és A sziget szellemei közül egyszerűen nem tudnék választani. Nem lehetne idén három legjobb film díjat kiosztani?
Hát ezért nagyon kár! Remek színészek és remek hangulatteremtés, jó a sztori is, de basszus, 50 perc után majdnem bealudtam. Nem végzetesen unalmas, de ha kicsit fáradtan ül le elé az ember, benne van, hogy ki fogja nyomni. Aztán eltelik talán 20 perc, és hirtelen felpörög, a végén még van vagy 30 perc levezetés egy menő csavarral. Szóval nem valami jó a pacing, amire nem ugrik be magyar megfelelő. De talán az is elég lett volna, ha jó helyeken vágnak belőle picit. Mondhatjuk, hogy tipikus langymeleg Netflix film és meh, de annál meg több van benne.
Nem értek egyet az Indiana Jonesos analógiákkal, szerintem nem sok köze van azokhoz a filmekhez, és műfaját tekintve se kalandba tenném, mert nem keresnek kincset, és az első talán 15 percet leszámítva nem utaznak sehova, lényegében egy településen játszódik az egész. A bunyók mennyisége más kérdés, Steven Seagal nem verekedett ennyit az elmúlt 20 évben, mint amit Yeoh ebben az egy filmben lenyomott. Amúgy ő miért nem lett nálunk akkora név, mint Jackie Chan? Nagyon hasonlóak a filmjeik, amiket láttam, talán nagyon picit komolyabb a hangvétel általában, de ebben pont nem. Se szinkron, se magyar felirat nincs hozzá.
Atom beteg a vége, kár, hogy addig elég repetitív, üres, és legtöbbször ingerszegény. Szerencsétlen Pierce Brosnan is kb. az egyetlen gyenge A24 filmben tud szerepelni, rá mondjuk nem lehet panasz, mert nagyon jó volt.
Szerintem a világ legrosszabb szinkronjával néztem, valami VICO-s VHS-ről szedték le, de olyan nevetségesek voltak a hangok sokszor, hogy a filmet is kicsit komikussá tették. Mondjuk eleve rászolgált, a rendőrök pl. rendre akkor voltak a legalaposabbak, mikor a főszereplőket kellett feltartani valamivel, a rosszfiú meg úgy jár ki-be a kórházba, ahogy csak akar. Ettől függetlenül jó kis thriller, Ironside pedig remekel a már-már terminátorként nyomuló gyilkos szerepében.
Kevertem néhány szereplőt, és kicsit zavaros volt ezekkel a lázálmokkal meg a sok ármánykodással, de bejött a hangulata. Simán mennék rá moziba, ha vetítenének ilyeneket. Legalább a Bem bevállalhatna ilyesmiket néha, ha már nagyobb mozik nem teszik. Ha nincs ló, jó a kisvásznas szamár is. Lefordítottam hozzá egy angol feliratot, nem tökéletes, de ha kell valakinek, írjon és elküldöm.
Amikor Eastwood spagettit főz Sok filmben eljátsszák, hogy a főszereplőt nem érdekli semmi, de aztán mégis segít. Na hát itt tényleg nem érdekli őt a város. Kihasználja, kizsigereli az egész kolóniát. Egy dolgot sajnáltam, hogy mégis segít a kisemberen (szó szerint, hihi), és hogy azért a helyiek is bőven sárosak. Merészebb lett volna, ha teljesen beleállnak, és antihősünk ártatlanokkal viselkedik így. Talán Eastwood így is akarta, de a stúdió nyomására kénytelen volt enyhíteni rajta valamelyest. A történet picit ködös, van pár flashback, ami bosszúra utal, de nem mondják ki egyértelműen. Illetve kicsit túlnyújtották a készülődést szerintem, egy idő után úgy voltam, hogy oké, értem, kihasználja őket, megalázza őket, görb... több»
Műfajteremtő, meg elvileg volt, hogy azt hitték, igazi felvétel, de nekem nem annyira talált be. Nagyon más, mint az újabb found footage-ek, sokkal realistább, de talán pont ezzel volt bajom. Sokszor semmit nem látni, és úgy igazából semmit nem tudunk meg, mármint még azt se, hogy a szereplőkkel mi történt.
Olyan rossz, hogy már szórakoztató Ha valamiben nem tudnám elképzelni Seagalt, az egy Guy Richie-stílusú film. Lehet tippelni, hogy az End of a Gun mi szeretne lenni. Nyilván nem áll jól Seagalnak, ugyanazt a nagydarab homokzsákot hozza, mint mindig a 2010-es évek elejétől. Basszus, még mosolyogni sem tud! Viszont folyamatosan tolja a viccesnek szánt, de irtó kínos beszólásokat. Szinte mindenre valami poénnal reagál, egyszerűen nem hittem már el. A szinkron itt menti a menthetőt, angolul szerintem vállalhatatlan, Seagal rekedt, halk hangja nem illik egy ilyen karakterhez, de magyarul egész szórakoztató a maga szörnyű módján. Közben végig ilyen simlis heist zene szól, volt egy hangulata, az biztos. A végén persze megkapjuk a t... több»
Jó értékeléseket láttam róla, de nem tudtam, mire számítsak, és szerintem, ha lett volna elképzelésem, akkor sem ilyesmire gondoltam volna. Csavart csavarra halmoz, remek stílussal, hol bizarr, hol vicces, hol feszült, néhol pedig sajnos kicsit gagyin lep meg, de még ezzel együtt is remek horror. Milyen kár, hogy nem vetítették moziban!
Mindannyian szépek vagyunk Meglepően vicces dráma volt. Fraser fullba nyomta, de ennek ellenére megkapja a díjat szerintem. Már csak azért is, mert a bizottság szép sztorit ír így az élettel karöltve. Bejött a 4:3-as képarány és a fényképezés is, mondjuk, mikor úgy zabált, mint egy disznó, az baromira nem. Az utolsó olyan 20 perc nagyon hatásos és szívszorító, ami előtte van, az picit túl tipikusan mai, fogyaszthatóbban tálalt művészfilm.
A többi pontokba szedve, SPOILEResen:
1) Sok helyen olvasom, hogy ez a film arról szólt, milyen szépek az emberek. Én pont úgy értelmeztem, hogy mindenkibe bele lehet magyarázni, hogy szép, akkor is, ha egy szörnyeteg. A végét onnantól, hogy a lánya kinyitja az ajtót, úgy értelmeztem... több»
Azt a rohadt! Egyszerűen elképesztő. Ha nem 110 perc lenne, hanem 90, akkor igazi trash csillag lenne az égen, de ez a sok kínai pátosz meg az idióta, zavaros történet (valami afrikai 3G hálózat kiépítésen megy a balhé, de közben háború is dúl az országban, aztán valahogy átkerülnek Európába is, vagy mi) egyszerűen túlnyújtja a játékidőt. Pedig még azt is elmondhatja magáról a film, hogy lenyomták benne Seagalt.
A történet nem túl bonyolult, de a produkciós dizájn elképesztő. Ahogyan a megvalósítás is az, bizonyos értelemben, nyilván kilóg a lóláb, meg picit gagyi olykor, de mégis élvezetesebb ezt nézni, mint a mai unalmas CGI-t.
Agyatlan szórakozás Amikor már nem is emlékszel, miért van ez a lepontozott izé a gépeden, de végül csak megnézed, és akkora akció-horror meglepetésben van részed, hogy értetlenül állsz a 2,2-es átlag előtt. Komolyan nem emlékszem, mikor láttam a műfajban ennyire szórakoztató darabot. Rengeteg és elég kreatív akcióval operál, fröcsög a vér és a belek, és van néhány vicces egysoros is. Mi kell még? Nyilván nincs túlgondolva a sztori (bár az ilyenkor még előny is lehet), és bőven látszik az alacsony költségvetés, ha komolyabb(nak szánt) számítógépes effektekről van szó. Szerencsére az alap vérontásra nem lehet panasz, ha a gore részben digitális is, én nem vettem észre szemet szúró gagyulást.
Többet markol mint amit elbír, legalábbis 140 percben. Van itt feltörő földesúr, családi dráma, politikai karrier, polgárháború, médiumasszony. Uram, borogass, hát miért nem szólt nekik senki, hogy a fele, vagy akár még kevesebb is elég lenne? Úgyhogy nem is akar a családról szólni, inkább Jeremy Ironsra koncentrál, ez mondjuk jó ötlet volt, de még így is picit felszínes néhol, bár a karaktert elég jól megismerhetjük. Nagyon tetszett, hogy egyes döntései miképp fejtették ki hatásukat, akár évekkel később.
Sokáig viaskodtam ezzel a filmmel, mert már nem nézek Netflix-cuccokat, hacsak nem kapnak észveszejtően magas értékeléseket, vagy nincs bennük olyan extra, ami miatt külön érdekelnének, Az utazásra pedig egyik sem volt igaz. Legalábbis addig, amíg a Vérapó kapcsán elém nem került Wirkola munkássága. Szóval az egyszerű, de véres sztorival operáló Mikulásos akció-horror után (mármint számomra) egy Guy Richie mostani formáját simán megszégyenítően csavaros, szintén véres thrillerről van szó, ami csak úgy halmozza a meglepetéseket. Persze bele lehet kötni helyenként, de szerintem nem olyan feltűnő dolgokról van szó, amik elrontanák a filmet. Nagy kár, hogy esélyünk sem volt moziban látni, pedig ... több»
A barátság szellemei Kiemelkedő moziélmény. A Babylon párja abban az értelemben, hogy azt folytonos pörgés és maximális hangerőn dübörgő jazz jellemezte, ezt pedig lassú jelenetek, párbeszédek, a békés szigetet pásztázó snittek. Ahogy a Babylont, úgy ezt is hiba nem vásznon nézni, abból is minél nagyobbon. Brendan Gleeson karaktere amúgy egy igazi féreg a filmben, ez a mindenkinél jobb vagyok arc, de közben csak minimálisan intelligensebb a többieknél a szigeten. Szóval abszolút Farrell karakterével tudtam együttérezni. Szóval boncolgatja ezt a barátság meg emberi kapcsolatok témát, de közben sokszor rohadt vicces. Nem annyira, hogy a hátsó sorokból valaki megállás nélkül, teli pofával röhögjön, de annál azért s... több»
Plusz fél csillag, mert igaz történet. Ha nem így lenne, panaszkodnék, hogy már megint többet akartak beletenni, mint ami hihető, vagy elfér két órában, ebből ezek szerint az első nem áll. Viszont lehetett volna vágni néhány szálból, mást meg jobban kibontani. A főszereplő nagyon nem volt szimpatikus a végéig, mindenkivel kötekedik ok nélkül, igazi seggfej volt. A papság viszont jól állt neki. Sorozatként, mondjuk 6 részben jobban működött volna.
78 Az olasz meló (1969)