A nő kétszer (1998) Melankolikus, lassú film, kedves rendezéssel, de engem egyáltalán nem nyűgözött le, se a színészi játék, se a rendezés. A patkány férfi karaktereket jól eltalálták, jól megjelenítették, de kb. ennyi. A történet, amelyben a véletlenszerűséget szerették volna metaforizálni, lapos, szürke és unalmas. Gyenge film.
A platform (2019) Az elejétől kezdve odaszegezi a nézőt a film a képernyő elé, szuper rendezés, éppen annyira irritáló, hogy kíváncsivá tegye az embert. Az alapötlet is szenzációs és a kivitelezés is. Nagyszerű, sokrétű társadalomkritika.
Faculty - Az invázium (1998) Szerintem ez egy szuper „korhű” horror az akkori leglátványosabb eszköztárral, parádés színészgárda, tini horrorhoz illő alakításokkal. Nekem üdítő élmény volt.
Mutasd meg, ki vagy (1988) Szerintem ez egy nagyon vicces film, nagyon jól formázzák meg a karaktereket a színészek, emiatt hiteles, kedves film. Jó az alaptörténet, és az 1988-as film hangulata nagyszerűen keretezi a történetet. Nekem nagyon tetszett.
A család kicsi kincse (2006) Viszonylag bonyolult alaptörténet, amelyben vannak olyan fordulatok amelyek nekem „túl meglepőek”, kicsit túlzóak. Az alapötlet szépen keretezi az összetartozást, hülye kis kliséinket azokkal, akiket a legjobban szeretünk. Sok nagyon emberi motívum jelenik meg, amelyek szívmelengetőek tudnak lenni. A szereposztások is meglepőek, de nem mondanám rossznak, de kiemelkedőnek sem. Összességében egy aranyos film, ami egy megtekintésre elég.
Amélie csodálatos élete (2001) Az egyik legcsodálatosabb, legmeghatóbb film, amit valaha láttam. Kifinomult rendezés, emlékezetes filmzenével társítva. Humorosan kedves alaptörténet, nagyszerű, szerethető szereplőkkel és olyan színészekkel, akik úgy jelenítik meg a cselekményt, hogy kedved lesz nagyon sokszor megnézni. Imádom.
Kanyar (2015) A helyes főszereplő nő miatt azt hinné az ember, hogy valami jó filmre számíthat, de sajnos egy nagyon bárgyú , tompa horrorszerű valami vesz el 1,5 órát az életünkből. Nem is értem az egészet.....
Croodék (2013) Bűbájos, zseniális rajzfilm, rengetegszer néztük meg mert annyira vicces és megható, hogy nem lehet megunni. Az alaptörténet is nagyon jó, nekünk nagy kedvencünk.
Greenland – Az utolsó menedék (2020) Mivel szeretem az apokaliptikus filmeket, ezért ez is bejött nekem, kedvelem, ahogyan az emberek viselkedését megjelenítik ezekben a filmekben. A karakterek nem voltak annyira szerethetőek, de így is drukkol nekik a néző az egyre rosszabbra forduló körülmények között. Szerintem nem rossz film.
Tin és Tina (2022) A film egy egyszer teljesen nézhető horrorszerűség, misztikusnak nem mondanám, hiszen a bigott vallásosságon kívül nagy misztikumot én nem tártam fel. Ami tetszett: a női főszereplő karakteres arca és jó színészi játéka, a helyszínek és a díszlet, a bigott vallásosság megjelenítése. Ami nem tetszett: a főszereplő albínó gyerekek megjelenítése annyira irritálóan gagyi, hogy lehetetlen komolyan venni a cselekményt, gagyi apaszerep, jelentéktelen filmzenék.
Sehol (2023) A Sehol egy kötelezően lepontozott film, tekintve hogy Netflix-termék, sajnos aki filmsznobizmussal gyanúsítható, az alapból le fog pontozni egy ilyen filmet. Ezzel én nem értek egyet, nekem a film nézése közben több gondolat is megfogalmazódott az eseményekkel kapcsolatban, az egyik a menekültek körülményeinek remek megjelenítése kapcsán az, hogy nagyon fontos, hogy empátiával viseltessünk a világ számos részén zajló szomorú eseményekkel.
A másik fontos témakör pedig az anyaság, szülés és szoptatás, ami olyan részletességgel és hitelességgel volt megjelenítve, hogy az gondolom, mélységesen megható. Tekintsünk ez a menekültség abszurd konténeres helyzetétől, és vizsgáljuk az újdonsült anya k... több»
A köd (2007) Szó szerint zseniális történet eszményi rendezéssel, egyszerűen kortalan horror, amelyet mindegy, hány évente néz meg az ember. Kiemelném a film végén a súlyos csavart mint briliáns ötlet, illetve a boltban kialakuló mini társadalomtanulmányt, azt gondolnánk, egy szaftos horrorról van szó mindössze, de ennél ez a film sokkal több mondandót tartogat.
Barbie (2023) A színpompásan felépített társadalomkritika kiemelkedő alakítása Ryan Gosling, ez a fickó tényleg bármit el tud játszani, óriási. A film története és mondandója pedig értékes és fontos, persze a rózsaszín köntösbe bújtatott megjelenítés sokaknál ki fogja verni a biztosítékot, és az, hogy sok férfi elvből nem nézi majd meg a filmet, tovább erősíti a filmben kifigurázott patriarchátust. A filmzenék is remekül szelektáltak. Nekem tetszett a megjelenítés, az ahogyan a játékvilágot megalkották, a benne élő lebutított karakterekkel. Abszolút jó élmény volt.
Egy gésa emlékiratai (2005) Lélegzetelállító film, csodaszép rendezés, mennyei filmzene, szerethető, hiteles alakítások, gyönyörűséges képi világ szelektált jelmezekkel és helyszínekkel. Rongyosra néztem már ezt az alkotást, annyira magával ragadónak találtam.
Iris – Egy csodálatos női elme (2001) Az egyetlen kiemelendő jelenség Judi Dench alakítása a film második felében, egyébként egy lassú, túlmisztifikált káosz az egész. Talán el lehet andalogni a film bölcsész bonyolultságán és szellemi szabados gondolkodásmódján, de összességében a film nem élvezetes vagy szemet gyönyörködtető. Csalódás.
Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004) A makulátlan alapötlet és díszes színészgárda mellé érkezik egy gyenge rendezés, túlolt csavarok, és követhetetlen események sorozata. Nagy csalódás volt a film.
79 A nő kétszer (1998)
Melankolikus, lassú film, kedves rendezéssel, de engem egyáltalán nem nyűgözött le, se a színészi játék, se a rendezés. A patkány férfi karaktereket jól eltalálták, jól megjelenítették, de kb. ennyi. A történet, amelyben a véletlenszerűséget szerették volna metaforizálni, lapos, szürke és unalmas. Gyenge film.