Valami hiányzik, valami kimaradt... Sokáig váratott magára. Mikor megtudtam, hogy egy évig halasztják ennek a történetnek az utolsó két részét, elsírtam magam. Sokat vártam tőle, nagyon sokat, talán túlságosan is sokat.
Vegyesek az érzéseim. Ennek több oka is van. Először is, mivel volt egy nagyobb szünet történetünk első három része és a befejezése között, elhatároztam, hogy kiolvasom az eredeti művet, a Nobuhiro Watsuki által írt, ugyanilyen címmel ellátott mangát. Arról csak annyit mondanék: gyönyörű volt.
Hogy is fogalmazzak? Vártam, hogy valami hasonlót kapok majd a filmben is, hogy újra átélhetem azokat az eseményeket, hogy újra együtt sírhatok és együtt nevethetek a szereplőkkel. És akkor jött a csalódás. Nem azt kapta... több»
Egy zseniális előzménytörténet Régebben láttam ennek az adaptációnak az első három részét, mondanom sem kell, azóta tűkön ülök, mikor válik láthatóvá az utolsó két darab belőle. Időrendben ez volt az utolsó, amit megnéztem. És megérte. Megérte nemcsak a végére hagyni (hogy a végére maradt, azt leginkább a készítőknek köszönhetem), hanem megérte az egész történetet. Aki olvasta James Dashnertől az Útvesztő trilógiát, bizonyára nem hagyta ki az előzménytörténetet sem. Pontosan ugyanazt éreztem akkor is, mint most. Jobban tetszett, mint az egész együttvéve.
Először is szép volt. Nagyon is szép. Annak ellenére, hogy néha lassan bontakoztak ki, máskor meg egy szemvillanás alatt történtek az események, volt benne folyamatosság.... több»
Valami több, mint film... Már a címe megragadta a figyelmemet. Persze nem a magyar fordítás, mert az enyhén szólva is pocsék. A verseny művészete esőben. Szerintem fantasztikus. Mikor művészetről beszélünk, valami megfoghatatlanról beszélünk. Valamiről, ami több, mint amit látunk, több, mint amit a szem és az agy látóközpontja együttesen értelmezni tud. A művészet az valami, amit érezni lehet csupán, teljességgel érteni nem. Goethe szerint "a művészet a kimondhatatlan tolmácsa".
Igen, valahogy én is így érzek ezzel a filmmel kapcsolatosan. Nincsenek azok a szavak, melyek helyesen le tudnák írni azt, amit éreztem az alatt a röpke két óra alatt. Fantasztikus... Gyönyörű... Megható... Elgondolkodtató... Tanulságos... Ö... több»
90 Ruróni Kensin: A vég (2021)
Sokáig váratott magára. Mikor megtudtam, hogy egy évig halasztják ennek a történetnek az utolsó két részét, elsírtam magam. Sokat vártam tőle, nagyon sokat, talán túlságosan is sokat. Vegyesek az érzéseim. Ennek több oka is van. Először is, mivel volt egy nagyobb szünet történetünk első három része és a befejezése között, elhatároztam, hogy kiolvasom az eredeti művet, a Nobuhiro Watsuki által írt, ugyanilyen címmel ellátott mangát. Arról csak annyit mondanék: gyönyörű volt. Hogy is fogalmazzak? Vártam, hogy valami hasonlót kapok majd a filmben is, hogy újra átélhetem azokat az eseményeket, hogy újra együtt sírhatok és együtt nevethetek a szereplőkkel. És akkor jött a csalódás. Nem azt kapta... több»