Gábor390920

Aki egy romantikus vígjátékot/drámát vár ettől a filmtől, az kerülje el messzire. Ez a film ennél sokkal mélyebb. Egyrészt egy fontos témát boncolgat, amely mindenkiből kivált erős érzéseket, másrészt pedig a kapcsolatok közti problémákat feszegeti. Zendaya és Robert Pattinson között remek kémia van, a feszültséget kiváltó okot követő párbeszédek és események pedig lavinaként indítják meg a kapcsolatukat a lejtőn. De vajon hol van a vége? Egyáltalán van vége? Egyre csak növekszik a feszültség a film előrehaladtával és az esküvőn érünk a csúcspontra. Ajánlom mindenkinek, aki egy komplex filmet vár komoly témákról, melyekről a film után is mély beszélgetéseket lehet folytatni.

Nagyobb, véresebb, de vajon jobb is? Az kétségkívül vitathatatlan, hogy a film első része üdítő volt pár éve, valamint a lezárása tökéletes volt. Ezért volt meglepő, amikor bejelentették a folytatását. Ami nagyobb, véresebb és majdnem ugyanolyan, mint az elődje volt. A párbeszédek ebben a részben is nagyon ütnek, jó a koncepció az univerzum tágítására, rendkívül szórakoztató élmény másodjára is.

Jó volt, jó volt, de valahogy mégis hiányérzetem támadt egy kicsit. A régi dalok eléneklése, valamint a történetek felelevenítése, ruhák és a díszlet visszahozatala rendkívül nosztalgikus hangulatot adott. Visszatért Billy Ray Cyrus, Tish Cyrus és Noah Cyrus is, viszont a főbb szereplők, mint Emily Osment, Mitchel Musso vagy Jason Earles valahogy kimaradtak ebből a "találkozóból". Nem akarom összehasonlítani a Jóbarátok évfordulóval, de ott együtt volt a csapat, és bármelyikük nélkül nem is működhetett volna tökéletesen. Összességében jó volt látni, hogy eltelt 20 év, mekkora hatása volt a sorozatnak, és még most is rengeteg embert megmozgat a Hannah Montana-jelenség.

Még több ilyen filmre van szükség ezekben a sötét időkben! A sci-fi filmbe ágyazott történet a reményről és az emberségről neked is könnyeket fog csalni a szemedbe (nem is egyszer). A történet mellett a látványvilága is rendkívüli - az ilyen filmekért (is) érdemes moziba járni manapság.

Már gyerekkoromban is szerettem a Disney/Pixar meséket, a mai napig szívesen veszem elő őket, mert jó emlékek fűződnek hozzájuk. Mivel az Agyugrászról jókat olvastam, valamint az előzetese is érdekesre és viccesre sikerült, beültem rá: nem bántam meg. Rendkívül szórakoztató, fontos üzenetet is hordoz, ami napjainkban nagyon is aktuális. A gyerekek számára azért szórakoztató, mert emberként egy másik testben lehetünk és kommunikálhatunk az állatokkal (bár ez szerintem is nagyon menő lenne). A felnőttek pedig a komoly mondanivalót is jobban észreveszik, és elgondolkodnak egy kicsit azon, hogy hogyan viszonyulnak a természethez, az állatvilághoz. Összegezve tehát kicsik és nagyok is megtalálják... több»

Nagyon jó film. Sok szempontból, mégis nehéz. Nehéz az első fél óra, amikor a főszereplőnk egyedül van bezárva. Nyomasztó. Nyomasztó, mert ahogy haladunk előre a filmben, azt hinnénk, hogy ez a bezártság kezd megszűnni, ez mégsem következik be. Szomorú, mert ráismerünk egy hasonló rendszerre. Reményt ad, azért, mert tehetünk ellene.

Most kéne abbahagyni
Nagyon vártam már a folytatást, Neve Campbell is visszatért, valamint sok régi szereplőt is bejelentettek, de ez a film kicsit alulmúlta az elvárásaimat. Már az elkészülte is bonyodalmakkal teli volt: rendezőváltások, az előző két film főszereplőinek a távozása a projektből, szóval kész csoda, hogy végre a mozikba került a film, melyet az első Sikoly írója, Kevin Williamson rendezett meg végül. Meg kell hagyni, a nyitójelenet elég erős volt, bár az előzetesben bemutatták már, így nem volt annyira meglepő. A film első órájában kicsit lassan indulnak be az események, de azért kapunk pár easter egget a korábbi filmekből, valamint elég jó húzásnak tartottam azt, hogy rögtön megöltek egy Szelle... több»

Tudom, hogy csak egy francia adaptáció, de a szereposztás nagyon jól sikerült. Gáspár Kata és Makranczi Zalán között nagyon jó a kémia, jó párost alkotnak. Kata remekül hozza a kívülálló, lökött zsenit, Zalán pedig a szabálykövető századost, akinek az életét teljesen felkavarja a nő érkezése a rendőrségre. Üdítő nézni, ahogy próbálnak együtt dolgozni és megoldani a bűneseteket.

Láttunk már hasonlót akár amerikai filmekben, mégis üdítő volt látni, ahogy “visszakerültünk” a ’90-es évekbe. A film eleje számomra kicsit döcögősen indult, de szép lassan magára talált, és egymást követték a vicces helyzetek. Azt mondjuk, kétlem, hogy 3 nap alatt ilyen éles váltás áll be, mint a filmben, de mivel egy romkomról van szó, ezért ezt is elnézzük a készítőknek.

Gyerekkorom meghatározó sorozata, amely kikapcsolt, nevettetett és megszerettette velem a popzenét. Most húsz évvel később is jó visszagondolni a sorozatra és egy-egy mondatára.

Először azt hinné az ember, hogy egy egyszerű gyerekrablásos történetről van szó, majd részről részre egyre bonyolódik a cselekmény, és amiről azt hittük volna, hogy egyszerű, mégsem az. Betekintést nyerhetünk a jómódban élő családok felszínes világába is, valamint abba, hogy egy tragédia mennyire képes felszínre hozni a szőnyeg alá sepert problémákat. Fontosnak tartom megemlíteni az anyák szerepét a sorozatban: ki is jelentik egy ponton, hogy ők a család ragasztója, de még ők sem képesek mindenre figyelni a szerető társuk nélkül. A sorozat az utolsó két részben csavar egy nagyot a történeten, viszont folyamatosan csepegteti a baljós jeleket, mégis a fordulat zseniális. Ajánlom mindenkinek, ... több»

Az első film, amiben láttam Melissa McCarthy-t, és bár nem ő volt a főszereplő, a karaktere és az alakítása már ebben a filmben is zseniális. A film egyébként zseniális. A karakterek és a színésznők párosítása tökéletes.

Nem voltak nagy elvárásaim, bár olvastam róla pozitív dolgokat. Az első órában egy csöpögős romantikus film lehetett volna, de ahogy haladt tovább a történet, minden egyes percével csavart egyet, hogy mi, nézők, csak tátott szájjal maradjunk. Így visszagondolva már a film elejétől csepegteti a morzsákat a csavarig, amelyre nem is gondoltam volna. Mivel könyvadaptáció, ezért az írónőnek jár a taps a fordulatokért, de Paul Feig és a színészek is remekelnek a szerepükben.

Őszintén, nem voltak nagy elvárásaim a bevezető résszel kapcsolatban, olvastam a novellákat is, de kellemesen csalódtam. Már a rész elején érezhető, hogy ennek a sorozatnak teljesen más lesz a hangvétele, mint az anyasorozatnak vagy akár a Sárkányok házának. De ez egyáltalán nem baj. Sőt inkább ez adja meg a kedvet nekünk nézőknek, hogy újra visszatérjünk ebbe a világba, csak most ne hatalmas házakat, csatákat és hatalmi játszmákat nézzünk, hanem egy egyszerű kóbor lovagot és a kalandjait. Ha a többi rész is hozza az első rész színvonalát és hangulatát, akkor nem lesz gond, az biztos.

Egy új remény
A film elején elindul a konfliktus, melynek hatására lépniük kell a hőseinknek a menedékhelyről. Itt még szó van az első részben becsapódott aszteroida utóhatásairól, egyet-egyet látunk is, aztán valahogy a film második harmadától kezdve mintha elfelejtenénk, hogy ezek is vannak amúgy. Kapunk egy posztapokaliptikus Földet, és egy új célt, egy új reményt, ahol jobb az élet. Amúgy az persze érdekes, hogy ekörül a "paradicsom" körül viszont rohad a világ, az emberek ölik egymást, arról viszont nem esik szó, hogy mi lesz, ha elérnek ide? Hogyan tartják fenn a békét ebben a kráterben? Ha lesz még folytatása a filmnek, akkor jobban kibonthatnák, hogy mi is történt a világon, milyen hatásai voltak ... több»

Nagyobb, hosszabb, akciódúsabb látványorgia. Ebben a részben körülbelül az történik, ami az előző részben, csak valahogy olyan az érzésünk, hogy eggyel nőtt a tét. Kicsit talán soknak éreztem a háromórás játékidőt, de a látványvilág lenyűgöző még mindig. Reméljük, a következő részre kicsit kreatívabb sztorit kerekítenek, mert van még potenciál a karakterekben.

Szakítottam a karácsonyifilmes hagyományaimmal, és nem romantikus vagy vígjáték műfajban választottam filmet, hanem horrorban. Hát, mondanom sem kell, ez a Fekete karácsony minden várakozásomat alulmúlta, pedig nem voltak nagy elvárásaim. Ahogy nézem, 2019-es a film, a téma, amit extrém módon a nézők arcába tol (mint karácsony másnapján a hatodik szelet süteményt a nagyi), egyszerűen túlzó. És mivel ennyire nyomatékosítják ezt bennünk, nézőkben, már a film első felében ki lehet találni, hogy ki a gyilkos vagy gyilkosok. Pocsék párbeszédek, a színészi játék pedig siralmas.

Teljes egész
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb koncertturnéja volt a The Eras Tour, amely felvonultatta Taylor Swift különböző korszakait egészen a kezdetektől, 2006-tól 2024-ig bezárólag. A show rekordhosszúságú (három és fél óra), és rendkívül sok embert mozgat, ezért hatalmas felkészülés előzte meg, ahogy a részekből ez is kiderült. Nagyon pozitív volt, hogy a táncosok, a háttérénekesek és a zenészek mennyire élvezettel beszélnek az egész munkafolyamatról, valamint arról, hogy Taylor mennyire támogatja őket mindenben. Korábban a Miss Americana című dokumentumfilmben kaptunk ilyen mély betekintést Taylor világába, de azt gondolom, hogy itt nem is ő volt kifejezetten a főszereplő, vagy úgy fogalmazné... több»