Kicsit megijedtem, hogy az első részben csak egy-egy részletet láthattunk abból, hogy miért/hogyan zuhant le az űrhajó az idegenekkel a Földre. Nagyon bíztam benne, hogy kapunk egy olyan részt, amely mélyebben belemegy, és megmutatja nekünk, nézőknek az eseményeket. Nem csalódtam, valódi feszültség volt minden pillanatban. Igaz, tudjuk, hogy a katasztrófa elkerülhetetlen, de mégis végigizgultam a részt. Kiemelkedik a többi rész közül, nem csak abból a szempontból, hogy ez most nem a Földön, hanem még az űrben játszódik; egy másik atmoszférát kapunk, nagyon hasonlót, mint az első Alien-film idején. Külön köszönet a készítőknek, hogy elkészítették ezt a részt.
Már az előzetes alapján is jó filmre számítottam, de felülmúlta minden várakozásomat. Colman és Cumberbatch között valami zseniális a kémia. A film elejétől sziporkáznak, megy az adok-kapok, ami remekül áll a két színésznek. Ugyanakkor komoly témát is boncolgat a film: mennyit bír el a házasság? Tudunk-e örülni a párunk sikerének? Van-e jövője a házasságunknak? Mindenképp ajánlom! Az idei év egyik legjobb vígjátéka.
Végre nem egy izzadtságszagú folytatás A Disney előszeretettel húz elő régi sikerfilmeket, hogy elkészítse sok évvel később a folytatásukat. Így volt például pár éve a Bűbáj című filmmel is. Az első részre mindig nagy örömmel emlékszem, bájos, aranyos volt, és bármikor jó szívvel újranézem, a folytatás ennek ellenére elég felejthető darab volt, egy dalra sem emlékszem belőle, meg igazából a sztorijára sem. Lényeg a lényeg, nagyon megörültem, amikor bejelentették, hogy elkészül gyerekkorom egyik kedvenc filmjének a folytatása, bár kicsit aggódtam, hogy ez a film is a fentebb említett film sorsára jut. Négyes testcsere, elég keszekuszának tűnhet már az előzetesben is, de szerencsére nagyon jól működik még mindig a kémia Lindsay Loh... több»
Újra elővettek egy kilencvenes évekbeli slashert, hogy folytassák azt úgy, mint ahogy a Sikollyal tették pár évvel ezelőtt. Bevallom, a Sikoly-filmeknek nagyobb rajongója vagyok, mint a Tudom, mit tettél-filmeknek, de már nagyon kellett egy slasher-film a mozikba. Kicsit tartottam tőle, hogy tudja-e majd hozni a színvonalat, de szerencsére kellemesen csalódtam az újabb felvonásban. A friss generáció mellett szerepet kaptak az első két rész túlélői, és szerencsére nemcsak egy-egy mondat erejéig; ők is fontos részét képezik a cselekménynek. Az alkotók mertek bátrak lenni a karakterek sorsaival, ugyanúgy, ahogy a Sikoly ötödik részénél. A meglepetéskarakter jelenete pedig mindent vitt. A film h... több»
Az első évad során megismerünk új karaktereket, akiket lehet szeretni, vagy sem. A történet írói egy kicsit kreatívabbnak tűntek, de sajnos Samantha cameo szereplése sem menti meg a helyzetet a legtöbbször kínosba nyúló cselekményektől.
Sótlan New York Nagy Szex és New York rajongóként még mindig kitartok ennél a sorozatnál, bár nem tudom, meddig bírom még. Amikor azt hittem, hogy a második évad kicsit jobb szintre emelte az első évadot, ami szerintem nem volt olyan szörnyű, mint amilyennek a legtöbben leírták, akkor a harmadik évad részről részre egyre unalmasabb és érdektelenebb. Carrie és Aiden kapcsolata nagyon erőltetett, ezért kár volt visszahozni őt az eredeti sorozat és a második mozifilm után. A párbeszédek és a cselekmény Carrie és közte valami eszméletlenül kínosak. Azt gondolom, hogy a köztük lévő kémia már nincs meg, kapcsolatuk sorsa már megpecsételődött. Miranda karaktere az első évadtól kezdve mélyrepülésben van, köszönővis... több»
Baromi régen láttam a 28 évvel később című filmet, így kicsit tartottam tőle, hogy nem fogom felvenni a fonalat. Szerencsére ez nem így volt. A mostani történet egy család körül alakul: apa-fia kapcsolat ebben a zombi világban, anya-fia kapcsolat és feltétel nélküli szeretet, valamint zombik. Őszintén, nehezen találok szavakat a film utolsó harmada után, nem gondoltam volna, hogy egy zombifilmen bőgni fogok egy moziban, de úgy látszik, ezt is kipipálhatom a bakancslistámon. Mindenképp ajánlom!
Nem voltam vérbeli rajongó, talán az első Jurassic World film előtt néztem meg az eredeti Parkos filmet. Az tetszett, nyilván, ha a kilencvenes években láttam volna gyerekként vagy akár felnőttként, az valóban hatalmas élmény lett volna. Az új trilógia számomra kellemes meglepetés lett, abból is a Bukott birodalom lett a kedvenc, abban talán láttam több újítást, a trilógiazáró valahogy keserű szájízt, valaminek a hiányát éreztette velem. És így érkeztünk el az Újjászületéshez, amely egy vérbeli kalandfilm a dínók uralta szigeten. Újat szerintem nem vártam tőle, hozta a kötelezőket. A kérdés az, hogy a nézők kíváncsiak lesznek-e a továbbiakban is dinoszauruszos kalandokra.
Kissé kétkedve fogadtam a hírt, hogy lecserélik Henry Cavillt Superman szerepében, valamint azt is, hogy rebootolják az egész DC-univerzumot. Az viszont bizakodásra adott okot, hogy James Gunn kezében indul újra a képregényfilm-sorozat. Azt kell mondjam, hogy kellemesen csalódtam az új filmben. Végre nem egy eredettörténetet kaptunk sokadjára, hanem egy akciódús és egyben szórakoztató filmet, nem csak Supermannel, hanem számos más hőssel is, akiknek a karakterei kicsit felszínesek voltak. Talán egy későbbi filmben több szerepet és háttérinformációt kapunk róluk, de bemutatkozásuk megfelelő volt ebben a filmben. Mint a Batman Superman ellen című filmben, itt is hasonló kérdés merül fel, misze... több»
Már a mesefilm előzetese is meggyőzött, hogy újra egy szívhez szóló mesét kapunk a Disney/Pixartól, és a mese bebizonyította, hogy ez valóban így van. Megannyi színes, különleges figurával és látványvilággal rendelkezik, és körbejárja a család, a különcség és az elfogadás témáit. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlott mesefilm.
Végső állomás rajongóknak kötelező! Több mint 10 év után új vért leheltek a Végső állomás sorozatba, és milyen jól tették az alkotók, hogy vártak ennyi időt, és kidolgoztak egy csavart a forgatókönyvben. Ez a film ugyanis csavar egyet a korábbi "előre látom a katasztrófát és a halálunkat" sztorin, ugyanis a kezdetekhez nyúl vissza, bemutatja, hogy hogyan kezdődött minden, és hogy miért történnek ezek a látomások és a furcsa halálesetek. Ez szerintem nagyon jót tett a cselekménynek, valamint megállapíthatjuk, hogy a halál még mindig "kreatívan" csap le azokra, akik ki akarják játszani őt. Szóval nálam mindenképp betalált, Tony Todd utolsó feltűnése pedig tökéletesen keretbe zárja a több mint 20 évvel ezelőtt útjára indított fra... több»
Az előző film volt számomra a "LEG", azt gondoltam, hogy nem tudják tovább fokozni, hiszen minden résszel emeltek egyet a téten, az akciókon és a látványon is. Sok film belebukott már abba (minőségileg), hogy kettészedték akár az utolsó részét, és valahogy most is úgy gondolom, hogy a kevesebb néha több.
Persze az akciójelenetek most is rendben voltak, lehetett izgulni végig, hogy ki él és ki hal egy-egy húzósabb jelenet után, sőt még a nosztalgiafaktor is remekül működött, de valahogy hiányzott az a plusz, ami korábban mindig jelen volt a filmekben, főleg a negyedik résztől kezdve. És hogy valóban a végső küldetés volt? Szerintem ezt még az alkotók sem tudják.
Feszült cselekmény, egy percig sem hagy nyugodni, végig pörög az agyad közben, hogy vajon mi lesz a következő csavar. Cate Blanchett és Michael Fassbender remekül kiegészítik egymást, de a további karakterek is remekelnek a szerepeikben. Nagyon hiányzott már egy ilyen film.
Nagyon szeretem Bridget kalandjait, az első film után ez tetszett a legjobban. 25 évvel az első után folyamatosan követhettük kedvenc szinglink csetlő-botló kalandjait, mígnem végre révbe ért Mark Darcy-val. A Bolondulásig egy új oldalát mutatja be főhősünknek, akivel most is 100%-ig azonosulni tudunk, hiszen mindannyian vesztettünk el már valaki fontosat az életünkből. Érzelmekből tehát nincs hiány, és ez nem is baj, hiszen Bridget karaktere ebben a negyed évszázadban velünk együtt fejlődött. Természetesen a szuper poénok most sem hiányozhatnak, és egy jó nagy adag nosztalgiafaktort is kapunk, melyek kedves emlékeket hoznak elő a korábbi részekből.
Ha egy ilyen Sony-féle Marvel-gonosztevős filmre ülök be, már nincsenek nagyon nagy elvárásaim a cselekménnyel és a karakterekkel szemben sem. Ez az univerzum a Pókember világában lévő ellenségeket próbálta többnyire bemutatni saját filmekkel. Mondjuk kb. csak a Venom második részében volt egy kis utalás Pókemberre, de lehet, hogy ott még úgy gondolta a stúdió, hogy behozzák a hálószövőt is valamelyik film egyikébe.
A Kraven nem mutatott semmi újat, ami egy eredettörténetbe kell, az benne volt, de semmi extra, felejthető gonosszal és mellékkarakterekkel.
Plusz a CGI sem volt elég minőségi.
Lenyűgöző volt a film. Nem vagyok a musicalek rajongója, mégsem voltak „zavaróak” a zenei betétek a film közben. A látványvilága is csodálatos, moziban ajánlatos nézni mindenképp. Aki pedig teljes élményt szeretne kapni, az eredeti nyelven nézze.
Néhol azt éreztem, hogy több cselekményszálba belekezdenek, melyeket később nem említenek, vagy hamar abbamaradnak (állatok elfogása például). Persze jövőre érkezik a második része, szóval azt gondolom, hogy még jobban kibontják majd ezt a szálat is.
Emeli a tétet minden szempontból, érdekes koncepció, hogy egy volt drogfüggő szupersztárt tesznek meg a mosolyrém potenciális áldozatának. Néha azt éreztem, hogy többet kihozhattak volna belőle, de ennek ellenére jó lett. Naomi Scott pedig nagyon jól hozza a karakterét.
Akinek tetszett az első két rész, annak ez sem fog csalódást okozni. Tom Hardy és Venom párosa hozza a szokásost, de sok újdonsággal nem bővült a Sony/Marvel-univerzum.
Mindenkinek mást jelent a film, szerintem a legtöbben nem ilyen folytatásra számítottak. Bár amikor bejelentették, hogy zenés, éneklős film lesz Lady Gagaval a folytatásban, számítani lehetett rá, hogy nem egy egyszerű folytatást kapunk Arthur történetéhez. Én maximális moziélményben részesültem, a két főszereplő kihozta a maximumot a karaktereikből.
77 Az űrben, senki sem... (2025)