Mindig nehéz véleményt formálnom egy igaz történeten alapuló filmről, mivel a sztori adott, maga az „élet” (bár jelen esetben inkább a halál) írta, tehát ebbe nagyon belekötni nem lehet, ahogy a végkifejletbe sem. Azt is nehéz számomra látni az ilyen jellegű sztorik végén, hogy nincs igazán megoldása az ügynek, de nyilván ez a film élvezhetőségéből nem von le, csak sajnálatos. A szereposztás szuper, az atmoszféra is korhűnek tűnik, engem lekötött.
Egy valamiért érte meg, hogy egyáltalán megszületett ez a „mű”, mégpedig a betépve autókázós jelenetük „mémmé” válása, konkrétan semmi több miatt. Nekem túl erőltetett ez a fajta humor, és Nicolas Cage számomra még mindig borzasztó unszimpatikus, mint színész. Nem tehetek róla! Viszont Pedro Pascal zseniális, még ebben az elég gyenge filmben is.
Először is bevallom, nekem Nicolas Cage nem a kedvenc színészem, de mivel megnéztem a Pedro Pascallal közös, A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya című filmjét, gondoltam, adok esélyt jóval korábbi „műveinek” is. Mit ne mondjak, nem voltam elájulva, sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle, de elég lapos lett sajnos. Az eleje túl vontatottan alakul, mire aztán a „konfliktus” kialakulna, teljesen kiszámítható az, amerre halad, sok a klisé. Spoiler: Nick továbbra sem lett a kedvencem.
Szégyenlem magam, hogy eddig kimaradt nálam ez a film! Robin Williams és Robert De Niro hihetetlen jól mutatnak együtt, mindketten szuperül hozták a szerepüket. Igazán lenyűgöző történet az emberségről, empátiáról, a szeretet erejéről és a kitartásról.
Az a bizonyos angol humor, imádom! Hiánypótló alkotás, informál, de közben iszonyat poénos, ahogy látszik az interjúalanyokon, hogy nem igazán vannak felkészítve a bugyuta kérdésekre, a színésznő hangszíne, az, hogy végig tartja az egyfajta tipikus narráló hangsúlyát, egyszerűen zseniális!
Nem értem a sok károgót, akik az Ellie-t megformáló Bella Ramsey és a játéktól helyenként eltérő sztori miatt lehúzzák az egész sorozatot. Aki ugyanazt az élményt keresi, az játsszon a játékkal, ez ilyen egyszerű. Én személy szerint nagyon vártam, pedig a történetet csak igen nagy vonalakban ismertem. Nekem eddig nagyon tetszik a kivitelezés, szuper színészek alakítanak szuper karaktereket, jól összerakott képi világ, egyedülálló atmoszféra. Engem meggyőzött az első évad, megható Joel és Ellie kapcsolatának alakulása, teljesen átjön a kémia, emellett súlyos témákat boncolgat. Tetszik, hogy nem „zombiktól” hemzsegő tucatsorozat, sokkal inkább szól az emberségről és annak elvesztéséről, az átf... több»
Nekem tetszett, kicsit fordulatos, csavaros a történet, lehet, hogy naivan hangzik, de engem meglepett a végkifejlet, Harry Melling pedig iszonyat jól hozta a melankolikus költő karakterét, remélem, lesznek még hasonló szerepei. A képi világ is szuper, nyomasztó, hideg, akárcsak a legtöbb személyiség, akit megismerhetünk. Összességében szerintem jól sikerült.
Ez a film megint egy jó példa arra, hogy hiába a szuper színészi alakítás, ha a történet nulla. Persze, mint mindenbe, ebbe is bele lehet magyarázni többet, de Nekem nem volt élvezetes nézni a két főszereplő szenvedését. A tanulsága a sztorinak számomra annyi, hogy ha valaki nem kíváncsi ránk, és nem akar a barátunk lenni, azt engedjük el, nagy vonalakban szerintem ennyi. Valamelyik kritikában úgy szerepelt a film, hogy az évtized egyik legjobb filmje. Hát, nem tudom, de ha ez tényleg így van, akkor nem volt túl sikeres a filmipar ebben az évtizedben.
Milyen érdekes, hogy napjainkban is sikerül úgy egy szerethető és értelmes sorozatot csinálni, hogy nincsen benne értelmetlen szexjelenet vagy románc egy évadon keresztül! Remélem tartják ezt a vonalat, és lesz folytatás, mivel csak most kezdhetnének igazán kibontakozni a karakterek.
Igazán érdekes maga a látványvilág, színes, pörgős, szuper a történet, annak is befogadható, aki nem követte Pókember összes „kalandját” (persze azért érthetőbb, ha már valamennyire ismerjük az univerzumok közötti „ugribugrit”).
Imádtam, szerintem baromi jók a poénok, nyilván van, ami már kicsit fárasztó, de ez nem von le semmit az élvezhetőségéből. A magyar szinkron is el lett találva, pedig általában inkább eredeti nyelven, felirattal nézek mindent. Nekem személy szerint jobban tetszett, mint a Lego kaland.
Nem titok, hogy legfőképp Aaron Taylor Johnson miatt érdekelt kimondottam a film, mivel iszonyat jóképű és vonzó lett az elmúlt években (mondjuk a Kick Ass forgatása óta), viszont én „komolyabb” szerepeket még nem láttam tőle (ami nem azt jelenti, hogy nincs, vagy rossz színész lenne, ez csak az én hiányosságom filmek terén), és hát meg kell hagyni, remekül illik hozzá Mandarin karaktere és ez az egész rosszfiús imidzs. Persze Brad Pittről se feledkezzünk meg, de igazából neki nem kell sokat letennie az asztalra, ő simán csak Brad Pitt. Egyébként az tetszett, hogy több főszereplőt láthatunk, több szálon futnak a dolgok, amik végül egy konfliktushoz vezetnek, humoros is, viszont szerintem ret... több»
Annak ellenére, hogy nem tartom kiemelkedőnek a maga műfajában, azért érdekes történetet láthatunk, néhol vontatottnak éreztem, kicsit talán untam is, de nem volt egyértelmű a végkifejlet, akár meglepőnek is nevezhető az évadzáró epizód. Jól hozza viszont a nyomasztó kisvárosi atmoszférát, ahol mindenki ismer mindenkit és a korrupció az egekben. Kíváncsi vagyok, a 2. évadból mit hoztak ki, főleg, ha jól tudom, hogy nincs 3.
Meglepődve olvasom a véleményeket, és figyelem a kevesebbnél kevesebb "csillagot", amit az Enola filmek kaptak ezen a platformon. Szerintem teljesen jól összerakott alkotás lett, a szereposztást is remeknek találom, Hanry Cavill egy egész elviselhető, szinte barátságos Sherlockot hoz, nem, mint pl. Benedict Cumberbatch a sorozatban (ami szintén remek, természetesen). Eudoria karakteréhez is nagyon passzol Helena Bonham. Szórakoztató, fordulatos, mozgalmas, néztem volna még, de úgy sejtem, lesz folytatás! ;)
72 A bostoni fojtogató (2023)