8/10, erőfeszítést igényel, de megéri, különleges Én meglehetősen Murakami b**i vagyok, nagyon ismerem a könyveinek a világát. Az író Férfiak nő nélkül című novelláskötete kilóg az író jellemzően igen sajátos és szürreális nagyregényeinek sorából, hasonlóképpen a másképp eltérő Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvéhez. A háromórás film a Férfiak nők nélkül kötet egy mindössze pár tíz oldalas novellájából fejlődött ki. Úgy vélem, hogy a rendezőnek nagyon magas színvonalon sikerült az ebben a könyvben ábrázolt világot és hangulatot megjeleníteni a rendkívül hosszú, de emlékezetes hatású alkotásban.
Szóval a film folyása iszonyú lassú, de tele van mély tartalommal, és nem csak a dialógusokban, hanem a hosszú és lassú képekben é... több»
6/10, Érdekes ötlet ZS kategóriás pillanatokkal. Jude Law és Forest Whitaker mesterséges szervprotézis-behajtót játszik a meg nem határozható jövőben.
Az egész minden pillanatában valami másra emlékeztet. A belváros ötödik elemes, a nyomorgó többség meg posztapokaliptikus dzsuvában lakik, mint a Terminátor robotok elől bujkáló lázadói. Közben az autók 2000-es évekbeliek, Jude Law is egy VW Touareget hajt, ami attól futurisztikus, mert a kerékjárati ívre feltettek valami lemezt, van az alvázon nyolc kék led, meg a tetején egy csomagtartószerű b*sz. A sztori kicsit olyan, mint a Lopott időben, csak ebben a disztópiában a nem mindenki számára egyformán hozzáférhető erőforrás nem az idő, hanem a mesterséges szerv. A kivitelezés a jó és a gagyi... több»
9/10, Melyik hülye sorolta ezt be horror vígjátéknak? Nagyon eredeti film, nem készültem fel, hogy mit fogok látni, mielőtt bementem a moziba, de le voltam nyűgözve, hogy milyen intelligens és tartalmas alkotást kaptunk ismét az A24 jóvoltából. Hiába, ha egy film elején meglátom, hogy A24, már tudom, hogy ott több lesz, mint egy öncélú csihi-puhi vagy romkom, és ez ismét így volt.
Paul Matthews unalmas és átlagos egyetemi tanárral (Nicolas Cage) igazán különös dolog történik, tömegesen jelenik meg emberek visszatérő álmaiban. Ez elsőre elhozza a nem várt népszerűség minden jó és kevésbé jó oldalát számára, de ez a pozitív szakasz csak addig tart, míg a dolgok további alakulása tovább nem bonyolítja ezt az amúgy is meglehetősen viccesen hülye he... több»
7/10, meglepően rendben volt, főleg az első háromnegyede A film első háromnegyede meglepően jól alakult, kiválóan fényképezett, és egész gördülékeny volt. A színészi játék is klasszul ment, csak 1-2 jelenet volt, amit inkább újra kellett volna forgatni.
Mivel azért attól nehéz eltekinteni, hogy ez mégiscsak egy nemzeti hősteremtő kurzusfilm a legfőbb udvari rendező műhelyéből, számítottam rá, hogy lesznek áthallásos üzenetek, de ezektől jobbára megkíméltek minket. Két dolog miatt volt csak, hogy fel kellett vonjam a szemöldököm, az egyik, amikor a nővérek beszélgetnek egymás között, és az egyik közvetíti a jelenkori legfőbb női princípiumot (by Ákos), hogy nem is tudom már, hogy is fogalmazta, valahogy úgy, hogy a nők dolga vagy életküldetése vag... több»
6/10, Maga itt a tánctanár? Hát hol is kezdjem, az eredetiséget néha hiányoltam azért. Jó, tudom, már hallom is, hogy „de hát mit akarsz, miről szóljon, hiszen bemondták, hogy megtörtént események ihlették”. Nos, ez a „megtörtént események ihlették” a leglazább valóságkapcsolat definíciója filmes nyelven, azt jelenti, hogy valaki hallott egy sztorit, amitől támadt egy ötlete, amit utána még jól átvariáltak. Ebben a filmben ez lehetett volna annyi, hogy van Új Yorkban egy állami iskola, amelyikben tényleg sok a problémás diák. De elárulom én, aki látta a filmet, hogy a tánctanár is létezik, és a kezdeményezése is. :)
Szóval van egy iskola, benne a sok 3H (halmozottan hátrányos helyzetű) nebuló. Aztán jön a tánctanár (ló... több»
7/10, egy fokkal jobb volt, mint amire számítottam ...de csak egy fokkal.
A feleségem választotta ma esti szórakozásnak ezt a filmet, és amikor megláttam, hogy Jennifer Lopez szerepel benne, akkor komolyan megijedtem, és fejben már fel is adtam a reményeimet. Aztán láttam, hogy Owen Wilson is szerepel, ő meg azért szokott lenni jó filmekben is, na, akkor adjunk mégis esélyt.
A film maga egy totál sablonos csajos romantikus mozi, folyik benne a nyál nagy, széles patakokban mindenhol, ahol kell, mérnöki pontossággal. Annyi hozzáadott értéket találtam benne, hogy relatíve kritikusan foglalkozik az instaceleb influenszer külsőségi értékrend valódiságával és érvényességével, ami persze óriási közhely, de a legfiatalabb generációk eléggé bele vann... több»
8/10 – Régi vágású kémsztori kevés izgalommal és jó színészi játékkal Maga a történet nem volt átütő, most függetlenül attól, hogy valamilyen szinten megtörtént alapú volt. De Cumberbatch nagyon jól játszotta el a „csak egy üzletember vagyok” karaktert, annak vívódásaival együtt.
A sztori a kubai rakétaválság idején játszódik, amikor a suttyó Hruscsov előszeretettel játszotta az eszét szalonképtelen módon, és ha rajta múlt volna, akkor simán tol egy all int a hidegháborús őrület közepette.
Maga a forgatókönyv és a rendezés 50-70 évvel ezelőtti tempót és cselekménykomplexitást mutat, senki ne várja azt, hogy izgalmában letöri a karfát, amibe kapaszkodott, miközben hihetetlen fordulatok zajlanak a vásznon.
A négy évvel ezelőtti forgatási helyszínek között megtal... több»
6/10, nagy popcornnal ajánlott a hossza miatt Lehet, hogy én öregedtem ki ebből a műfajból az első részek megjelenése óta, de lehet, hogy mostanra már önmagában a koncepcióval, a szépen ábrázolt disztópiával és az akcióval nem lehet hasonló sikert elérni, hanem kellene valami plusz a filmbe. Éreztem is erre némi törekvést, a főszereplőnket billegtették is egyfajta dilemmában, hogy most akkor megpróbál az a rendes srác maradni, akinek magát érezni szeretné, vagy átáll a sötét oldalra, mint valami Star Wars utánérzésben. Ebből talán ki is lehetett volna hozni azt a hozzáadott értéket, ami feljebb pontozhatta volna a filmet, de ez a kihozás elmaradt, nézhettük a popcornt szemezgetve, ahogy ezek a dolgok megtörténhetnek, aztán a végén elhag... több»
8/10, laza kis vígjáték Jólesett megnézni, ez nem az a film, amiben a poénokat valami alpáriságra építik. Amolyan könnyed romantikus sztori, de nem csöpögős, és nem követi a szokásos filmkliséket (fokozódás – utolsó 20 percben csalódás – utolsó percekben megnyugtató befejezés és beteljesülés).
Henry (Keanu Reeves) egy igazi unalmas gyíkarc, autópálya fizetőkapuban dolgozik, van egy unalmas kapcsolata meg egy unalmas élete. Ez nem is nyomasztja, neki így pont megfelel. Aztán történik valami, ami ezt felkavarja, és Henry megváltozik.
Megtekintésre mindene korosztály számára ajánlható.
4/10, akarni kell szeretni Ez egy rendkívül megjósolható és nem különösebben szellemes vígjáték, amely kihasználja az összes népmesei elemet A rút kiskacsától a nem is tudom, a Barátok köztig. Megkezdett filmet csak súlyos indokkal hagyok félbe, úgyhogy ezt most végig hagyom menni.
Annyit még be kell vallanom töredelmesen, hogy eddig (1 óra) minden percben igen jelentős szekunder szégyenérzetem volt férfiként. Ne szépítsük, ez egy igazán tahó film. Néha a tahó filmeknek is lehet teret hagyni, csak az a lényeg, hogy olyankor is tudjuk, hogy azok tahó filmek.
9/10, jó kis életrajzi dráma Remek film, melyben Adam Driver ismét megmutatta a tehetségét, elképesztő hitelesen alakította az olasz karaktert, úgy mozgott, úgy beszélt (az akcentust is beleértve), úgy gesztikulált, mint egy kiköpött olasz. Penélope Cruz is hibátlanul hozta a kettős életet élő férje mellett kiszáradt lelkű, kissé szélsőséges latin feleséget, jól működtek együtt. Shailene Woodley ezúttal nem sokat mutatott a képességeiből, de tisztességgel elvégezte a munkáját. Főleg a magánéleti vonatkozások körüli drámákat láthattuk, a versenyzés és a cégépítés másodlagos, vagy még annál is mellékesebb szerepet kapott, ami nem baj, mert ez is volt a szándék, inkább a magánéleti dilemmákra épült a koncepció. A valamikor... több»
Kíváncsi lettem rá Hát jó. Na szóval, hol is kezdjem...
Értem én, hogy 1971-ben ez nagy szám volt, egy olyan évben, amikor a q-brick mechanikus narancsa lett a legnagyobb durranás, hát ahhoz képest ez is jó. Mai szemmel inkább történelmi jelentőségűnek látom: meg lehet benne tekinteni, hogy hogy festett 52 évvel ezelőtt Jeff Bridges meg hogy mennyire tehetséges megjelenésű volt Cybill Shepherd.
A cselekmény az 1951-es napszítta, texasi Jászkarafaszajenő-alsón játszódik, ahol fiatalok lézengenek, a fiúk alsó madárfogással üdvözlik a lányokat, ennek a lányok nagyon örülnek, és ha akad egy kissé sírós és ..szatlan feleség a környéken, akkor van, aki őt is üdvözli, aminek a sírós feleség is örül. Ez az örülés azon... több»
9/10, Pete Davidson Ennek a filmnek a mozgatórugója Pete Davidson, aki a menthetetlen és hasznavehetetlen Zeke-et játssza, aki az imponáló idősebb haver társasághoz vonzódó Mót alaposan beleviszi a hülyeségbe, nem rajta múlik, hogy a kis hülye nem cseszi el alaposan az életét.
Davidsont most látom másodszor szerepelni, korábban a Staten Island királyában találkoztam vele, annak tök más volt a rendezője, mint ennek, mégis pont ugyanolyan hasznavehetetlen figurát alakított ezúttal is. Érdekes egybeesés, érdekelne, hogy mennyi köze volt a forgatókönyvekhez, és a karakter megformálásában mennyi szabadságot kapott.
Van egy hangulata, érdemes megnézni.
8/10, simán elrepült az a két és fél óra Joaquin Phoenix remekül játssza Napóleont, de főleg Vanessa Kirby alakítása volt ragyogó. A film ugyan hosszú, de nagyon sok eseménynek kellett beleférnie, így törvényszerűen nem volt lehetséges nagyon belemenni a részletekbe, de a történelmi folyamatok átfogó szinten azért jól vannak vázolva.
Az tetszett, hogy nem egy pátoszos és monumentális alkotás lett belőle, hanem emberközeli az ábrázolás, ahogy nyilván a történelmet is emberek írták, és nem tankönyvi idealizált személyiségek. Vannak bizonytalanságaik, esetlenségeik, félelmeik, humoruk, és ettől volt számomra nagyon nézhető.
7/10, rendkívül szórakoztató A film egy remek nosztalgiamenet volt, nagyon szórakoztató kivitelezésben. Nem ismerem a Tetris valós történetét, úgyhogy nem tudtam felmérni, mekkora rész volt fikció, és mennyi követte a tényleges eseményeket, de lekötött a sztori.
Apple Originals filmeket nem szoktam nézegetni, nem ismerem a szokásos színvonalukat, de ez teljesen jól volt vágva, klasszul volt összerakva. Az oroszokat oroszok, a japánokat japánok alakították, akiknek a filmbeli hangja többnyire normálisan beszélt, nem úgy, mint amikor egy amerikai próbál mondjuk oroszul beszélni. Ironikus módon egy orosz beszélt borzalmas amerikai-oroszul, Gorbacsov. Van pár szónyi magyar is a filmben, az mondjuk vicces (nincs magyar szink... több»
9/10, Wesnek még a rosszabb filmjei is szuperek Wes Anderson hihetetlen, mennyire összhangba tud kerülni a színészeivel. Nem ez a legkoherensebb filmje, de nem lehet amellett elmenni, mennyire ihletetten alakítanak a remekebbnél remekebb színészek ebben a műben is. Benicio del Toro egészen más arcát mutatja, mint amit bármikor láttunk tőle, Adrien Brody, Tilda Swinton is milyen már, Léa Seydoux játéka is teljesen felszabadult, és akkor még csak a stáblista elejét karcolgattuk. Másodszor néztem, mert mint nagyon sok Wes Anderson-film, ez se bomlik ki elsőre teljesen. Nem gondolom, hogy ez a fő műve, viszont ugyanaz a helyzet, mint mondjuk Salvador Dalí festményeivel, hogy a rosszabbak is nagyszerűek. A tehetség és zsenialitás átüt minden r... több»
3/10, kísérleti film (A kísérlet nálam elbukott.)
Arra emlékeztetett, mint amikor az 1990-es évek elején Budapesten egy művész moziban néztem Andy Warhol szélhámos filmjét, amelynek a címe Chelsea Girls volt. Nagyon kellett tetszenie, mert hát mégis a nagy művész sz*rta a szőnyeg közepére, de elbuktam az igyekezetemben. Ezt is mindenki imádja, próbáltam felvenni a fonalat, de elbuktam. Hát ennyit tudok. A zenék állítólag jók, az én fülemnek John Meyers-es nyavalygásnak hatottak. A 18. percig próbáltam élvezni, ha túl korán adtam fel, akkor elnézést a beavatottabb közönségtől.
Vicc, de annak nem rossz Amerikaiak a mogyoróvajszínű túlméretes zakók és indokolatlanul bő, egyenes szabású ingek idejében az Egyesült Államokban berendezett műmoszkvában demokráciát exportálnak. Némelyik pillanatában valóban szórakoztató, de a legtöbb helyzetben inkább megmosolyogtató fikció, melyben amerikai barátaink megpróbálják a támolygó Jelcint a stábja tagjaként felhozni egy amolyan kommunista ősellenség (Zjuganov) ellen, aki mint valami ős-Orbán Viktor, a régi időket hozná vissza, ezzel nem kívánt kockázatokat hozva a nemzetközi politikára nézve. Az oroszul beszélő szereplők valóban oroszul beszélnek, nem valami text-to-speech tünde nyelven, bár egységesen egyfajta emigráns akcentussal, de legalább folyéko... több»
3/10 valószínűleg részben az én hibám Alighanem zsenilális a film, de nem voltak eszközeim hogy dekódoljam. Életkoromnál fogva nagy valószínűséggel legalább 15 évvel korábban jártam oviba, mint amikor a délutáni alváshoz ennek a sztorinak az előzménymeséjét olvasta az óvóméni a délutáni csendelpihenő alváshoz. Abból gondolom, hogy én tehetek róla, hogy nem jött át, hogy amúgy mai szempontból jelentős volt a szereplőgárda, a főszerepet a zuckerbergarcú Michael Cera alakította, volt benne a Culkin család tehetségesebbje, a Kieran, az érdekes Aubrey Plaza na meg az örökké nyitott szájú Anna Kendrick (OK, utóbbi nem erős tényező, csak ismert valamiért). Ennek ellenére annyira ragadott meg, mint egy 21. századi tévévetélkedő, így fél... több»
78 Vezess helyettem (2021)
Én meglehetősen Murakami b**i vagyok, nagyon ismerem a könyveinek a világát. Az író Férfiak nő nélkül című novelláskötete kilóg az író jellemzően igen sajátos és szürreális nagyregényeinek sorából, hasonlóképpen a másképp eltérő Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvéhez. A háromórás film a Férfiak nők nélkül kötet egy mindössze pár tíz oldalas novellájából fejlődött ki. Úgy vélem, hogy a rendezőnek nagyon magas színvonalon sikerült az ebben a könyvben ábrázolt világot és hangulatot megjeleníteni a rendkívül hosszú, de emlékezetes hatású alkotásban. Szóval a film folyása iszonyú lassú, de tele van mély tartalommal, és nem csak a dialógusokban, hanem a hosszú és lassú képekben é... több»