Lény, lényeg nélkül Őszinén megmondom: nagy csalódás számomra ez a film. Régóta a várólistámon volt, de jobb lett volna, ha ott porosodik örökre. Olyan semmitmondó az egész; az érdeklődésemet a félidő előtt elvesztettem. Az izgalmas és figyelemfelkeltő nyitány után kapunk egy csapat papírmaséból kivágott karaktert (akik sorsa iránt nagy eséllyel mindvégig közömbös marad a néző), e néhány „jeles koponya” szerepe pedig kimerül abban, hogy a teljes játékidő alatt a lény sarkában loholnak, egészen a végjátékig vajmi kevés vizet zavarva ezzel. Ezt a sablonos koncepciót nyakon öntötték néhány hullával, egy pohárnyi tetszetős vizuális trükkel és egy hordónyi rosszul öregedő digitális effektussal, és kb. ennyi az egész... több»
Kutyából nem lesz szalonna – még egy villámcsapástól sem! Alapvetően nem vagyok a kutyás filmek rajongója, számomra túl szentimentálisak. Tim Burtonnek azonban ismét sikerült belopnia magát a szívembe ezzel a mesével, melyben szokásához híven csalhatatlan érzékkel egyesíti a csúnyát, a groteszket és a morbidot a széppel, a viccessel és a meghatóval. Szerintem már a tizenéves korosztály számára is könnyen befogadható a történet: a 12 éves húgommal néztük, neki is tetszett. Külön pluszpont a roppant ötletes magyar címért, illetve a számos filmes utalásért. (Eszembe jutottak a japán kaidzsú filmek, Drakula, Jurassic Park, Szörnyecskék, Coraline és a titkos ajtó, valamint a rendező egy korábbi filmje, az Ollókezű Edward is. Valaki vett észre másokat is... több»
71 Az alagút (2011)