Teológiai elmélkedés életre-halálra Az Eretneket mindenképpen felső kategóriás horrornak sorolnám be (a túlnyomó thriller-aspektusok ellenére is). Ez a film ismét bizonyítja, hogy a kevesebb több: pusztán a három szereplő hitkérdésekről való beszéltetésével, és egy zárt környezetben való ide-oda mozgatásával képes nagyon erős, hidegrázós feszültséget teremteni az első félidő – én legalábbis végig emelkedett pulzusszámmal ültem a képernyő előtt. Hugh Grant munkásságával köszönőviszonyban sem vagyok, az viszont biztos, hogy itt zseniálisan hozta karakterének lassan kibontakozó megszállottságát; a két lány szintén jól alakított. A második félidő sem hagy alább a borzongatás terén, viszont a tetőpont, s ezáltal a végkifejlet nem n... több»
A felismerés és az őrület határmezsgyéjén Ahányszor csak megemlítettem a „Pi” címet, mindenkinek a 2012-es „Pi élete” jutott eszébe, pedig szerintem jelen filmünknek is kijárna a szélesebb körű elismerés. Ez az alkotás volt az első találkozásom Darren Aronofsky művészetével, és azonnal a kedvenc rendezőim sorába is repítette őt. Mint a matematika és a pszichológiai horror-thriller műfaj rajongója, azt kell mondanom, ezt a filmet pontosan rám szabták. Ha valamire, akkor az eredetiségre nem lehet panasza senkinek: a témaválasztás üdítően egyedi. Szerintem mind a fekete-fehér fényképezés, mind a minimalista kivitelezés jót tett az összhatásnak, tovább fokozva a paranoid képsorok és hátborzongató szürreális hallucinációk keltette feszül... több»
62 Péntek 13. - IV. rész: Az utolsó fejezet (1984)