Legjobb filmek a Filmio-n

Fülledt forróság, kisvárosi sivárság, kimondatlan társadalmi problémák, hierarchia harcok. Ez Tűzkő városa, valahol Magyarországon, valamikor mostanában. Ide érkezik Misi, aki megörökölte nagyapja házát és birtokát. Misi kiábrándult, frusztrált, folyton menekülő fiatal, aki nem találja a szerepét az életében, munkájában, párkapcsolatában. Misi nekikezd a ház építésének néhány segítőjével, de ez sérti a környék oligarcháinak érdekeit. Súlyos harc kezdődik a földért, a szerelemért, az életért. Misi minden szempontból igazi kojottá, prérifarkassá, válik. Egy igazi eastern film, különleges képi világgal. A rendező, aki egyben az operatőre is a filmnek anamorf objektívet használt, mely az emberi látáshoz sokkal közelebb álló szélesvásznú és jobb felbontású képet eredményez. (Megafilm)

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje a kutyák és az ember világa közötti párhuzamot hozza játékba, amelyben kedvenc négylábúink tenyésztők, politikusok, tenésztők és állampolgárok helyébe lépnek. A Ki kutyája vagyok én filmet a a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon jelentették be.

A tizenegy éves Tonda egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik – születése óta világít. Talán túlságosan is védelmező szülei igyekeznek otthon tartani, hogy megvédjék a külvilágtól. Ez megváltozik, amikor a karácsonyi ünnepek előtt az egyik szomszédos lakásba beköltözik Slávka, egy titokzatos lány, aki fenekestül felforgatja a fiú világát. Tonda a lányban találja meg az első igazi barátját, akinek feltárhatja a párnabunkerben lévő fantáziavilágát. Szlávka viszont egy csodálatos fáklyát mutat Tondának. Fényével a hétköznapi dolgokat csodálatos képekké és varázslatos világokká tudja változtatni, amelyeket csak ők láthatnak. Így kezdődik kalandos kutatásuk a titokzatos sötétségfoszlányok eredete után, amelyek kiszívják a napfényt a házukból. A Tonda, Szlávka és a varázsfény egy film arról, milyen másnak lenni, egy történet a barátságról és a képzeletről, a fényről és a sötétségről.

1914 januárjában egy kosarat sodor partjára a Duna, benne egy megfojtott nő holttestével. Az asszony a kor egyik legismertebb kurtizánja volt, Mágnás Elza. Vajon ki ölte meg és miért? A dráma képkockáin megelevenedik Elza (Kovács Patrícia) élete és bigott komornájával (Gryllus Dorka), ill. a fiatal cselédlánnyal, Katóval (Döbrösi Laura) való kapcsolata is kiszíneződik. A három nő és az Elza körül gyülemlő férfiak (Kulka János, Sándor Péter) sikamlós és pikáns játékai végül a lány szörnyű halálához vezettek.

Boldog Brenner János, a vértanúvá vált áldozópap története, aki 1957-ben a forradalom leverését követően történő megtorlások egyik áldozatává vált. A férfi halálának körülményeit a mai napig homály fedi.

Két ügyetlen macska reménytelen küzdelme a házat elárasztó egerek ellen, amely ideiglenes kompromisszummal végződik...

Arany János tizenkilenc éves volt, amikor elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, hogy vándorszínésznek álljon. Emlékirataiban feltűnően hallgat erről az időszakról, csak az ötvenes éveiben bekövetkezett színészi kalandját dokumentálja befejezetlen verses regényében, a Bolond istenek címűben, ahol Istóként emlegeti magát. Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina filmje Liber Ágoston főszereplésével a magyar irodalom e jelentős alakjának kevésbé ismert, ám kalandos korai éveit tárja fel, a romantika és a road movie műfajának elemeit vegyítve a felnőtté válás történetével.

Misi Mókus az iskolában, amíg a többiek szorgalmasan magolják a mókustankölteményt, megeszi a tananyagot. A következményektől félve világgá megy...

A Perdide bolygón Claude és kisfia, Piel egy terepjáróval menekül egy veszélyes darázsraj elől. A súlyosan megsérült Claude biztonságba helyezi Pielt, és rábíz egy különös mikrofont.

Boxi, a kartonkutya és Cartommy kalandjai a kartonvilágban. Itt minden papírból van, formázható és hajtogatható, így mindennek csak a képzelet szab határt.

Neumann János matematikust kortársai páratlanul gyors gondolkodásúnak tartották. Párhuzamosan 3 egyetemre járt. Szent-Györgyi Albert a legpompásabb emberi elmének tartotta, akivel valaha találkozott. Neumann életműve az egész emberiség kultúráját, fejlődési irányait és életmódját a mai napig formálja, és a jövőben is formálni fogja. A filmben pályaképének háttereként egy korszak tablója tárul elénk, az 1. világháborúval, a 20-as évek gazdasági világválságával, a nácizmus előretörésével, a zsidóüldözéssel, a 2. világháború borzalmaival, a fegyverkezési versennyel, és az azt követő hidegháborúval. A 20. század elején, Budapesten született tudós budapesti, berlini, göttingeni, hamburgi valamint zürichi tudományos fellegvárakból indult el pályáján az 1920-as években, hogy a magával vitt kelet-európai szellemi értékekkel és történelmi traumákkal felvértezve a 40-es évek végére a világ egyik legbefolyásosabb tudósává váljon.

A futball nem egyszerűen sport: a nemzeti identitás szerves része szerte a világon. Nincs ez másképp a határon túli magyarság esetében sem. A Dunaszerdahelyi Atlétikai Club, avagy a DAC, nevéhez híven a felvidéki magyarság identitásának alapjává vált a viharos 20. században. Az elmúlt 120 évben öt különböző államhoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számítana, ezzel szemben a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. A DAC-ról szóló sportdokumentumfilm elsősorban arról a közösséghez tartozásról szól, amit ez a futballcsapat éltet: ez a felvidéki magyarság egyik utolsó bástyája. A film egy olyan futballklub életébe enged betekintést, akinek a pályán nyújtott teljesítményén felül, a stadionon kívül is súlya és felelőssége van a szurkolóival szemben. A csapat mérkőzésein számos anyaországi és erdélyi szurkoló is rendszeresen feltűnik, akik a saját klubcsapatuktól függetlenül összekapaszkodva üzenik mindenkinek, hogy „mi egy vérből valók vagyunk”.

Magyarország nyugati kapujánál járunk. A tájat a fejlett gazdaság képviselői uralják: autópályák, nagyvárosok, ipari parkok, szélerőművek, és az éppen húsz éve üzembe helyezett vízerőmű. Valami azonban megbújik közöttük. Egy hatalmas hordalékkúp apró, szigetszerű falvakkal, erdőkkel, vizenyős rétekkel és nádasokkal, amelyeket számtalan kisebb-nagyobb vízfolyás, folyóág övez. Az Európában egyedülálló szárazföldi deltát a hegységekből kilépő Duna hozta létre. A folyó napjainkban azonban már nem járhat olyan szabadon, mint régen. Az épített környezet szorítását látva adódik a kérdés: megőrizheti-e az élővilág egykori gazdagságát? A történet tavasszal kezdődik. A díszlet az ártér: a hömpölygő folyó, a szelíd folyóágak, az apró szigetek, a zátonyok, a nádas, a sűrű, szederrel, vadszőlővel, csalánnal benőtt ártéri erdő. Itt minden a vízhez kötődik. Szállít, táplál, lakóhely, bölcső és menedék. A távoli hegyekből növények magvai érkeznek; a mellékágakban halak ívnak, az ivadékok a halbölcsőben nevelkednek, télen a mélyebb folyószakaszokban vermelnek; a nedves, sásos rétet apró emlősök lakják; a nádasban madarak fészkelnek, a rét fölött, a vízen és a víz alatt vadásznak; a holtágakban kétéltűek szaporodnak; a kavicsos tó medrét rákok népesítik be; a nyári éjszakán az agyagos partfalból rajzó kérészek bukkannak elő. A két főszereplő az európai hód és a nagy kormorán. A hódcsalád az egykori bányagödröt lakja, míg a nyárfák tetején telepesen költő kormorán az áramló vizet kedveli. Miközben az egyik alszik, a másik aktívan mozog. Mozgásukat követve nappal és éjszaka is bejárjuk a tájat. A film cselekményét "átszövi" az ember. Megjelenése az épített környezet ellenpontozása. A múlt összefonódik a jelennel. Aranyat mos, táplival halászik, biciklizik, kenutúrázik. Tevékenységét áthatja a harmónia, amit a természetben él meg. Húsz évvel ezelőtt ezt a vízi világot ökológiai katasztrófa érte. A Szigetközbe jutó víz töredéke a korábbinak, az áradások elmaradnak, az ártéri erdő, a nádas a kiszáradással küzd, a legendás halbőség már a múlté. A folyóágak szabdalta táj azonban még őrzi a hajdani páratlan élővilág jelentős részét. Hogy meddig? Minden a vízen múlik.

A fészekrakó fiatalok könnyes-víg történetében nagy szerepet játszik a címbeli budai cukrászda. Micsoda nagyszerű figurák fordulnak meg kicsiny asztalai körül! A film főhőse nem akar vidéken körzeti orvosi állást vállalni. Vajon ki kell ahhoz, hogy lemondjon a "pesti karrierről?"

Vagány volt, híres lett. Ő az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, és aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt. És aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit. Ambrus Attila (Szalay Bence) félárván nő fel, zűrös kamaszkort és javítóintézeti éveket hagy maga mögött, amikor Erdélyből kalandos körülmények között Magyarországra szökik. De az új élet nehezebbnek bizonyul, mint a régi. Egy hokicsapat kapusa és szertárosa lesz, de továbbra sincs pénze, se barátnője… míg rá nem jön, miben jó igazán. Vakmerő, gyors és alapos. Egymás után fosztja ki a postákat, bankokat, utazási irodákat. Egyre nagyobbakat kaszál, egyre éhesebb a sikerre, egyre többet akar magának, és új szerelmének (Móga Piroska). De az utolsó balhéja kudarcba fullad, és végül a régóta nyomában lihegő makacs nyomozó (Schneider Zoltán) kezei közé kerül, aki kíméletlenül szembesíti őt a tetteivel. Kettejük játszmája azonban korántsem zárul le a Viszkis elfogásával… (InterCom)

Budapest, 1989, a 18 éves Petya az érettségire készül. Teljesen új élet előtt áll, miközben az ország is a jövőbe is tekint. Török Ferenc hősei nem reménytelen alakok, akik kiszolgáltatottak a történelem folyásának. Ironikusak és akaratlanok, akárcsak a sorsuk. A Moszkva tér elnyerte a legjobb első film díját a Magyar Filmhéten, frissessége és vizuális megoldásai miatt az új generációs filmesek emblematikus filmjévé vált, ami valami elemi dolgot mondott a rendszerváltásról.

Egy magyar, román és osztrák katonákból álló csapat a világháború idején öngyilkos küldetésre indul: a feladatuk, hogy beszivárogjanak az ellenséges vonalak mögé, és megsemmisítsék az olaszok kommunikációs központját. 

A martfűi rém, azaz Kovács Péter egy sorozatgyilkos volt, akinek '57 és '67 között hét (vagy vélhetően még több) nő esett áldozatául. A rém kéjtől vezérelve gyilkolt, áldozatai védtelen fiatal nők voltak. Az első gyilkosságának elkövetésére egy argentín mozifilm megnézése után kapott kedvet, a filmben ugyanis egy férfi erőszakoskodott egy nővel. A mozi után Kovács erős vágyat érzett arra, hogy hasonló módon erőszakoskodjon egy nővel. Első áldozatát nem is ismerte, a helyi cipőgyár egyik munkása volt, aki éjszaka egyedül tartott hazafelé gyalog a kiilágítatlan úton. A nő holttestére másnap a mezőgazdasági munkások találtak rá. A gyanú hamar egy bizonyos Kirják Jánosra terelődött, aki vélhetően kényszer nyomása alatt beismerő vallomást tett, és megkezdte életfogytig tartó büntetését. Ezalatt Kovács megnősült és családot alapított, ám nem kellett sokat várni arra, hogy újra lecsapjon...

Vitt Péter miniszter az a férfitípus, akire a legtöbb nő vágyik – egészen addig, amíg valóban meg nem kapja. Okos, sármos, mindig talpra esik, akár a macska, és kifejezetten élteti a kihívás, a mindennapi megmérettetés. Ő az Országház Don Juanja. Legújabb „kihívása” Marosi Tünde, aki természetesen gyönyörű, viszont ő az ellenzék vezérszónokának titkárnője. Vitt és Tünde szinte egyszerre érkeznek meg a szállodába, a miniszter pedig nem is vesztegeti az időt. A fiatal nő azonban ideges – nemcsak azért, mert életében először lépne félre, hanem mert mindjárt egy kormánytaggal teszi. A miniszter közben gondosan előkészíti a terepet: pezsgőt, epret és kaviárt rendel, majd az ágyon várja, amíg Tünde a fürdőszobában vetkőzik. Mielőtt azonban a szobapincér megérkezne a kellékekkel, a titkárnő az ablakhoz lép, hogy gyönyörködjön a kilátásban. Előtte a Kossuth Lajos utca, a Puskin Mozi… és az ablak sarkában egy holttest!

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a rendőrök élete nem fenékig tejfel. Különösen nem abban a városban, ahol maga a nagy Zéró ütötte fel a tanyáját. Ő a bűnözők koronázatlan királya, akit már réges-rég rács mögött szeretne látni a Kapitány. Zéró az évszázad bulijára készül, amelynek célpontja a Kerek Erdő és annak lakói. Azt eszelte ki, hogy egy zsák pénzért eladja az erdőt egy fakitermeléssel foglalkozó vállalatnak, az erdőlakók pedig szaladhatnak, amerre látnak. A Kapitány és segédei - Eleméri Ede tizedes és Góliát titkosrendőr - kiszimatolják a veszélyt és akcióba lépnek. Nehezen birkóznak meg az akadályokkal, mert a ravasz Zéró mindig másvalaki bőrében jelenik meg. Szerencsére az agyafúrt Kapitány leleplezi a gazfickókat és megmenti az erdőt a pusztulástól!

Milán a félig horvát, félig magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. Két állandó társa Kis Tamás, a mentőautó sofőrje és Fék doktor, a háromfős éjszakai rohammentő csapat főnöke. Miközben életeket mentenek meg, időnként hagyják meghalni az időseket és a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, sőt még az is előfordul, hogy siettetik a halálukat. Milán számára kiderül, hogy a mentőautó hátuljában zajló illegális eutanáziáknak van üzleti oldala is. A pénzre neki is szüksége van, mert ki akarja szabadítani a szarajevói ostromgyűrűben rekedt bosnyák menyasszonyát, ezért alkut köt társaival. Úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számtalan arcát is megismeri.

Nyuszi és Őz felhőtlen barátságát próbára teszi Őz rögeszmés kutatása a harmadik dimenzió után...

Varga Kató színésznő szeretne lenni, de a felvételi vizsgán belesül a szerepébe. Geszty, a már befutott színész, a bizottság elnöke könyörtelenül tehetségtelennek bélyegzi. Kató, hogy tehetségét bizonyítsa, kitalál magának egy figurát: Katyit, a vidéki megesett cselédlányt. Elszegődik Gesztyhez mindenesnek és ebben a minőségében rövidesen felforgatja az egész házat. Pokollá teszi a színész életét.

A rombadöntött Európa poros orzságútjain egy csapat gyerek bolyong céltalanul. Szülők nélkül, otthon nélkül erkölcsi gátak nélkül, melyek az életben maradásért folyó küzdelmben vesztek el. Az országon áthaladva  egy romos kastélyra akadnak, ahol menedékre lelnek egy olyan világ elől bujkálva, melyben az emberi lét már csak a legalapvetőbb testi szükségleteinek kielégítésére degradálódott.

A szilveszteri éjszaka különleges éjszaka: bármi megtörténhet, ahogy az ellenkezője is, akár jó, akár rossz dologra számítunk - akár egy teljesen átlagos estére. Egy pár jóbarát épp ezért úgy dönt, hogy feldobják a szokásos bulit: egész este mind a heten csak nyilvánosan telefonálhatnak és írhatnak a telefonjaikon úgy, hogy a többiek is lássák és hallják. Ami pedig az elején jó bulinak indult, hamar hazugságok, titkolni- és szégyellnivalók, másik életek és szerelmek elrejtésének egyre szövevényesebb hálójává bonyolódik. Hiszen hazudni mindig eggy fokkal könnyebb, mint megmondani az igazat... legalábbis amíg le nem bukunk.  Goda Krisztina filmrendező régi alkotótársával, Divinyi Rékával és ismert, tehetséges és fiatal színészek segítségével idézi meg a félreértésekkel és meglepetésekkel teli szilveszter éjszakát. (Intercom)

Toldi Miklós, a legendás fantasztikus erővel bíró hős története, aki gőgös bátyja miatt menekülni kényszerül otthonától. Toldi Miklóst gyilkosként keresik a vidéken, ő azonban elszántan igyekszik a király elébe kerülni, hogy megmutathassa, milyen valódi értékek is lakoznak benne. Jankovics Marcell jóvoltábol újra feldolgozásra kerül Toldi története, ezúttal animációs sorozat formájában.

Különös szépségű film az emberi tartásról, a titkokról, az egymás iránti megbecsülésről és szeretetről. A Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó.

Egy fiatal feleség várja a férje visszatérését. A férfi politikai fogoly, és a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondoskodik anyósáról és megpróbálja tartani benne a reményt. Meggyőzi az ágyhoz kötött, idős hölgyet, hogy fia Amerikában forgat filmet, és hamarosan hazatér. A két nőt szokatlan kötelékek kötik össze. A férfit váratlanul szabadon engedik, és elindul haza. A magyar film egyik legérzékenyebb művében a szereplők meghitt világa dacol a történelem viharaival.

Hiába a nagy lottónyeremény, Tamás filmje hatalmasat bukott. A fivérek végül Alex nyomára bukkannak, aki épp ekkor szabadul egy amerikai börtönből, és ezúttal is álnéven okoz felfordulást. A testvérek abban a reményben, hogy megvehetik tőle egy színdarab jogait, és visszaszerezhetik a pénzüket felkutatják Alexet. Azonban a tervük cseppet sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Tamásra hárul a feladat, hogy a kezébe vegye az irányítást, és megrendezze a színdarabot.