"A tóba való alámerülés lényege" - magyarázza a romantika nagy poétája, John Keats (Ben Wishaw) Jane Campion költőien romantikus filmjében - "nem közvetlenül az, hogy a partra ússzunk - hanem, hogy benne legyünk a tóban, hogy élvezkedünk a víz érzetében... Ez egy tudattalan tapasztalat. A költészet lecsillapítja és felbátorítja a lelket, hogy alávesse magát a misztériumba." A Bright Star-ba, Keats Fanny Brawne-nal való románcának meséjébe belemerülve pontosan ezt tapasztalhatjuk meg.
A film Maurice Sendak Magyarországon még meg sem jelent, de az USA-ban hatalmas népszerűségnek örvendő, költői és gazdagon illusztrált gyermekkönyvén alapul. Csakúgy mint - lényegében - ez a képeskönyv, sokkal inkább szól a felnőtteknek, mint a gyermekeknek. Bár Sendak inkább a haragot elemzi, Jonze filmje azonban a hangsúlyt átteszi inkább a szomorúságra. A film annyira mély gondolatokkal teli és szomorú (már-már lesújtó), annyira beszédes és kellemetlenül személyes, hogy azt gondolom, hogy emiatt sok felnőttnek sem fog tetszeni. Az egész olyan, mint egy történet, melyet a nagybácsikád mesélt el, pedig tudod, hogy az anyukád megtiltotta neki, s éppen ezért egyszerre akarod is hallani, meg n... több»
A Pixar eddigi legmerészebb filmje. A Walle oda megy, ahol Hollywood családi filmjeinek főárama még soha nem járt: a tisztelet, az egzisztenciális vágyakozás és az apokaliptikus remény birodalmába. Az Andrew Stanton rendezte költői elbeszélés a magányos robotról, aki egymagában dolgozik azért, hogy megtisztítsa a Földet, egy igazi chaplini börleszkbe és a fogyasztói média-társadalom csípős szatírájába vált.
A legsötétebb, de egyben a legkifinomultabb és erkölcsileg a legkomolyabb szuperhős-film. Egy szuperhős-film a felnőtteknek, akik már tudják, hogy a "hősök" (a katonáktól a szentekig, a rendőröktől a papokig, az elnököktől a pápákig) ugyanolyan tévedhető emberi lények, mint bárki más. Csakhogy ezen titokzatosság valódi szimfóniái között ott csengenek a kegyelem és a megváltás hangjai is. A hősök nem fakulhatnak meg, de a hősiesség igen.
A legjobb eddig készült film Fatimáról: nem csak a leggyönyörűbb és leghatásosabb, hanem történelmileg a leghűebb is. Lucia nővér emlékezéseit a megdöbbentő látomásokon való merengés és szemlélődés hatja át, melyet a hatásos zene és a tiszta, egyszerű elbeszélés keretei közé helyeztek. Ritka az olyan film, amely egyszerre tud művészileg teljes és a tényekhez is ragaszkodó lenni. A 13. napon egy ilyen film.
A történet egy hajdani katonáról, egy kóborló baptista ezermesterről szól, aki Arizonában utazva találkozik öt apácával, akikről kiderül, hogy Németországból menekültek és nem beszélnek angolul. Homer felajánlja nekik a segítségét, cserébe fizetés helyett jó szót és barátságot kap tőlük. A szövetség oly erőssé válik, hogy Homer visszatér az apácákhoz és segédkezik egy templom felépítésében.
A Pixar Studio egyik gyöngyszeme. Pete Docter elbűvölő darabja a műfajok különleges keverékét nyújtja: egyszerre egy keserédes szerelmi történet, egy magasban szárnyaló költői fantasy, egy lökött állatokkal teli rajzfilm, egy generációkon átívelő páratlan-páros boddy-film, egy öregkori kalandfilm, sőt egy igazi odüsszeia arról, hogy az élethosszig tartó házasság nem egy temetés, hanem valódi kaland.
Igaz történet egy vatikáni tisztviselőről, egy nyílt beszédű, becsületes ír papról, Hugh O'Flaherty atyáról (Gergory Peck), aki vakmerő módon 4000 zsidót, anti-fasisztát és szövetséges katonát mentett meg a II. világháború alatt, a Gestapo-főnök, Herbert Kappler ezredes üldözése ellenére. Egy izgalmas és szórakoztató film.
Ez egyszerűen egy remekmű. Erről nem csak azok a fantasztikus jelenetek tanúskodnak, mint amilyen Mózes döbbenetes hieroglif-látomása a saját megszabadulásáról, vagy a Vörös-tenger szétválása, illetve összezáródása - mindkettőt érdemes többször is megnézni - , vagy az, hogy Egyiptom hatalmas műemlékeinek, vagy a kivonuló zsidó seregnek a méreteit, arányait mennyire bámulatosan adják vissza az animációkban - ennyire valósághű ábrázolással nagyon ritkán találkozni -, hanem pl. azokat az apró mesemozzanatokat is érdemes megfigyelni, amelyekkel pl. a film előrevetíti a trónörökös és az ő zsidó tejtestvérének vetélkedését és végsősoron ellenségeskedését: mint pl. amikor a gyermek Mózest a hercegn... több»
Az izgalmas, igaz történeten és dokumentáción alapuló dráma Sophie Scholl, a 21 éves német evangélikus egyetemista lány utolsó hat napjáról szól, akit a nácik 1943-ban végeztek ki, miután rajtakapták, hogy háborúellenes röplapokat terjeszt. Marc Rothemund alkotása azon kevés filmek közé tartozik, ahol a hősies kiállás nem csak csodálatra méltó, hanem vonzó és érdekes is, sőt, mondhatnám teljesen természetesnek tűnik. Sophie egy értelmes és magabiztos, de hétköznapi egyetemista lány, akiben egyáltalán nincs semmiféle fanatizmus, szociális elégedetlenség vagy lázadás, vagy bármi más pszichológiai kényszer, ami rávitte volna az általa választott útra. Ő egy éppencsak felnőtt értelmiségi, aki sz... több»
Az Európai Filmakadémia 2006-ban a legjobb európai dokumentumfilm díját ítélte oda a filmnek, amely a karthauzi szerzetesek mindennapjairól szól. A zsűri indoklása szerint ezt azért érdemelte ki, mert "Philip Gröning intenzív hatású filmje képes bemutatni a hit titkát, valamint a modern életvitellel szembenálló emberi vágyat a nyugalom és csönd után". "A nagy csönd nagy film, amely emberségről, és a közös európai hátterünkről szól". Én ehhez hozzátenném, hogy bizony az emberi vágy nem csak a csendre és a nyugalomra vágyik, hanem a tisztaságra, és az emelkedettségre is. A filmnek ez az üzenet az igazi titka.
A film ragyogóan és megindítóan rajzolja meg Páli Szent Vince életét, és munkáját. A szegénységből, és rabszolgaságból királynők, hercegek és a nemesség tanácsadójává lett szerény pap rendkívüli módon tudta befolyásolni Franciaország, majd később az egész világ társadalmának lelkiismeretét, hogy észrevegyék, szociális érzékenység nélkül nem ember az ember. Öt századdal korábban a gazdag szülőktől származó Assisi Szent Ferenc azzal készített elő egy szellemi forradalmat, hogy azt tanította, hogy éljünk koldusként. Szent Vince pedig azzal készített elő egy másik forradalmat, hogy azt tanította, hogy etessük, ápoljuk és oltalmazzuk a koldusokat. Ezt a célt szem előtt tartó embert mutatja be Mau... több»
Alvin Straight 73 éves özvegyember, aki beszédhibás lányával, Rose-zal éldegél az Iowa állambeli Laurens városkában. Afféle régimódi cowboy, saját értékrendje és erkölcsi kódexe szerint élő vadnyugati figura. Büszke és makacs, orvoshoz menni sem hajlandó, noha egészségi állapota rohamosan romlik, rossz a dereka és tüdőtágulása van. Telefonon értesítik, hogy fivére, Lyle szívszélhűdést kapott, mire Alvin elhatározza, hogy meglátogatja őt Wisconsin állambeli otthonában. Se kocsija, se jogosítványa - a fűnyíró gépe az egyetlen közlekedési eszköz, ami szóba jöhet számára. 350 mérföldes út áll előtte.
Hallunk néhány anekdotát Alvin életéről, de egyiktől se érezzük azt, hogy "Aha, már értem, miért... több»
Bergman főszereplője, Isak Borg, egy idős doktor (Victor Sjöström) kifejezésteljesen adja vissza a rendező jól ismert névjegyét, gondolatainak keser-édes ízét. A film egy utazásról szól, ami egyben egy önmegismerés is, amely során Borg rákényszerül, hogy szembenézzen önmaga ridegségével, és a bűnbocsánat szükségességével.
A Bibliához hasonlóan, Franco Zeffirelli epikus, nagyszabású tv-filmjére is gyakran csak kisebb darabokban emlékezünk, egy-egy elkülönült részre, semmint teljes egészére.
Ha egészként vesszük a filmet, akkor akár a legjobb valaha is elkészített Jézus-filmnek tekintjük, akár nem, de mindenképpen mérték marad, amellyel a többi Jézus-filmet megítéljük. Pasolini Máté evangéliuma és Gibson Passiója lehet, hogy jobb filmek, de egyik Jézus-film sem nyújtja az evangéliumi történetnek olyan átfogó és körülírt előadását, mint a Názáreti Jézus.
A legfőbb erőssége, a nyugodt drámavezetés mellett, a szentírásilag és történelmileg hű forgatókönyv, a kulcsfontosságú evangéliumi történetek tisztelettelje... több»
Egy szamár története A kemény stílussal, ami gyakran távol tartja a kezdő filmnézőket, Bresson elkerüli a szokásos érzelmi hangulatot, amit egy filmtől el szoktunk várni. Rendezése azáltal válik hatékonnyá, hogy vonakodik az egyik pillanatot jobban kihangsúlyozni a másiknál. Arra kényszerülünk így, hogy minden figyelmünket a filmre szegezzük, s hogy a saját végkövetkeztetésünket vonjuk le arról, hogy mely szavak és gesztusok voltak fontosak. Azonban a filmkockák nagyon is megfontoltak. Azt akarják, hogy élvezzük és felértékeljük a látszólag hétköznapi részletek és szóváltások rendkívüli horderejét.
A Vétlen Baltazárban a rendező egy szamarat állít a figyelem középpontjába, egy állatot, aki természetszerűen olva... több»
Jelenések A zsidó író, Franz Werfel történelmi regénye alapján, Henry King gyönyörűen elkészített filmje magasan kiemelkedik Hollywood aranykorszakának legvallásosabb filmjei közül is. Werfel azalatt ismerte meg Soubirous Bernadett történetét - az írástudatlan tizenéves lányét, aki 1858-ban azt állította, hogy egy gyönyörű hölgy jelent meg neki, aki később a Szent Szűzként azonosította magát -, mialatt Lourdes-ban katolikus házaknál bujkált a Gestapo elől, és megfogadta Istennek, hogy ír egy könyvet róla, ha sikerül Amerikába szöknie. Mindkettő sikerült.
A lourdes-i látomások és gyógyulások megregényesített leírása helyet hagy a kettős értelmezésnek: nem kísérli meg elfogadtatni vagy eloszlatni a hely... több»
"A magam útját járom gondolatokkal telve" Elia Kazan klasszikus és vitatott filmjét nevezhetnénk úgy is, mint "A magam útját járom gondolatokkal telve". Megfigyelhető, hogy milyen sok világi tabu végződik ott, hogy puszta eszközzé válik egy romlott status quo védelmére. Ne szólj bele a nagyok dolgába, csak magaddal törődj, az Egyház maradjon a lelkek megmentésénél. Leo McCarey szentimentális filmje, A magam útját járom! Bing Crosby nyájas, zongorázgató papjával a vallásos Hollywood egy egész korszakát idézi fel, amikor is papok és apácák mind bájosak, nemes lelkűek voltak, akik egyaránt törődnek a lelki dolgokkal és olyan világi ügyekkel, mint megmenteni vagy felépíteni egy templomot, egy iskolát vagy egy kórházat, vagy helyes útra ... több»
Robbins vakmerően mutatja be a halálbüntetés kérdését. Nem akarja érzelmileg befolyásolni a nézőket egy ártatlanul elítélt ember történetével, hanem a legrosszabb forgatókönyvet veszi elő: Egy hatalmas, igaz történetet választ filmjének alapjául egy louisianai nővérről, aki lelki vigaszt ajánl fel egy hajthatatlan, és visszataszító gyilkosnak, akit két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt ítéltek halálra. Aki emellett rasszista közhelyeket mondogat, nem azért, mintha hinne benne, hanem azért, mert ez botrányos, gyűlöletes és antiszociális, és, hogy többek között ezzel is megalázza annak az egyetlen embernek a megszentelt tisztaságát, aki a segítségére jön.
Ugyanez a helyzet az ál... több»
A ferences tapasztalat derűs oldala Az olasz neorealista alapelvhez hűen, Roberto Rossellini amatőr színészeket keresett filmjéhez, akiket egy római ferences monostorban talált meg, hogy eljátsszák Szent Ferencet és követőit ebben az elbűvölő filmes meditációban. Az olasz cím (tkp. "Ferenc, Isten udvari bolondja") ellenére az udvari bolondok inkább Ferenc követői, különösen Juniper testvér, akik megpróbálják követni mesterük lábnyomait - de emellett vidámak és szabadok, és még a materialista modern emberek is felismerhetnek ebben valamit, ami hiányzik a mi deszakralizált korunkból.
Mindazonáltal Rosselini nem elégíti ki az érzékeny kortárs igényeket azáltal, hogy Ferencet egy különc szabad szellemként, amolyan középkori hippik... több»
69 Fényes csillag (2009)