Megbocsátás Mit jelent a megbocsátás? Talán könnyebb megmondani, hogy mit nem. Megbocsátani nem azt jelenti, hogy szemet hunyunk a bűn felett, vagy úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi; azt sem feltétlen jelenti, hogy megbízunk a bűnösben, vagy, hogy elengedjük a büntetését. De nem is valami kegyes szavakat és lágy érzéseket jelent. A film megpróbál választ adni erre, és ez sikerül is.
Olivier Gourmet egy hétköznapi embert játszik, aki overállban és vastag szemüvegben tanítja a fiatal fiúkat, hogy hogyan kell lemérni, levágni és összerakni az egyszerű, de szilárd dolgokat. Követve Olivier megszokott rutinjait, a rendezők elkezdik felfedni, hogy mi a fontos az ő számára: a pontosság, a művészi ki... több»
Rosselini filmje, miközben bemutatja a gonosz perzselő képeit a nácik rasszista rémuralmában, az emberi szolidaritás összekötő kapcsait ünnepli a hétköznapi emberek, kommunisták, katolikus papok, sőt gyermekek között, melyek a német elnyomás során létrejött titkos ellenállás során kötődnek.
Rosselini egyáltalán nem volt hívő katolikus, ám katolikus öröksége mégis lényeges tényezővé vált műveiben (A legnyilvánvalóbb példa erre Szent Ferenc, Isten követe és A messsiás). A Róma, nyílt város szintén figyelemre méltó a katolikus miliője miatt. A film elején egy fiú azt mondja papjának, Don Pietronak, hogy nincs ideje a katekizmusra a háború miatt. Roberto Rosselini lényegében ezt az állítást cáfo... több»
Az élet listája A fekete-fehér felvételek és a kézi kamerák használata közvetlenül és hatásosan járulnak hozzá Steven Spielberg mesterművéhez, mely a haszonleső német üzletember, Oskar Schindler (Liam Neeson) történetéről szól, akinek vállalkozása váratlan irányt vesz, amikor gyárát arra kezdi el felhasználni, hogy megmentse a lengyel zsidókat attól, hogy Auschwitzba deportálják őket.
Ahogy egy évtizeddel korábban A cápában is tette, Spielberg úgy jut túl az emberek védelmi vonalain, hogy csak sugall, semmint egyszerűen bemutat: tudja jól, hogy mennyivel borzalmasabb hatású a cipők és más személyes holmik halma, amikre tulajdonosaiknak már nem lesz többé szükségük, mint a holttestek halmai. Hogy ahhoz, hog... több»
Karácsonyi történet Frank Capra örökzöld karácsonyi klasszikusáról sokaknak csak valami közhelyszerű üzenet jut az eszükbe. "Senki sem születik kudarcra." "Senki sem szegény, akinek barátai vannak." stb. Csakhogy a film népszerű megítélése, miszerint ez egy szentimentális, giccses, "Capra-limonádé", egy csalóka kép. Ugyanis a film sokkal inkább az önfeláldozás, a kétségbeesés, a boldogság és az "amerikai álom" törékenységének sötét témáival és még ridegebb tanulságaival foglalkozik.
Hasonlóan egy másik népszerű karácsonyi történethez, Dickens Karácsonyi énekéhez, Az élet csodaszép némileg egy szívtelen gazdag és egy szimpatikus, kevésbé tehetős családos ember nyomasztó kapcsolatáról szól, mely aztán a természet... több»
A film megtévesztően egyszerű története mögött valamiképpen a vallás és az élet példázata van. A film narrátora mutatja be nekünk a két öregedő testvérpárt, akik egy éppen elhunyt dániai protestáns lelkész leányai. Nevük Martina (Birgitte Federspiel) és Philippa (Bodil Kjer) - "Martin Luther és barátja, Philip Melanchton után".
A Babette lakomáját több szempontból is vallásos filmnek nevezhetjük, de lényegében véve főként egy ünnep: a szív, az érzékek, és mindenekelőtt a lélek ünnepe. Ugyanakkor valóban sok étel-témájú filmtől eltérően (mint pl. a Szeress Mexikóban; vagy a Tortilla leves) nem az élvhajhászásról vagy az érzékekről szóló történet. A film érzékeny, mulatságos, optimista és alap... több»
Pier Paolo Pasolini ateista volt, ráadásul marxista, és ezt a filmjét is rendszerint ős-marxista allegóriaként szokták értelmezni. Mégis Pasolini sokkal inkább volt költő, és a szent és az isteni fogalma hatalmas vonzerőt jelentett számára, ezzel szemben az oly gyakori vallásos babonaság taszította. 1962-ben Assisibe ment, ahova XXIII. János hívta párbeszédre a nem keresztény művészeket. Ezalatt az idő alatt olvasta el az evangéliumokat, "elejétől a végéig, mint egy regényt", és később azt nyilatkozta erről, hogy Jézus története "a legmagasztosabb dolog, amit csak az ember elolvashat".
Ennek a tapasztalatnak az eredményeképp kezdett Pasolini foglalkozni azzal a gondolattal, hogy közvetlenül ... több»
Mitől lesz ember az ember? A meggyőződés hajthatatlansága, a bölcsesség és ész ragyogása: Fred Zinnemann kifogástalan filmje azt kutatja, hogy mi az, ami meghatározza az embert, vagy, hogy a lényegileg meghatározatlan emberből mi hiányzik, amit nem lehet csak úgy megvásárolni, vagy kikényszeríteni. A sikeres, finom modorú, társaságkedvelő, elképesztően tehetséges és kiművelt Mórus Tamás korának ünnepeltje volt. Aztán karrierjének csúcspontján ez a ragyogóan kiegyensúlyozott ember váratlanul visszavonul a közszereplésektől, lemond háznépéről és javadalmairól, és végsősoron engedi, hogy letartóztassák, börtönbe zárják, majd végül, hogy kivégezzék. Mindezt azért, mert - katolikus hitéhez hűen - nem adta hozzájárulását es... több»
Tízparancsolat "Mi az élet igazi értelme?" Teszi fel a kérdést a lengyel rendező, Krzysztof Kieslowski. "Reggel miért kelünk fel? Erre nem ad választ a politika." A Tízparancsolat, Kieslowski tíz, egyórás filmjének rendkívüli és kihívó kollekciója, melyet a lengyel televízió számára készített a Szovjetunió alkonyán, sem ad választ Kieslowski kérdéseire. De ezeket a kérdéseket olyan fülbe motoszkálóan és olyan komolyan teszi fel, ahogy talán egyetlen filmes próbálkozás sem az utóbbi negyed évszázadban.
A tízparancsolatot nehéz megtartani, és a Tízparancsolatot sem könnyű megnézni. Bár a tíz epizód erkölcsi kérdéseket vizsgál, de ezeket a modern, többnyire vallástalan városlakók zűrzavaros, néha rendellenes ... több»
Misztikus lelki portré A Szent Johanna a megpróbáltatás órájában ad bepillantást egy szent lelkébe. A film több mint dráma, több mint életrajz, s több mint hiteles dokumentum: a film egy lelki portré, csaknem misztikus portré egy krisztusi lélekről, aki részesült Krisztus szenvedésében. Ennek a portrénak a szívében Maria Falconetti vissza-visszatérő arca áll, és az Orleans-i Szűz transzcendens megidézését a filmtörténet legnagyszerűbb alakításának is szokták nevezni. Ez a visszatérő arc egy kísérteties arc: egy arc, amelyet beárnyékolnak a víziók, s melyen visszatükröződik a félelem és a halál. A szétőrlő fáradtság, a látomások okozta eksztázis, a paraszti báj, és a leplezetlen rémület festi át ezeket a vonásokat.... több»
Mennybe nyíló ablakok A keresztény keleten az ikonokat néha úgy írják le, mint amelyek "a mennybe nyíló ablakok". Még ha földi jeleneteket is ábrázolnak, a stilizált megközelítésük a transzcendens valóságokat idézik meg. Egy ilyen művészeti transzcendencia látható ebben a fantasztikus orosz rendezésben, mely a XV. századi nagy ikonfestő szerzetesről szól, aki akkor is ragaszkodott a vallásos festészethez, amikor kora társadalma éppen a szétzüllés és a kegyetlen zűrzavar idejét élte. Andrej Tarkovszkij brilliánsan tárja szemünk elé a művész és az istenfélő ember történetét, hogy hogyan keresi a természetfelettit a tatár invázió barbársága és az orosz nemesség érzéketlen brutalitása között. A fekete-fehér képek, a ... több»
"Nehézkes"? Igen. "Lassú"? Valóban. De Robert Bresson 1951-es filmje vitathatatlanul a legnagyszerűbb klasszikus filmek egyike. Bresson, aki Francois Truffaut szerint az a francia filmnek, mint Mozart a német zenének, ezen filmje talán a legjobb kezdeti lépés ahhoz, hogy beléphessünk az ő egyedülálló stílusának világába, hogy megfelelően méltányolhassuk őt.
A történet egyszerű. Egy érzékeny és súlyosan beteg fiatal pap (Claude Laylu, egy amatőr színész) egy lelki válságban lévő vidéki plébániára érkezik. A tapasztalatlanságában könnyen sebezhető ember egy közönyös, sőt sokszor nyíltan gúnyolódó közeggel találkozik szembe. Az idősebb, tapasztaltabb pap egy szomszéd plébániáról is azt a gyak... több»
Mit jelent vajójában az Ige? Miről szól valójában Carl Theodor Dreyer komor és nehéz mesterműve, amit egy lutheránus lelkész, Kaj Munk színműve alapján készített? A hitről, hát persze. Erről beszélnek állandóan a szereplők, a saját hitükről és a másik emberéről. De tényleg erről beszélnek? Az összes párbeszédből kiérződik a pózolás és a tettetés, vagyis az, hogy a szereplők nem mondanak el mindent. Sok vallásos érvelés és vita van a filmben, azonban mégis, a valódi kérdések és érvek a karakterek viselkedése mögött keresendőek, különösen a nyitottság, és a nyitottság hiánya mások felé, de kiváltképpen a Más felé. Nehéz, kihívó és félelmetes téma.
A csodatevőben a film készítői maguk is egy kisebb csodát műveltek: az evangéliumi történetnek, Krisztus életének és szenvedésének egy egyszerű és szerény elismétlését nyújtják gyermekeknek és felnőtteknek, amely mégis több, mint a mai evangéliumi elbeszélések lecsupaszított történetfüzérei. S teszik ezt mindenféle cikornyák és különféle kitalációk nélkül, mindenféle egyéni "magyarázat" vagy szerkesztői fonálszövés nélkül, a szórakoztatás vagy az izgalom kedvéért átdolgozott történetek nélkül.
Annyira lényegretörő és egyenes, hogy gyakorlatilag forradalmi lett. Úgy filmre vinni egy történetet, ahogy az meg is van írva, alapjában véve manapság már egy elvetett művészet. Bizonyos módon érthető... több»
72 A fiú (2002)
Mit jelent a megbocsátás? Talán könnyebb megmondani, hogy mit nem. Megbocsátani nem azt jelenti, hogy szemet hunyunk a bűn felett, vagy úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi; azt sem feltétlen jelenti, hogy megbízunk a bűnösben, vagy, hogy elengedjük a büntetését. De nem is valami kegyes szavakat és lágy érzéseket jelent. A film megpróbál választ adni erre, és ez sikerül is. Olivier Gourmet egy hétköznapi embert játszik, aki overállban és vastag szemüvegben tanítja a fiatal fiúkat, hogy hogyan kell lemérni, levágni és összerakni az egyszerű, de szilárd dolgokat. Követve Olivier megszokott rutinjait, a rendezők elkezdik felfedni, hogy mi a fontos az ő számára: a pontosság, a művészi ki... több»