Adepto

Ez a(z egyik) kedvenc mesém! Egyszerű, de megindító és elgondolkodtató történet egyben, amelyet a csodálatos látványvilág a fantasztikus dalok és az egészen brilliánsan megírt párbeszédek tesznek felejthetetlenné és nálam kismilliószor újranézhetővé. Egy időben ez volt az a film, amitől jobb kedvre derültem, mert amit leművel Dörgő és Csupata (de a többiek is) az valami állatian vicces!

Habár nagyon sok és azok közül is néhány tényleg igényes vígjátékot láttam életemben, de a Diszkópatkányok nálam kultfilm. Akárhányszor is látom ugyanúgy nevetek az egyes jeleneteken, mondom együtt a szereplőkkel a szöveget és éneklem a dalokat... Ez az egyik olyan film, amit valaki vagy utál, vagy imád. Nem hiszem, hogy van köztes. Nálam az utóbbi!

A szereposztás egészen elképesztő ebben a felkavaróan megkapó filmben, amely nagyon sok olyan témát és emberi kapcsolatot boncolgat, amelyekkel talán a legtöbb ember már egyszer találkozott élete során és döntéshelyzetbe került. Azoknak ajánlanám, akik szeretnek elgondolkodni az általuk látottakon és nem félnek attól, hogy egy kissé jobban igénybe veszi a lelküket a film.

A maffiával és az az ellen folyó harccal foglalkozó filmek közül az egyik, ha nem a legnagyobb kedvencem. Az összes színész, de ténylegesen a kis szerepektől egészen a fő karakterekig nagyot alakít, a történet igazán ütős tele csavarokkal, váratlan fordulatokkal. Nagyon izgalmas és lebilincselő, amelyet a kiváló zene és látványvilág csak fokoz! Szuperlatívuszokban tudok beszélni róla!

Őszintén szólva nem voltam elragadtatva ettől a filmtől és nem a sötét hangulat,vagy történet miatt, hanem mert korábban láttam egy kicsit hasonló témájú filmet (legalábbis számomra az alaptörténet kapcsán az volt), méghozzá a Blue Valentinet, ami zseniális. Talán itt emiatt hiányzott a megismerkedésük és a kapcsolatuk kialakulásának erősebb ábrázolása, valamint a lezárás maradandóbb élményt okozó megoldása. A főszereplők kiemelkedőek, de még ez sem segít, hogy jobbra értékeljem.

Az biztos, hogy ez nem egy egyszerű film, amit könnyen nyomon lehet követni. Megköveteli az embertől, hogy tényleg odafigyeljen és még így is hagyhat kérdéseket maga után (sokaknál főként a lezárás). Mindezek ellenére, vagy pont ezekért én nagyon élveztem az egész filmet. A színészek igazán jók voltak, a képi megvalósítás brilliáns, a rendezés és a forgatókönyv is a helyén van. Nem mondom, hogy nem lehetett volna többet kihozni belőle, de majdnem... Izgalmas és elgondolkodtató.

Az egyik legjobb Scorsese-DiCaprio film (A tégla mellett). Minden megvan benne, ami egy igazán kiváló alkotáshoz kell: érdekes sztori, amely bővelkedik a csavarokban; kiemelkedő színészi játék; gyönyörű látványvilág; jó rendezés; igazán remek forgatókönyv és egy olyan lezárás, amire csak csettint az ember. Aki még nem látott Leonardo DiCaprio filmet, vagy az eddigiek nem nyerték el a tetszését, azok nézzék meg ezt!

A történet kapcsán még úgy is, hogy több, mint 2 órás film lett, voltak kis hiányosságok, vagy inkább úgy mondom, hogy olyan szálak, amelyekbe jobban bele lehetett volna bonyolódni. Mindemellett a színészi játék főként DiCapriotól egészen fantasztikus és a film hangulata is el lett találva. Személy szerint érdekesnek találtam, hogy megismerhetjük annak az embernek a történetét (már amennyire ebből lehet), aki megalapítója az FBI-nak és akinek az élete ennyire összetett.

Nekem nagyon tetszett a történet íve, a színészek és a képi megvalósítás is. Az egyik legjobb megoldás az volt, hogy itt más "átverem az emberket és lelépek a pénzükkel" típusú brókereket bemutató filmekkel szemben megmutatták, hogy mi történik azokkal, akiket átvernek. Emiatt is, nálam ez a film megelőzi pl. A Wall street farkasát.

Őszintén szólva jobb filmre számítottam, legalábbis a szereplők és az előzetesek alapján. Számomra több olyan jelenet is volt, amely nélkül ugyanúgy elment volna a történet, sőt sokkal szimpatikusabb megoldás lett volna azok nélkül megalkotni a filmet. Én láttam a Brókerarcokat Ben Affleckkel, Giovanni Ribisivel és Vin Diesellel. Nekem az sokkal inkább tetszett, talán azért is, mert ott megmutatták a történetnek azt az oldalát is, hogy mi történik azokkal, akiket átvernek. Sokkal erősebb érzéseket váltott ki belőlem. Ezt itt hiányoltam.

Leonardo DiCaprio az egyik kedvenc színészem. Az ő szereplése egy filmben számomra garancia arra, hogy benne ne csalódom. Őszintén szólva a filmet megnézve először nem éreztem azt, hogy ez micsoda különleges alkotás lenne, inkább csak korrektnek tartottam, mindamellett, hogy a látványvilága fantasztikus és a történet is igazán magávalragadó. Aztán hazafelé menet kb. 1,5 órával a mozi után, zenehallgatás közben egyszercsak mellbevágott az érzés, hogy mit is láttam. Elkezdtem lejátszani magamban a történetet és így azt mondhatom, hogy mély nyomot hagyott bennem.

Őszintén szólva nem vártam túl sokat ettől a filmtől és így nem is csalódtam benne. Egy egészen korrektül megírt és eljátszott történetet kapunk, ahol vannak persze kiszámítható akciójelenetek is, amik ha valaki látott pár hasonló filmet, egyáltalán nem lepi meg. Nekem nem volt olyan nagy csavar benne, de ettől függetlenül nem gondolom, hogy rosszul dönt, aki rászán másfél órát, hogy megnézze. Egyszeri kikapcsolódásnak ajánlom!

Aki nem látta ezt a filmjét Michael J. Foxnak, az nem is tudja ténylegesen, hogy mennyire zseniális. A film elképesztően felkavaró és sokkoló alkotás, amiben a színészek, operatőrök és a rendező mindegyike valami olyat hozott létre, ami nálam ezt kultfilmmé és a háborús drámák abszolút kedvencévé tette (A szakasz mellett). Az érzelmek, a kiszolgáltatottság és az elhatalmasodó eltorzult eszmék melegágyai a háborúk, ebben a filmben ez tökéletesen van ábrázolva.

Ez az alkotás nálam a FILM. Zseniálisan realisztikus, hihetetlen valóságos emberi érzésekkel, félelmekkel és történettel. Az hogy a katonák nem csak az igazi ellenséggel harcolnak, hanem egymással is hátborzongató. Ennek csúcspontja és gyakorlatilag zászlóvivő jelenete, amikor látjuk a helikopterből, hogy a Barnes által halottnak mondott Elias menekül a vietkongok elől... Szívszorító! Ajánlom mindenki figyelmébe, akinek ez kultfilmje lett, hogy nézze meg Sean Pennel és Michael J. Fox-szal A háború áldozatait. Azt sokkal hamarabb láttam és azt hittem az az etalon. Most úgy mondom, hogy mindkettő.

Véleményem szerint ez a film azoknak jön be, akik nem várnak tőle világmegváltást, látványban és színészi játékban azonban (főleg Kevin Bacontől) megvannak az elvárásaik. A transzformációk valóban nagyon látványosak és érdekes az a jellem(de)formálódás, amin Sebastian Caine átmegy. Valóban talán szinte mindenki eljátszott azzal a gondolattal, hogy milyen lenne láthatatlannak lenni, de ez a film arra is ráébreszt, hogy mennyire megváltoztathaja az embert az, hogy tulajdonképpen bármit megtehet következmények nélkül...

Ez a film egész egyszerűen borzalmas. Ritkán mondok ilyen nyers véleményt, de itt nem tehetek mást. Nem tudom, hogy mit akartak kihozni ebből, milyen érzéseket, gondolatokat váltson ki belőlünk nézőkből, de nem jött át semmi, azon kívül, hogy ezt a közel másfél órát nem adja vissza nekem senki. A sztori semmitmondó, a karakterek idegesítőek, nincs jellemfejlődés, vagy csavar és a vége inkább nevetségesen kiszámítható, mintsem elfogadható. Ha lehetne egy csillagot sem adnék rá.

Nagyon szeretem ezt a filmjét Michael J. Foxnak. Szinte lubickol Ben Stone szerepében! Az egész kisvárosi milliő, az emberek, a kapcsolatok zseniálisan vannak elénktárva. Ezt sokszor el lehet mondani, de itt ténylegesen igaz, hogy a legjobb színészeket választották a szerepekre. Persze nem egy fordulatokkal teli és váratlan helyzeteket hozó film, de nem is ezt várja tőle az ember. Az a báj, ami megvan benne magával ragad és nem ereszt.

Nem a legjobb filmje Dwayne Johnsonnak, de egyszer érdemes megnézni. Nem mondanám, hogy teljesen kiszámíthatalan (sokszor elég tipikus amerikai filmes eszköztárral dolgozik), vagy hogy a legjobb akciójelenetek vannak benne. Mindezek ellenére egészen élvezhető és Rock rajongóinak kötelező.

Én azért néztem meg, mert a Gleeben felhozzák példaként és kíváncsi lettem. Érdekes film, mert az örök kérdést (is) feszegeti, lehet-e nő és férfi között barátság. Mindemellett habár valóban elavultnak tűnhetnek a ruhák, a frizurák, vagy a technikai eszközök, de ettől még élvezhető. Nekem nem lett kultfilmem, de lehet igaza van annak, aki azt íra, hogy nem mindegy mikor látja az ember. Lehet, hogy ha a jövőben újra megnézem, megint más lesz a véleményem róla.