HercegPeter

Hát mint mondjak? Megnéztem bár tudtam, hogy meg fogom bánni. Kétféleképpen lehet kezelni. Ha néhány hülyéskedő gyerek egy hét alatt csinálta, zsebpénzből, akkor még azt mondom rendben van. De ha valaki ebbe komoly munkát és pénzt fektetett, akkor azt örökre el kellene tiltani a filmezéstől. Én az első verzió alapján néztem végig és úgy még nevetni is lehet a marhaságokon. Persze totális idiótaság az egész, tehát remélem senki nem kap kedvet a megnézéséhez a véleményem alapján.

Nagyon rossz, bár nehéz lett volna egy eleve gyenge filmből jó paródiát csinálni. Nem vicces egyáltalán. Ha valaki szereti a fárasztóan rossz filmeket akkor az nyugodtan nézze meg, de ez még az általános rossz paródiáknál is rosszabb. Bocs, hogy sokszor írtam a "rossz" szót de ez is mutatja, hogy mennyire gyenge.

Nagyon jó paródiája a szupertitkos ügynökös filmeknek. Mike Myers-nek éppen annyi vicces szerepe volt mint amennyi idegesítő. Szerencsére ez a viccesek közé tartozik, bár engem mindig zavar, ha egy színész egy filmben több szerepet is játszik. A bugyután vicces jelenetek nagyon jól váltogatják a kiparodizált komoly jeleneteket.

Egy nagyon megható történet egy állat szemszögéből, bemutatva azt, hogy ők is éreznek. Milyen nemes az az állat, amelyik ennyi megpróbáltatás után is tud bízni az emberekben, remélve, hogy a következőnél végre jó dolga lesz. Másfelől azt is mutatja, hogy hiába kedves egy ember az sajnos nem jelenti azt, hogy könnyen boldogul.

Mads Mikkelsen nagyon jó benne. Tetszik a története is. Mindenkinek el kell döntenie kinek hisz. Egy régi barátnak, kedves ismerősre, vagy egy kisgyereknek, akiről senki sem gondolná, hogy hazudhat. Aki egy pillanatra is elhiszi a vádakat, már sosem fog úgy tekinteni a férfira mint azelőtt. Mindegy, hogy végül kiderül-e az igazság, a történtek mindenki elméjében megmaradnak.

Nagy élmény volt. Teljesen ismeretlen volt a film számomra, így nem tudtam mire számíthatok. Végig sejteni lehet a befejezést, mégis reménykedünk, hogy nem úgy lesz. Amúgy is szeretem Geoffrey Rush-t és ez csak rátett egy lapáttal. A karaktere óriási jellemfejlődésen megy át a film alatt. Végig tapintható a feszültség, szinte odaszegezi az embert a képernyő elé.

Nem volt rossz, bár voltak benne túlzások. Néhány nagyobb klisé is előfordul szerintem, bár voltak számomra meglepő fordulatok is. Összességében teljesen rendben van. Nem tartozik a legjobbak közé, de aki szereti a háborús filmeket, annak nyugodt szívvel ajánlom.

A kedvenc háborús filmem. Van benne minden ami egy ilyen filmben fontos. Akció, dráma komoly párbeszédek. Bemutatja az emberi életbenmaradási ösztön erősségét és azt is, hogy a kötelességtudat még ennél is fontosabb lehet.

Egy kedves és megható film arról, hogy lehet érzelmek nélkül élni, de nem érdemes. Erre még a robotok is rájönnek. Az utolsó jelenet a legmeghatóbb és teljessé teszi a történetet. Itt elsősorban a történet viszi a filmet, de ez nem von le semmit a színészek munkájából.

Kiskoromban nagyon szerettem. Így idősebben már látom, hogy ez tényleg csak gyerekeknek való. Mai fejjel már kicsit érdekes és talán picit idegesítő is. De mivel kiskoromban sokszor láttam, így minimum 8/10.

Sajnos nem lett olyan jó, mint vártam. Neil Patrick Harris-nak szerintem ezt nem kellett volna elvállalnia. Minden szereplő idegesítő. Kár volt kimozdítani a törpöket a helyükről. A második rész pedig még ennél is rosszabb.

Egy jópofa, vicces kis vígjáték. Ha véletlenül rábukkanok a tévében biztos megnézem. Jim Carrey egyik legjobb filmje szerintem. Annak idején nagyon sokszor láttam, de még most sem unalmas.

Én is jobbat vártam. Egyedül David Koechner volt az, aki tetszett a filmben. Csak azért néztem meg, mert az egyik haverom azt mondta, hogy jó. De sajnos átvert. Az ötlet egyébként nem rossz, csak hát meg lehetett volna oldani talán másképpen is. Vagy félelmetesebben, vagy akár viccesebben. Így sajnos egyik sem sikerült.

Egyértelmű, hogy nem éri el az első rész színvonalát, de azért tud nyújtani egy jó másfél órás kikapcsolódást. Többet vártam volna, de ez most ilyen lett. Sok jelenetnél azt éreztem, hogy új ötlet hiányában az elsőt utánozták. Más köntösben, de lényegében ugyanazok a poénok.

Egyik kedvencem, bármikor meg tudom nézni és mindig ugyanúgy tudok nevetni rajta. De ez nem tetszhet mindenkinek. Ehhez teljesen ki kell kapcsolni az agyat és úgy kell nézni. Ne várjunk mélyenszántó gondolatokat és fontos mondanivalót. Ennek a filmek egy célja van: hogy kiröhög a beled rajta. De ez csak akkor sikerülhet, ha vevő vagy az efféle humorra. Ez egy olyan vígjáték, amiben nem minden 2. szó káromkodás. Ilyen ma már alig van.

A Rob Schneider-szintet hozza. Ugyanaz mint a Tök alsó 1-2, vagy a Kegyenc fegyenc. Mindegyik vicces, de egyik se túl nagy szám. Anna Faris pedig talán pedig sosem fog igazán kilépni a vígjátékok világából.

Az egyik leginkább túlreklámozott és túldicsért film, amit valaha láttam. Szó se róla, nem rossz, de közel sem olyan jó, mint amire számítani lehetett a beharangozása alapján. Majdnem minden poént káromkodással akarnak elérni. Egyszer bőven belefér, de ha kapcsolgatom a tévét és az egyik csatornán ez megy, valószínűleg tovább kapcsolok. Csalódás volt.

Will Ferrell, amennyire távol áll tőle az, amit el akar érni a filmben, annyira jól játssza. Az a jelenet mikor kijön a házból ezzel a zenei aláfestéssel és azokkal a mozdulatokkal, az annyira rosszul áll neki, hogy az valami hihetetlen. Éppen ez benne a zseniális. Pont ő kellett erre a szerepre. Ahogy próbál "fekásodni", az iszonyat nagy poén. Kevin Hart nem alkot maradandót, de ő egyik filmjében sem szokott szerintem. Van egy szint, amit mindig hoz, vannak poénjai, de kiugróra szerintem nem képes. Ellenben Will Ferrel szinte mindig óriási.

Sacha Baron Cohen minden filmje (a Brüno-t leszámítva) zseniális. Úgy tud viccet csinálni bárkiből, hogy aki megsértődik annak nincs humora. Viccel a zsidókkal (pedig ó is zsidó származású), arabokkal, melegekkel és bárkivel, akivel csak tud. Nálam egyértelműen ez a filmje viszi a pálmát.