Berto49

1995-ös, teljes egészében Magyarországon forgatott HBO-os film a rosztovi rémről, Andrej Csikatilo-ról. A filmesek szeretik ezt a témát, hiszen futott a mozikban a 44. gyermek, meg van egy Evilenko c. film is. Elképzelni is nehéz, ám mégis megtörtént, hogy egy ember kinézetű fenevad impotenciája miatt éveken keresztül halomra öldösi áldozatait. A film a cselekménye és a kiváló szereplők (Sutherland, Max von Sydow a beismerő vallomást „kicsikaró” pszichiáter szerepében) mellett azért is volt érdekes, mert a bravúros helyszín választások miatt teljesen hihető volt a nyolcvanas-kilencvenes évek Szovjetúnió-beli helyszínek. Döbbenetes, hogy ennyi lepukkant hely volt és van Magyarországon. Ritká... több»

Hogy lett ez a címe a „Csodatévő” c. Grisham regényből készült Coppola filmváltozatnak? Különös, főleg, hogy van ugyanezen a címen egy kiváló film 1956-ból, K. Hepburn és B. Lancaster főszereplésével. Még 1961-ben láthattam, de kellemes emlékeim vannak róla. Visszatérve erre a tárgyalótermes filmre, érdemes volt megnézni és még Danny DeVitotól sem lettem rosszul, csak a szinkronhangjától (Kocsis György) Viszont Matt Damon, Jon Voight és Mickey Rourke (szegény Szakácsi Sándor hangjával) jók voltak. A szokásos sztori: a kezdő ügyvéd pert nyer a nagymenők ellen, közben megtalálja az élete párját. Könyvben is olvasható, de annyira nem tetszett, hogy el is olvassam.

Tom Hanks az igazi nagy sikerei előtt komikusként volt elkönyvelve. de ezt a beskatulyázást idővel „kinőtte”. Ez a burleszk elemekkel fűszerezett vígjáték munkásságának hetedik darabja, amely sikerrel hat a nézők nevetőizmaira. Hogyan alakul egy az első látásra ragyogónak tűnő ház pillanatok alatt romhalmazzá, aztán a műfajnak megfelelően sok nevetséges epizód során újjá. A jó értelemben vett erősen kommersz ízű film egyik érdekessége a diplomáciai bonyodalmakat okozó orosz származású balett-táncos és színész, Alex Godunov szereplése, aki tragikus halála előtt játszott a Die Hard-ban is. Szerintem a női főszerepet játszó második vonalba tartozó Shelley Long eléggé színtelen alakítást nyújtot... több»

Micsoda szereposztás: Peck, Gardner, Astaire, Perkins! Stanley Kramer (Megbilincseltek, Ítélet Nürnbergben, Aki szelet vet) 1959-ben rendezte ezt a nyomasztó, a feltételezett atomháború kitörése után játszódó történetet, amely súlyos etikai kérdéseket vet fel; az emberiség saját magát pusztítja el, menekülési lehetőség-e az öngyilkosság, illetve a másokat a kínhaláltól megszabadító gyilkosság. Remekül mutatja a téma aktualitását, hogy 41 év után, 2000-ben készítettek egy újrafeldolgozást Veszélyes jövő - Veszedelmes partvidék címen.

Újra a gyűjteményem egyik darabját választottam, mert igazán nagyszerű filmre vágytam. Teljesült is az óhajom, mert ha csak Firth és Rush tökéletes színjátéka lenne a mozi értéke, akkor is pompás élmény, de jóval többről szól a történet. Nem túlzottan kedvelem a királyokat, főleg az olyanokat, akik a világ népessége 25(!) százalékának az uralkodója, igen ő volt V. György brit király. Mint a mesében, volt több királyfi is, az egyik közülük erősen dadogott, az ő küzdelméről és egy ausztrál – ma logopédusnak mondjuk – hebegés elleni harcáról szól a film. Mivel hősünk „csak” másodszülött királyfi volt, bátyja került a trónra, de a szerelem elvette az eszét és nem telt el egy év, lemondott a trón... több»

Alfie mester filmjét újráztam, elsősorban Grace Kelly miatt. A több egybehangzó forrás szerint fehérmájú, későbbi monacói hercegnő valóban nagyon szép volt, érthető, hogy bolondultak utána a férfiak. A film egy színdarab alapján készült, ezért rettenetesen sok a szöveg benne. Sajnos Kelly magyar hangja, Kovács Nóra, saját magának suttog, így még fülhallgatóval sem nagyon értettem a szövegét, szerencsére elég kevés volt. Ray Milland ebben a filmben negatív szereplő, de ezt is jól alakítja. Az igazság az, hogy a remake (M. Douglas, Paltrow, V. Mortensen) jobban tetszett. Ebben a változatban, ahogy már írtam a szöveg dominál, a kulcs „vándorlása” pedig eléggé idegesített.

Ajar, illetve Romain Gary után tájékozódtam, kiderült, hogy Jean Seberg egy darabig a felesége volt. Mindketten öngyilkosok lettek, bár Seberg halála eléggé kérdőjeles. Megnéztem a filmjei listáját, ez tűnt szimpatikusnak, hát megnéztem. Közben az adaptált regény írónője után is nyomoztam egy keveset, róla is érdekes dolgokat tudtam meg. Maga a film nem nagy durranás, nem is értem, hogy miért volt akkora siker, még nálunk is, három évvel a megjelenés után (1957!) Boldizsár Iván fordításában megjelent. Formai megoldása annyiban érdekes, hogy a filmbeli jelen fekete-fehér, a múltbeli történet meg ragyogó színes. Mondjuk a Riviéra meg is érdemli! Lerontotta a film élvezhetőségét, hogy a karót ... több»

Egy olyan Szabó István film, amelyikről még csak nem is hallottam, pedig kedvelem a rendezőt, Stellan Skarsgård pedig az egyik kedvencem. Tetszett a film, a civilben biztosítási nyomozót (Harvey Keitel parádés alakítása) a Pokolba kívántam, bár a sok millió meggyilkolt ember az ő igazát támasztotta alá, de a művészetet és a politikát minden korban el kell(ene) választani! Sajnos ez a problematika most és nálunk nagyon aktuális. A diktatúra minden korban maga alá akarja gyűrni a művészeteket is. Nagyon jó volt a szinkron, Szilágyi a prosztó amerikai és szegény Szakácsi Furtwängler szerepében. Nagy előnye a filmnek, hogy a megnézése után elgondolkodtam: nem védeni akarom a németeket, mert n... több»

Sam Raimi, aki a Pókember filmekkel nálam lenullázta magát ebben a westernben ritkán látható bőséggel merített (milyen eufemisztikus fogalmazás, mondjuk ki kereken: rengeteget lopott!) korábbi hasonló műfajú darabokból. Egy nagy különbség van, a korábbi történtekért bosszúálló figura: egy nő, Sharon Stone személyében. Ez a nemcsere sem igazán újdonság, hiszen a filmtörténet ismer kiválóan alakító vadnyugati hősnőket, például Julie Christie, Claudia Cardinale. Hiába a mondhatni sztárparádé (Hackman, az Amerikában ezzel a filmmel debütáló Russell Crowe. az akkor még kölyökképű Leo, akinek a gázsiját Stone állta) a film alig éri el a közepes szintjét. Ítéletemben biztos, hogy közrejátszik a wes... több»

Nem tartozik a kedvenceim közé Johnny Depp, bár a kilencvenes években volt egy két igazán jó filmje, de mostanában a Karib-tenger kalózai című tengeri kígyó sorozat miatt kerülöm a filmjeit. Ezt is Christopher Walken miatt néztem meg, aki általában a „rosszfiúk” alakításában nagyon jó. A film maximum egyszer nézhető, klisékkel teli, logikai hibáktól hemzsegő, viszont van egy tökéletes „szereplője”: az 1974-76 között épült Westin Bonaventure Hotel, Los Angeles csodálatos építménye. Ma már elavult jelző lehet rá az ultramodern (lásd Hong Kong, Szingapur, Dubaj csodái), de még ma is szemet gyönyörködtető látvány. Megjelenése láttán igazzá válik a mondás: „Az építészet megfagyott zene”, jelen es... több»

A színészként ismertebb Maximilian Schell kevés rendezéseinek egyike ez a Dürrenmatt kisregény- adaptáció. Egyik érdekessége, hogy maga az író is feltűnik benne egy rövid szerepben. A történet néhány évvel 1945 után kezdődik, két svájci fiatalember, Richard és Hans Isztambulban fogadást kötnek egy olyan gyilkosságra, amelyet nem lehet a gyilkosra bizonyítani. Ezután Richard egy hídról belöki közös barátnőjüket a vízbe. Harminc év múlva az immár idős Hans, aki rendőrfelügyelővé lett, bosszút akar állni a sorozatos bűnei által befolyásos milliomossá vált Richardon. A bosszúállás eszközéül a fiatal nyomozóhelyettest, Waltert választja. Főszereplő, Hans alakjában az amerikai színházi- és filmren... több»

Minden megértésem és sajnálatom a filmen ábrázolt hölgyeknek, mert szörnyű sorsuk volt, de valahogy nagyon sablonosnak éreztem a történetük vászonra vitelét. Olvastam a mozgalom egyik vezéralakjának, Emmeline Pankhurst rövid életrajzát, megdöbbentő, hogy testvérek milyen különböző életutat jártak be. A film kapcsán azon gondolkoztam el, hogy az iszlám állam (direkt kis betű!) a sariával ilyen sorba döntené a lányokat asszonyokat. Ezt tényleg mindenáron meg kell akadályozni!

Megáll az eszem, hiszen ez megint W. A. film! Valamilyen megmagyarázhatatlan okból, ha meglátom, rögtön kiütéseket kapok tőle. Komolyan, próbálom elviselni, de nem megy, ezzel pedig számtalan rajongóját sértem meg. Szerencsére „csak” rendezte, nem szerepel benne. Többen írták, hogy a „Kasszandra álma” és a „Match Point” vonulatába tartozik, ebben igazuk is van, de azoknál gyengébb. Legnagyobb hibája a rengeteg beszéd. Feliratosan láttam, alig győztem olvasni, mert vagy dialógus van, vagy a két főhős narrációja hallható és olvasható. Valahol, valamelyik kritikában, vagy hozzászólásban olvastam, hogy filmben a narráció teljesen felesleges, hiszen a dolgokat képekben kell/ene bemutatni, helyett... több»