Mind bűnözők vagyunk A rendőri, meg úgy általánosságban a korrupció témája közel sem újdonság, rengeteg film foglalkozik vele, ez a remek kis gyöngyszem mégis kiemelkedik, mégpedig a remek színészek miatt. Reeves, Whitaker, Laurie mind pazar, a köztük elhangzó párbeszédek pedig legendásak. Nagyszerű film erről a velejéig aljas, romlott és korrupt világról.
Nézhetetlen okádék. Nyílván az Ideglelést vették alapul, de ott legalább ki lehetett venni, mi történik az erdőben. Itt csak rángatózik a kamera, beszűkül a kép, meg ordibálnak és visítanak egyfolytában. Borzalmas.
Zseniális film a kapzsiságról, ostobaságról, hogy mi mindenre képesek az emberek a pénzért. Persze a hab a tortára Buscemi és Stormare párosa, minden jelenetük élmény. Kendőzetlen történet a rideg valóságról.
A rémkirály hattyúdala A John Wick-széria kétségtelenül új hullámot indított az akciózás műfajában. A lélegzetelállító verekedések és pisztolypárbajok milliókat tettek a széria rajongójává, Keanu Reeves pedig tökéletes választás volt Wick szerepére. Kisugárzása átüt a vásznon, mindig véres, mint John McClane, és a leglehetetlenebb helyzetekből is kimászik, közben pedig legyilkol több városnyi embert a legkreatívabb módokon. Nekem még a harmadik felvonáson sem érződött, hogy túltolták volna az akciót, bár kétségtelenül már ott is feszegették a határokat, itt viszont Stahelskiék néha átesnek a paci másik oldalára. Most is van Bruce Lee-utalás, a második tükörtermes és a harmadik többszintes harca után ezúttal előker... több»
Az univerzum a végtelen szépség vihara Naomi Watts tőle szokatlan szerepben, egy hegyimentőről nem éppen egy 50 kilós nő jutna eszünkbe, de többet szenved a filmben, mint Jézus a kereszten, szóval ettől el tudtam vonatkoztatni. Az a pali annyira idegesítő volt, tuti ledobtam volna a hegyről, még szerencse, hogy nem én voltam ott. A film egy szenvedéstörténet, de a lényeg a végén hangzik el, mikor Watts beszélget a megmentettjével, és azt ecseteli, hogy még egy hóviharban is mennyi szépség van, mindazok ellenére, amiken keresztül ment. Mert ez a film fő mondanivalója: akármilyen szar is az élet, mindig lehet benne találni valami szépséget, örömet, amibe lehet kapaszkodni.
Látogatás az Alfa Centauriról Nagyon jó kis film lett, amihez hozzájárult a remek forgatókönyv. Adott egy másik civilizációból érkező férfi és kislány, akik hazafelé tartva lezuhannak a 65 millió évvel ezelőtti Földre. Nem akarok spoilerezni, de nem ez az egyetlen meglepetés, ami éri még őket. Az alkotók jól keverik a drámát az akcióval, vannak érzelmes és látványos részek egyaránt. Remekül érzékelteti, milyen kegyetlen világ volt ez, amikor épp csak megmentenek egy dínót, már fel is falják szerencsétlent. A végén az a hármascsillag sem véletlen, nyilván az Alfa Centaurira utal, a hozzánk legközelebb lévő csillagrendszerre. Adam Driver remek választás volt, tengerészgyalogosként szolgált, ami látszik a teljesítményén, a ... több»
Rekviem Brendan Fraserért Aronofsky egyértelműen a szívszaggató drámák és a még annál is lélekölőbb befejezések nagymestere. Fraser karakteréről egyből a Rekviem egy álomért öregasszonya jutott eszembe, csak míg utóbbit a piros ruhába való lefogyás teszi tönkre, előbbit a mértéktelen zabálás taszítja egyre közelebb a sír felé. Lassan körvonalazódik egy jólelkű ember drámája, aki nem akármilyen okok miatt vált olyanná, hogy kiérdemelje a bálna gúnynevet. Mikor a több mázsás karakter élet-halál harcot vív a mindennapi rutinhoz tartozó teendők elvégzésében, rádöbben az ember, mekkora kincs is az egészség. Mert az élet addig ér valamit, amíg viszonylag egészségesek maradunk. Ezen okok miatt bálnánkat már nem is igazán ér... több»
Értelmetlen katyvasz Nagyon durva anyagot szívhattak ennek a filmnek nevezett összevisszaságnak a készítői, mert tudom, mostanság nagyon menő ez a multiverzum téma, na de ez mi volt? Maximum a hülyébbnél hülyébb jeleneteken lehet röhögni, főleg mikor a kiscsaj műbránerekkel harcol, hát ott tényleg hangosan felnevettem. Ennek ellenére számomra összességében egy élvezhetetlen katyvasz volt, Oscar-díj ide vagy oda.
Goggins kellően szociopata karaktere, no meg a genya kisfiú valamit kozmetikáz az összképen, viszont a Halálos fegyverek fenegyereke annyira hiteles a Télapó/Mikulás szerepében, mint Ciccolina az Oscar átadón.
Mindig az igazat mondó ember a leggyűlöltebb. Fáj belegondolni, valójában mennyire nincs értelme az életnek, hiszen egyszer úgy is semmivé foszlik, ahogyan minden más is. A könyv zseniálisan mutatja be mindezt Pierre Anton által, a filmben viszont alig van pár mondata. Se eleje, se vége az egésznek, ironikus, hogy semmi értelme sem volt megcsinálni ebben a formában. A könyvet viszont mindenkinek csak ajánlani tudom.
Néha annak az embernek van a legnagyobb szíve, aki a legfurcsábbnak, legutálatosabbnak látszik. Persze még egy ilyen jó film is sokszor idealizál, de rengeteg mondanivalója van az életről.
Will Ferrell ellopja a showt, minden jelenete hasfogós. Luke Wilson nevét itt még előkelő helyen jegyezték az álomgyárban, és a mindig gyönyörű Elisha Cuthbert is feltűnik a Szüzet szüntess előtt. Ebben az időszakban jobbnál jobb vígjátékok születtek.
Nyomasztó nyuggerek Egy jó horror atmoszférájának ilyennek kell lennie. Lassan folynak a cselekmények, mégis sokszor a frászt hozza az emberre, ezt az érdekes vágások is elősegítik. Az idős házaspár úgy néz ki, mint két élőhalott, mégis van bennük valami ördögi, és bizony a vén kecskék is megnyalják a sót, mint az látható a végén.
78 Az utca királyai (2008)
A rendőri, meg úgy általánosságban a korrupció témája közel sem újdonság, rengeteg film foglalkozik vele, ez a remek kis gyöngyszem mégis kiemelkedik, mégpedig a remek színészek miatt. Reeves, Whitaker, Laurie mind pazar, a köztük elhangzó párbeszédek pedig legendásak. Nagyszerű film erről a velejéig aljas, romlott és korrupt világról.