elekm90

Ez a film a hülyébbnél hülyébb karakterekkel próbálja elfedni, hogy egy rém egyszerű sztori az alapja. Jók a színészek is, de nem sok emlékezetes jelenetet tudok mondani, ami sokáig megragadna. A szintén 2010-es Kick-Assnek a nyomába sem ér.

Jeff Daniels jól hozza a főszerepet, illetve a hangulata sem volt rossz (kicsit olyan "Lynch Light"), ugyanakkor irritáltak a mellékkarakterek, megjelentek a főhősünknél egyik a másik után, közben nem igazán adott kapaszkodót a film. Persze lehet agyalni, hogy mi mit jelenthetett, de ezt profibban is össze lehetett volna szerintem hozni.

Jó volt nézni ezt a zseniális alakítást, amit itt Tom Hardy letett az asztalra. Elvont darab, de még így is a fogyaszthatóbb Refn-filmek közé tartozik. Egy picit forgatókönyvben érzem gyengének, többé-kevésbé intézetből intézetbe kerül Bronson a folyamatos balhéi miatt, mi pedig ezt nézhetjük végig, a második felére emiatt kicsit repetitívnek éreztem.

Egyszerre aktuális, hihetetlenül kreatív, elszomorító és bizarr módon vicces Bo Burnham szólóprodukciója. Nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog egy egyszemélyes, végig egy lakásban kibontakozó show.

Egy nőnek van egy hétvégéje, hogy meggyőzze közvetlen kollegáit, hogy mondjanak le az éves bónuszukról, hogy cserébe ő megtarthassa munkáját. Ez érdekesen hangzik, de számomra hamar önismétlővé vált, hiába volt szokásosan jó benne Cotillard. Így nálam csak egy oké film.

Aki nincs velünk, az ellenünk van
Több a dráma, mint a horror, viszont a történet nagyon erős kritikát fogalmaz meg a vallási fanatizmussal szemben. A lány annyira meg akarja téríteni betegét, hogy nem tudja elfogadni az eltérő véleményt. Ennek a kicsúcsosodása az utolsó előtti jelenet a házban, ami az erősebbek közé tartozik. Morfydd Clarkot eddig nem ismertem, de itt remekelt, így kíváncsian várom, hogy milyen szerepekkel találják meg a jövőben.

Egy élvezetes tinithriller izgi alaphelyzettel, tehetséges fiatal színészekkel és sötét hangulattal. A rendező szempontjából ez több mint rendben van első nagyjátékfilmnek. Egyedül a befejezése volt bizarr, és szerintem totál következetlen.

Értékelem Refn egyedi látásmódját, ehhez a témához kifejezetten jól állt ez a színes-szagos, neonfényes képi világ. A történet is nagyjából lekötött, bár az irtó lassú felvételeket el tudtam volna engedni (de legalább nem a rendező másik filmje, a "Csak Isten bocsáthat meg" szintje, ami inkább volt videóklip, mint film). Az üzenet is átjött, persze, a divat világában ember embernek farkasa, de ennek bemutatásához sok felesleges hatásvadászatot, a néző szándékos sokkolását alkalmazza.

Egyáltalán nem azt kaptam, amit az előzetes alapján vártam, de a filmet látva ezt nem is bánom. Spoiler nélkül annyit mondok, hogy ez egy dráma, míg én sokkal inkább egy westernfilmre számítottam thriller elemekkel. Legnagyobb ereje a színészi játékban rejlik, Cumberbatch, McPhee és Dunst is kiváló. Annak ellenére, hogy végig nézette magát, én a közepe felé egy picit vontatottnak éreztem, a lezárása viszont nagyon jó és logikus.

Nem tudom azt mondani, hogy nincsenek szórakoztató pillanatai, de többnyire iszonyatosan bárgyú (a "Hé, haver, hol a kocsim?" rendezőjétől mondjuk mit várjon az ember). Lényegében két haver egy éjszakáját látjuk, akik csak el akarnak jutni egy gyorsétterembe enni pár hamburgert, és azt se bánják, ha közben némi fűre is szert tehetnek. Harold és Kumar közt működik a kémia, de ez a film csak egy halom szkeccsjelenet ezzel a két figurával, amik hol jók, hol kevésbé.

Biztosan állíthatom, hogy valamennyire elfogult vagyok ezzel a filmmel kapcsolatban 2 okból: szeretem a brit filmeket (ezen belül a könnyed brit komédiákat), illetve a focit is. Mindezek mellett tartom, hogy ez egy kedves, jó karakterekkel és egyedi sztorival bíró alkotás. A fiatal Colin Firth remek a főszerepben, a legjobb haverját játszó Mark Strong nemkülönben. Délutáni kikapcsolódásnak tökéletes.

Úgy is egy tök jó akció sci-fi, hogy a 2009-ben indult reboot három része közül, ez tetszett a legkevésbé (korábban egy Star Trek sorozatot/filmet nem láttam). Jó kis popcornmozis hangulata van, az Enterprise legénysége pedig még mindig egy halom szimpatikus, egymással szuper csapatot alkotó karakterből áll. Ezekkel a szereplőkkel jól bánt a forgatókönyv (talán ezt még a korábbiaknál is jobban csinálta), mert mindenkinek megvolt a maga szerepe, nem éreztem, hogy bárki háttérbe szorult volna. A látvány az előző kettőhöz hasonlóan nagyon erős, főleg az a bizonyos bázis, ahová hőseink érkeznek, illetve az akciójelenetek is. Amiben viszont szerintem elmarad az elődjeitől, az a konfliktus, illetv... több»

Minden hype ellenére nekem sajnos felemás élmény volt ez a brazil csemege. Egyedi a hangulat és a történet is, de a karakterek kifejezetten gyengék, ami sokat ront rajta. Főleg a rosszfiúk sikerültek nagyon sablonosra, a köztük lévő párbeszédek pedig egysíkúra és műmájerre (már-már B-filmes szint). Addig tetszett igazán, amíg a misztikum helyét át nem vette az akció, onnantól összecsapottnak éreztem. Ennek ellenére simán megéri tenni vele egy próbát.