Több annál, amit mutat Bevallom, csak most láttam ezt a 2016-os francia vígjátékot, Laurent Tirard rendezésében, Virginie Efira és Jean Dujardin főszereplésével. Első pillantásra kis gagyiság az egész sztori: egy extrém alacsony törpe-pasas meghódít egy gyönyörű, magas nőt, és kialakuló kapcsolatukban együtt küzdenek meg a társadalom, a család és a barátok elítélő véleményeivel. Ám második elgondolkodásra többről szól ez a történet. Valójában az elfogadásról és arról is szól, hogy NE mások ideáihoz, véleményeihez és sztereotípiáihoz igazodjunk. Nekem tetszett. Értékelésem: 80%.
Látvány és fantázia ütősen Mindig értékeltem a fantáziadús és nagyon látványos filmeket, mondhatni gyengéim az ilyen típusú mozik. Az Avatar első fejezete is bejött annak idején, és nagyon vártam már ezt az új óceános témát a tengeri na'vikkal. És nem csalódtam. Kicsit sem. Tetszik, hogy tudtak új dolgokat belevinni az egészbe. Először azt gondoltam, túlzás a 192 perces játékidő, és hogy az utolsó 1 órát alig bírom majd egy helyben végigülni. De az utolsó 45-50 perce annyira izgalmas, hogy az ember teljesen elfelejtkezik mindenről. Jó film, többször nézős. Nálam 85%-os.
Meglepett ez a film Kifejezetten meglepett Kasi Lemmons rendező és Naomi Ackie színésznő közös alkotása, az új Whitney Houston film (I Wanna Dance With Somebody), mert a vártnál életszerűbben adta vissza a The Voice életét. Ezúttal nem estek abba a hibába, mint az Elvis filmnél, és nem egyetlen szűk látókörű nézetből rántottak a sárba egy zenei ikont. Ebben a rendezésben megvan az egyensúly, látjuk az énekesnő mindkét oldalát, értékeit és hibáit is. Bár nyitva hagyja a kérdést, hogy Whitney kábítószerre szokásában mekkora szerepe volt a züllött Bobby Brownnak. Nálam ez a film erős 85%.
Lenyűgöző fantáziavilág és látványorgia Bár a hírek szerint és az első bevételi adatok alapján egyelőre nem igazán robbantott kasszát a Mortal Engines, valójában kellemes csalódást jelentett számomra. Megtekintve ugyanis úgy távozhattam a moziból, hogy végre jól szórakoztam és a 128 perces játékidő valósággal elröppent. A rendező, az Új-Zélandi Christian Rivers meghazudtolva kezdő mivoltát, ütős munkát rakott le az asztalra, egy nagyon jó kis csapattal együtt dolgozva.
Tetszettek a kulcsszereplők, a két gyönyörű leányzó: az izlandi Hera Hilmar és a szintén lenyűgözően szép Leila George (aki nem mellesleg Vincent D'Onofrió lánya). Szimpatikus volt az ír újonc, Robert Sheehan is. A sztori nem egy túl mélyenszántó történet, de egy f... több»
Villeneuve a tőle megszokott, lassú tempóban rendezte meg a Sicario első részét, ami a témát tekintve érdekes kettősséget okozott: egyrészt a mexikói drogbandák elleni harc pörgősséget kívánt volna, ugyanakkor a karakterek - konfliktusok kibontásának jót tett a visszafogott tempó. A végeredmény közepes, akciószegény, kicsit unalmas mix lett. Tipikus Villeneuve film. Értékelésem: 2.5 csillag.
Az egyik legjobb James Bond film annak ellenére, hogy összességében Brosnan hitelesebb 007-es volt, mint Craig. De ebben a részben (egyedüliként a Craig -érában készültek közül) van stílus és elegancia. Nagyon jók az akciók is, Eva Green pedig felejthetetlen jelenség. Értékelésem: 85% vagy 4.5 csillag.
Egyszerre sci-fi és katasztrófafilm. Nekem nagyon tetszett főleg az első 20-30 perc, mely bemutatja a történet középpontjában álló családot. Tom Cruise kiválóan érez rá a karakterre: egy egyszerű átlagember megjelenítésére, akiben erős a túlélő ösztön, aki nagyon gyakorlatias és aki életét adná a gyerekeiért. Megmenti családját és szembeszáll a támadó idegenekkel. Ötletes az is, ahogyan az emberek rájönnek a lények kinyirásának módjára. Nekem tetszett a sztori és Cruise játéka is a látványvilággal együtt. Nálam 4 csillagos a film, százalékban: 80-85%.
Egy alapvetően vicces alaphelyzet - mely egy tradicionális életet élő, származására nagyon büszke, népes amerikai görög családba született leányzó és egy tökéletesen ellentétes, puritán nevelést kapott férfi kapcsolatát mutatja be - rengeteg vicces jelenete, kacagtató párbeszéde illetve egyedi karaktere garantálja a jó szórakozást ennél a filmnél. Nálam az egyik legjobb vígjáték. Erős 4 csillagot érdemel.
Ron Howard egy mozgalmas, itt-ott látványos és akció-gazdag kalandfilmet készített, ami azonban nem túl sok fantáziáról árulkodik és elég kevés köze van a valódi Star Wars világhoz. Már eleve a Han Solo karakterére kiválasztott Alden Ehrenreich nagyon kevés a szerephez: egyáltalán nem emlékeztet arra a vagány és tökös űrcsempészre, melyet Harrison Ford jelenített meg 1977 -ben. Sajnos a megszokott Star Wars elemekből sem kapunk semmit: nem esik szó jedikről, erőről, a birodalomról, Vader nagy úrról vagy a Galaktikus Birodalom fővárosáról Coruscantról. Valahogy szegényes a látványvilág is. Egészében véve maximum 2.5 csillagot ér.
Nagyon jó kis könnyed vígjáték a teniszről. Megismerhető belőle az, ahogyan a vérbeli teniszezők gondolkodnak a pályán. Sziporkázóak a párbeszédek, van a filmben romantika, szerelem és izgalom is. Paul Bettany szenzációs benne. Egészében véve egy nagyon szórakoztató darab. Értékelésem: 4 csillag.
Első pillanatra kicsit elcsépeltnek tűnik a film alapsztorija, amire Mikael Hafström (Kisiklottak, A rítus) rendezése épült - nevezetesen egy börtönökből való megszökésekkel foglalkozó hivatásos szabadulóművész története, akit egyszer egy szökésbiztos szuper-börtönbe (szupercellába) zárnak. Ám a film rácáfol erre, mert kibontakozva izgalmas és érdekes lesz a cselekmény. Nagyon jó az, ahogyan kezdődik a film: egy konkrét szökés bemutatása. Külön pikantéria a két nagy öreg: Sly és Svarci együttes szerepeltetése is. Jim Caviezel viszont kicsit mesterkélt a visszafogott börtönigazgató szerepében, de összességében a film szerintem erős a börtönös akciófilmek közt. Értékelésem: erős 4 csillag.
Ridley Scott 2012 -es Alien filmje szokatlan stílust és történetfűzést vitt a franchise -ba, hiszen az emberiség eredet-kérdését összekapcsolta az Alien-világgal, ami egy fantáziadús és érdekes eredményt hozott. A Prometheus kétségtelenül újszerű és érdekes sztori, amihez a korábbi részekhez képest szegényesebb látványvilág és sokkal kevesebb akció társul. Míg a két nagy elődfilm, a Nyolcadik utas a halál és a Bolygó neve halál elsősorban a lények bemutatására, illetve az előlük való menekülésre fókuszált, addig a Prometheusban nem az akciójelenetek, hanem maga a sztori áll a középpontban. Noomi Rapace alakítása kiemelkedő, bár egészen más stílusú karakter, mint Sigourney Weaver volt Ripley ... több»
Hardcore Alien rajongóként minden részt óriási kíváncsisággal vártam. A Bolygó neve halál szerintem a franchise legjobbja, szinte minden további rész ehhez mérhető. Így a Nyolcadik utas nálam ezüstérmes, az Alien 3 bronzérmes, majd jön az Alien 4, végül a Prometheus, illetve a két versus fejezet. A Covenant ebben a sorban sajnos hátul foglal helyet, mindössze csak a második versus részt előzi meg.
A problémák közül az első, hogy nincs meglepetésekkel teli, kidolgozott alapsztori: Ridley Scott kicsit "megúszós" módon egyetlen karakterre testálta a minden rejtély mögött álló főgonosz szerepét. Ez a fantáziaszegénység főleg a Prometheushoz viszonyítva feltűnő, mely viszont nagyon is fantáziaga... több»
Iszonyúan látványos és nagyon szórakoztató látványfilm. Nekem kicsit erősebb karakter-bemutatás jobb lett volna, ezen a téren jobb az első rész. De mindent egybevéve izgalmas, remek rendezéssel. Nálam 7.5 pont, 3 csillag.
Kiváló szórakozást nyújtó remek vígjáték. Nagyon jól kitalált az alapszitu is: egy szorongó maffiavezér, akit pszichológus kezel. A De Niro - Crystal páros szenzációsan alakítják a kulcsfigurákat. Láthatóan maguk is nagyon élvezték a forgatást. A Csak egy kis pánik, a folytatásával együtt a filmtörténet egyik legjobb vígjátéka. Értékelésünk: 9 / 10 pont. 4.5 csillag.
Egy rendkívül érdekes témát bemutató kémfilm, melynek legfőbb különlegessége, hogy a mai, putyini Oroszországban játszódik, az orosz hírszerzés elképzelt működésébe bepillantva. Feldobja a sztorit az is, hogy egy olyan FSZB részleget helyez középpontba, ahol az ellenséges ügynökök elcsábítását gyakorolják. Ebben pedig élenjáró lesz a kémfőnök unokahúga: Doninika Jegorova (Jennifer Lawrence). A film erősen épit a szexualitásra és Lawrence kisasszony csábító idomaira. A csattanó viszont nagyon hatásos. Nekem tetszett, 5-ből 3 csillagot adnék rá.
Nagyon tetszett a film lendülete, pörgős, gyors tempója és a rengeteg akciójelenet, melyek alatt csak kapkodni tudtam a fejemet. Jó volt a sztori is, nincs igaza a fanyalgóknak: a Föld számtalan pontján van inaktív vulkán, melyről senki nem sejti, hogy kitörhet; így a filmbeli tűzhányó is okozhatott meglepetést. A főszereplők is rendben voltak. Összességében ennyi várható egy popcorn látványfilmtől. Nekem tetszett. 7 pont.
Fájdalmasan hiteles Christian Duguay kanadai rendező egy hihetetlenül informatív és érdekes megközelítésekkel teli történelmi drámát készített 2003-ban, mely máig a legjobb Hitler életrajz a filmvilágban. Végigkíséri a német diktátor életét a gyermekkortól egészen hatalomra jutásáig (1933-ig) amikor a Führer már 44 éves. A film legfőbb értéke, hogy különleges és új részletekkel tárja elénk Hitler jellemalakulását és közvetlen környezetének tagjait. Megismerjük például azt az embert, aki leginkább befolyásolta a 20-as években és akiről szinte semmit nem tanítanak az oskolában, ő Ernst Hanfstaengl kiadó és üzletember (a filmben Liev Schreiber alakítja).
Ugyancsak bemutatásra kerül egy másik lényeges, de szintén ... több»
Az egyik legjobb film, amit valaha készítettek, ráadásul magyar rendezővel. Nekem nagyon tetszett, valódi filmélmény. Simán 10 pontos, nem véletlen, hogy jó ideje vezeti az IMDb -n a népszerűségi listát.
Látványos, izgalmas és akciókkal teli film úgy, hogy még a sztorija is jó. Bár hozzá kell tegyem: a való életben sima vadászgépekkel, robotrepülőkkel és drónokkal atomjaira lőnék Kaijukat, nem kellenének az óriás robotok. De mindent egybevéve nekem bejött ez az egész, tetszetős a sztori, jó a rendezés és mozgalmasak a a jelenetek. Simán lehet akár 8 pontos is.
79 Életem NAGY szerelme (2016)
Bevallom, csak most láttam ezt a 2016-os francia vígjátékot, Laurent Tirard rendezésében, Virginie Efira és Jean Dujardin főszereplésével. Első pillantásra kis gagyiság az egész sztori: egy extrém alacsony törpe-pasas meghódít egy gyönyörű, magas nőt, és kialakuló kapcsolatukban együtt küzdenek meg a társadalom, a család és a barátok elítélő véleményeivel. Ám második elgondolkodásra többről szól ez a történet. Valójában az elfogadásról és arról is szól, hogy NE mások ideáihoz, véleményeihez és sztereotípiáihoz igazodjunk. Nekem tetszett. Értékelésem: 80%.