Timon

A hóemberke, aki szabadságról álmodott
Ez a rövidfilm még a Pixar nagyon korai időszakában készült, jóval a Toy Story-filmek előtt. Azt hiszem, azért is szeretem annyira, mert ezen a korai alkotói vonások, az őszinte fantáziálgatás és az érzelmi kifejezés tárgyak esetében azért már-már megjelent, és elértek vele valamit. Fura... Ugyanis azoknál ilyen könnyen meg tudták alkotni, az az ilyen korai daraboknál említésreméltóbb. Valahogy nagyon bírom ezt a hóembert, még ha nem is a legszebb kinézetű, de van benne azért aranyosság is bőven. :) Csak szeretne kiszabadulni és élni egy kicsit odakint, szembefordulva a sorsával – nekem nagyon tetszik ez a bájos kis rövidfilm, a végére már kifejezetten sajnálom szegényt. Ez is nagyon többszö... több»

Pixar shorts Top 3
Zseniális és viccces, aranyos kis filmecske. Néhol már-már tényleg úgy néz ki, mintha tényleg kettő volna belőle, de azért mégis csak magával játszadozik. Hiába, ha nincs ott más, muszáj elszórakoztatnia magát valahogy. És ez akár a Clone Warsnak is tökéletes mém lehet, hogy Palpatine mozgatta a háttérből mindkét oldalt. :) Ez az egyik kedvenc Pixar shortom a Riley első randija és a Knick Knack (Nippfelkelés) mellett. 10/10.

Bravúros(abb) finálé, avagy egy utolsó nagyobb kaland
Örülök, hogy sikerült elkészíteni ezt a filmet, még ha sokáig tartott is. Nem volt egyszerű, pláne úgy, hogy a címszereplő kalandorunk már kimondottan idős, erre van is utalás a filmben, meg hát a covid idején forgatott filmek azért sokkal több nehézségen mentek át. Végre olyan lezárást kaptunk, amely sokkal jobb és kerekebb történetet adott, mint a negyedik rész. Az se volt rossz, csak azért mégiscsak... Újra a régi: egzotikus helyek, kalandok, összetűzések a nácikkal, a kincs megvédése attól, hogy a gonoszok kezébe kerüljön. Aztán némi újdonság: Indy keresztlánya is képbe jön, együtt felkerekednek végül, és szuper történelmi tudásukat latba vetve indulhat a kincsvadászat. A sors tárcsái íg... több»

Egy kis visszaesés
Nem volt rossz ez a rész, bár nem ér fel az előző három közül akármelyik szintjére... Itt veszített az erejéből az idők során, de feltehetőleg ez van, ha három erős rész volt, és tovább bővül, legalábbis sok esetben, nem mindig hát. Meg hát nem a kezdeti aranykorában készült, Harrison Ford pedig ekkor már-már benne járt a korban... Kalandosnak persze még mindig lehet nevezni, de ez a kristálykoponyás dolog számomra... nem volt rossz, csak egy kicsit erőltetett volt. Indy igyekszik rendesen hozni a formáját, látványos akciójelenetek voltak bőven. Azért örülök, hogy nem ez lett az utolsó része a szériának. 10/7,5.

Tökéletes kikapcsolódás és értékes tanulságok
Fantasztikus, aranyos mese. Eredeti nyelven láttam angol felirattal. Emberek és erdőlakó fantázialények közötti viszontagságok, majd egyszer csak találkozik egy lány és egy fiú, ahogy egymásba szeretnek, ahogy minden jó és szívet melengető romantikus mesében; itt például eléggé Rómeó és Júlia történetének bizonyos elemeit veszi alapul. Szinte minden jelentősebb jelenetsort igyekszik eléggé kibővíteni újdonságokkal, csökkentve ezzel a klisék arányát, és színesbíti. Persze, több részben nem nagyon fogja vissza magát, és erősebb tónusba vált, például a szikra szellemével, ami utána jön, az nem annyira kisebbeknek való látvány. Jó az animáció, a szereplők, a története egy kicsit kiszámítható, de... több»

Klassz pandás mese
Ebbe az alkotók rengeteg fantáziát fektettek, azt el kell ismerni. Annak ellenére, hogy bizonyos részei kiszámíthatóak. De mégis... sokszor meglepő, hol vicces, és az érzelmi megnyilvánulásokat egy új perspektívában ábrázolja. Kicsit túltolva, de én bírom. :) Nem rossz, ahogy a tizenévesek világát igyekszik reálisan és minél viccesebb oldalairól ábrázolni. Megfelelési kényszer, korai szerelem, barátkozás, szülinapi parti, koncert... Na igen, egy idő után könnyű a szülők, az előző generáció értékeivel és elveivel szembekerülni. Főleg, ha több nemzedék családi hagyományai azok. Ez okozza itt a konfliktust, és bevezeti a dolgok misztikus oldalát. Ebben az hozta a fordulatot, hogy a szellemvilág... több»

Legendás Walt Disney-klasszikus
Nagyon tetszett nekem ez a film animációjával, zenéjével, humorával és természetesen számos tanulságával együtt. Merlin karakterével sok évvel ezelőtt találkoztam először, amikor egy Walt Disney-ről szóló diafilmvetítést néztem. Nem csalódtam a bölcs, jóságos varázslóban. Itt nem egészen mestere, sokkal inkább fiaként neveli, tanítja az élet több fontos dolgára. Egy kissé öntelt, idegeskedő, de különben szórakoztató bagoly társaságában. Többször átváltoztatással, de ha ez kell az extra élettapasztalathoz... A filmcímben szereplő kard igazán csak az elején és a végén szerepel, a szereplők a lényegek benne. Artúrnak sok mindenen kell keresztülmennie, nem könnyű az élete szolgafiúként, sokszor ... több»

Szokatlanul őszinte mese
Nagyon érdekes és őszinte, aranyos kis rajzfilm. A Blue Sky filmjei többnyire eléggé maradandóan ötletesek, ez szépen gyarapította a sort. Egy dzsungelben játszódik, ahol Horton, az elefánt egyszer csak talál egy virágot, amin egy szösz is van (amiben Kifalva található, nagyon apró lények virágzó civilizációja), és rögtön szívügye lesz, hogy biztonságba helyezze őket, csak nagyon óvatosnak kell lennie, hiszen minden nagyobb mozdulat egy újabb súlyos földrengést jelent nekik. Minden korosztály élvezheti ezt, de főleg persze kisebbek. Kicsit hosszabbak a párbeszédek egyes részeknél, mint más filmjeikben általában, de ez nem gond. Horton gyermeki őszintesége nekem nagyon tetszett a filmben, ily... több»

Lehengerlő látványvilág, szenzációs sztori, zéró üresjárat
Kicsit óvatosan láttam neki, mert sokak szerint, legalábbis akiktól hallottam, ez a film nem annyira jó, de nekem frankón bejött. Az első eredetiségét igyekszik megközelíteni, nem sikerül minden egyes részében, de ez nem vesz el sokat belőle. Azzal, hogy az internet világába kénytelenek egy sürgős ügy miatt belépni az egyszerre volt a sejthető útja a folytatásnak és a zseniális. Utóbbi azért, mert szuperül kiterjesztették az egészet: amit eddig csak képernyőn láttunk, azt belevitték egy 3D-s térbe, ahol a felhasználó(profilok) "mozgó" figurákként vannak ábrázolva, és hiteles működik a "kémia" köztük és az internetes oldalak képviselői között. Csak úgy próbáltam számolni, mennyi oldalt ismere... több»

Az irgalmas dinoszaurusz
Ez a film egy kicsit alulértékelt. Talán azért, mert egy picit valóban lazább az animációja, vagy mert bemutatása idején az Agymanók árnyékában nem lett annyira felkapott... Mindenesetre nagyon szívhez szóló és aranyos. Mondjuk egy kicsit kiszámítható, meg vannak benne klisék is, de hasznosak. Eltekintek most attól, hogy a dínók itt anatómiailag nem valami pontosak, például hogy a szemük oldalt volt/van valójában. A kis dínónak sok kalandon kell keresztülmennie ahhoz, hogy némi bátorságot tanuljon, messze a komfortzónától. Hogy egy orrára telepedő bogártól például azért ne ijedjen már meg... Útja során egy emberkölyökkel akad össze, aki kezdetben elvadultabban él... később megérhetőbbé is vá... több»

Eddig nem láttam a filmes adaptációt, se nem olvastam a könyvet, csak kíváncsiságból vágtam bele, de ahogy halad előre, egyre élvezetesebb kezd lenni. Nem minden résznél a legpörgősebb, de rengeteg minden történik, és ezek figyelésében rejlik az izgalom. Percy családjának a részletei meglehetősen drámaiak, főleg az utóbbi részben. Jól felépítették a helyszíneket, remek díszletekkel, hiteles a színészek teljesítménye. Trükkös a sorozat abból a szempontból, hogy eleinte kicsit lassan halad, majd egyre gyorsabb fokozatba kapcsol. Egy kicsit kemények a mitológiai lények, főleg modern, civilizált környezetben a legfurábbak. Eddig talán Medúza és a háromfejű kutya voltak hatásosabbak. Az pedig fig... több»

Modern mesék úttörője
Mostanában ahogy egyre több 3D-s animációs mese készül, úgy nőnek az elvárások a történetmeséléssel kapcsolatban. A látványvilágról nem is beszélve, melyen itt nem spóroltak, még ha a költségvetés nem is ezt mutatja feltétlenül. Mindenesetre... a Disney és a 20th Century Studios (nekem marad Fox) közös vállalkozása ismét kihozta a maximumot. Ez a mese azt mutatja, mennyire könnyű elveszteni valós önmagunkat a média és az állandóan vibráló képernyők világában. Ahol (legtöbbször) azt látni, kinek milyen az élete a posztjai alapján legalábbis, tehát csak annyit tudunk róla. Sok előnye van az egyre gyorsabban fejlődő technológiának, de sok hátránya is. Ebben mindkettőre tökéletesen fókuszálnak. ... több»

Bizonyára mind hallottunk már Pán Péterről, Hook kapitányról és Csingilingről. Több filmadaptáció is készült róluk. Ez volt az eredeti, ahol Pán Péterrel találkoznak, amikor éppen az árnyékát keresi. Ez amúgy is megmosolyogtató. Merész kalandok várnak rájuk Sohaországban, ahogy meg akarnak menekülni Hook kapitány haragja elől, akinek az oka erre egy kicsit nagyon... éretlen. A szolgája nagyon vicces, meg ahogy menekülnek folyton a krokodil elől. Közben ott van a kis tündérke, aki nagyon féltékeny. (A saját filmjeiben sokkal jobban bírtam őt, megmondom őszintén. És természetesen ez az eredeti ebben az esetben is jobb és magával ragadóbb, mint az a valami, amit tavaly kiadtak erről.) Nagyon ta... több»

Egy elfeledett régi Disney-klasszikus
Talán nem ez a leghíresebb régi Walt Disney-klasszikus, mégis nagyon magával ragadó, és fölöttébb tanulságos. Varangy kalandos útja azt mutatja, hogy milyen veszélyeket rejt a felelőtlen élet, ha az illető nem gondol a jövőre, hanem ész nélkül vág bele mindenbe (nem egyszer szó szerint, elvégre néhány birtokon átment...). Egy idő után már-már kegyetlenül őszinte, de erre van szükség. Szerencsére azért nem süllyed le olyan mélyre, amilyennel meggyanúsítják, de akkor is rossz ajánlat egy kocsiért az ingatlanörökséget odaígérni... A film másik fele egy különös figuráról, Ichabodról szól, aki értelmiségiként tanárként faluról falura járva keresi a kenyerét. Minden jól megy, összejön egy gazdag l... több»

Gyönyörű és természetes
Ehhez a filmhez nem érdemes úgy hozzálátni, hogy „oké, nézzünk valamit” (ugyanis én sajnos így kezdtem el...), hanem úgy, hogy arra több időt szakítsunk, és utána is legyen egy kicsit, hogy feldolgozhassuk a látványt és az üzenetét. Mindenek előtt fenomenális teljesítmény volt ezt leforgatni, megannyi biztonsági előkészülődés mellett és extra természeti szakértelem, jártasság volt szükséges. Nem valószínű nagyon, hogy a való életben valaki egy ilyet túlélne (bár nem is túl elképzelhetetlen, azért csak ne próbáljuk ki), mégis nagyon reális lett a rendezése és a cinematográfiája. Nem csoda, hogy megannyi díjat elnyert. Ang Lee pazar munkát végzett a stábbal, Pi narrációja Irrfan Khantól nagyon... több»

Nem olyan jó, mint az előző, de...
Erősen hármas és négyes között van szerintem. Az előző film azért volt ekkora szám, mert az volt az első nagyobb kaliberű élőszereplős (újra)alkotás a Disney-től, nagyon egyedi képvilággal és csúcstechnológiával, erős szereplőkkel, hatásos, varázslatos környezetben, amik eléggé menő, epikus kisugárzást adnak neki. Ennek a képi világa szintén nagyon jó. Túl jó is. Néhol érezni, hogy túl lett erőltetve, de nem ez az igazi gond vele, hanem az, hogy ennek a története a bővítés mellett el is vesz valamit az előzőből, az utóbbi varázsa pedig egy idő után itt csak árnyéka önmagának, ahogy néhány előző szereplő, veszítenek a varázsukból. Nem nagyon lehet nem úgy érezni, hogy ezt a szkriptet nagyon i... több»

A majmok szabadságharca
Nagyon erősen folytatja az előző filmet, ugyanakkor rengeteg érdekes új irányt is vesz. Például, hogy az emberek, akiket elkapott az intelligens vírus, nem tudnak beszélni, pont egy ilyen kislánnyal találkoznak is a majmok. Jól jött nekik, hogy volt némi kapcsolatuk emberrel is. Az pedig végképp elképesztő volt, hogy egy új beszélő majmot is behoztak, aki emberi ruhába öltözött, és rendkívül okos volt. Ebben a filmben a cselekmény nem halad valami gyorsan – szerencsére. Szép lassan bontakozik ki, bemutatja részletesebben a majmok helyzetét a munkatáborban, ahol azt az értelmetlen falat építgették a fanatikus majmoktól rettegő tábornok irányítása alatt. Izgalmas volt, ahogy szó szerint kiszám... több»

1990-es évek rajzfilmművészetének értékes gyöngyszeme
Egyik kedvenc rajzfilmem lett még aznap, amikor megnéztem. Vagy a fő kedvencem... Én személy szerint szeretem az orosz kultúrát, zenét, és sajnos ezekről nincs túl sok film. Már csak ezért is annyira nagy gyöngyszem ez. Nagy őszinteséggel szól a kitartásról, családkutatásról és az örökségek fontosságáról. A felnőtt Anasztázia, aki nem tudja magáról, hogy ő az, egy nap találkozik két cirkuszossal, akikkel végül elindul Párizsba, azzal a céllal, hogy megtudja: vajon ő-e az elveszett hercegnő. Útközben az alvilágból a Romanov család ősellensége, Raszputyin támad rájuk, és mindent bevet annak érdekében, hogy megölje a család életben maradt tagjait is. A film nem finomkodik, nagyon nyersen és erő... több»

Egyre jobb és izgalmasabb... és valamivel érzelmesebb!
Az új filmeknél eléggé sikeresen indult a Caesar-vonal, és ebben rendkívül bátran kitárult. Igaz, annak végén volt az, ahogy a vírus szétterjedt, ebben pedig a majmok (legalábbis fajtájukhoz képest) szuperintelligensek lettek, és az embereket rettegésben tartották. Azonban áramhiány alakult ki, félig-meddig disztópikus sorba kerültek, így kellett néhány bátor ember (és jó fej, barátságos) akik megbeszélik ezt velük. Vannak persze mindkét oldalon olyanok, akik kicsit sem riadnak vissza a radikális viszonyoktól, ahelyett, hogy rendesen élnének együtt. Koba pedig ennek a bizalmatlanságnak és belül felgyülemlő fékezhetetlen agressziónak a tökéletes iskolapéldája. Odáig jutott, hogy megöli (legal... több»