Tiz perc es eleg. Barmelyikunk tudna rogtonozni hasonlo baromsagot, instant. Legyen abszurd ossze nem illo gondolat, legyen provokativ szofordulat vagy kepi hatas s ezt ismeteld vegtelenul. Keves, nagyon keves humornak. Nem csalodtam, ez is olyan szar mint a tobbi eloadmanya.
Hirtelen semmi komoly nem jut eszembe. Megenztem s mivel nem kötött le, közben ezt azt csináltam.Szerintem igy sem maradtam le semmiről. Olyan háttérzajnak való film.
Thorton Oszkart erdemelt volna ezert az alakitasert. Sejtettem, hogy dramai veget fog erni, ahogy a feszultseg kezdett noni. Nagyon orulok, hogy lattam. idorol idore ujra meg fogom nezni. Thorton itt mindenben nagyon jo volt, mint szinesz, mint iro, mint rendezo, egyszeruen brillirozott.
Habkonnyu haborus tudositoi film, nem latunk komoly dramakat, ugy tunik a felek hangoskodassal es lokdosodessel oldjak meg a haborut. Főhősnőnk, legtragikusabb elmenye, mikor a chat-en meglatja ferje agyabol kisurrano nőt. A végére mindenki jól van, kiszabadul, a tálibok is max csunyan neznek. Az ideális háború. A szereplők sokat trécselnek, jópofiznak. k.b. ez maradt meg bennem. Egyszer nezhető, kakaó és croissant mellett.
A vér szaga Rosamund Pike rendkivul jol hozta a szerepét. Engem maga a megvalósítás kicsit irritált. Nem tudom milyen lehetett Colvin a valós életben, de itt láttunk egy önző, idegbeteg, roncs nőt, aki rosszul viseli mindazt amit lát. Ugyanakkor mint egy drogos, a háborúval van belőve. Odarohan a konfliktus kozepebe relaxalni es szenvedni. Sir szomorkodik, de ez egyuttal életforma, ami neki nagyonis kell. Ezt szerette meg, ezt szokta meg, egy tragika aki folyton meghal a szimpadon. Neki nem kellett ferj, csalad, mindezt megtalalta a szenvedo emberek kozt, egy mazohista nő csőre töltve. Szeretett szenvedni.
Rémes A rendezőt Jonathan Lynnt jol el kene fenekelni, mondjuk 25 botutest ezert a pocsek rendezesert. Persze a forgatokonyviro is megkaphatna a magáét. Lapos unalmas, szinte fordulatmentes rendezes. Monologok, unalmas párbeszédek sora. Egy órát szenvedtem, majd elegem lett. S ez került 40 millióba? A filmgártás szégyene.
Az egesz egy klise, kitalalhato a tortenet. Nehol durvan hibazott a rendezo, eleg egyszeru megoldasokat hasznalt. Elegge hijjan volt akar az iro vagy a rendezo a fantazianak. Egyszer igy is nezheto. B kategorias tucat bosszu film.
A film konyv adaptacio. Egy a rasszizmust targyalok kozul, inkabb vigjatek mint drama. Az hogy mertortent esemenyt dolgoz fel nem emeli magasabbra a sztorit. Atlagoasn jo, nezheto film. Tul eros a happy end a vegere, nyalasra sikerult. A Trump es a tomegbe hajto gyilkos dramaiva fokozta a fekete vigjatekot, mar korantsem erezte az ember annyira viccesnek a KKK fanatizmusat. Trump itt leszerepelt, inkabb egy rasszista elnok lett belole mint objektiv szemlelo. Most ugy erzem Trump es Netanyahu maradt a vilag ket Fosarkanya ket rasszista allam elen.
A fényképezés és a világosítás igazán jó volt, a történet annál kevésbé. Dinamikusan indult, aztán szépen elfeküdt egy órára az egész. Nem a főhős, Fábián elvtárs lett a főszereplő, hanem a két mellékszereplő, Madárka és Laci. Néha megjelent Nagy Zsolt, ala Fábián, de nem sok vizet zavart. Madárkára épült a sztori, annak csetlésére, botlására, ami elég lagymatagon sikerült. A végén semmiféle zene nem támasztotta alá a drámainak előadott, Kádárt és Madárkát lepuffantó jelenetet, mintha egy próbán lettünk volna, hogy lássuk, mindenki betanulta-e a szerepet. Jóval többet vártam. Az etalon a Tanú, bizony, az mestermű. Ez halvány korrajz volt, s mint szatíra, hát, szó szó.
Respektaljuk gyermekeinket es a sosem felnovoket. Nekik valo. Bar az IT szakmaban dolgozok, ez olyan tavol van az izlesemtol, mint Mako Jeruzsalemtol. En maradok Woody Allennel. A marvelt rabizom az unokaimra.
Mintha csak Eddie Murphy kelt volna eletre. Hogy a fenebe kerult Hopkins egy ilyen filmbe, nagyon kellett a zsozso. Rohadtul idegesito volt a neger srac, vegig irritalt az elcseszett bohozat figuraja, ami semmikepp sem illett ehhez a temahoz. Az egesz egy halom kaki. Meglatom ezt a neger figurat szerepelni mas filmben tuti meg sem nezem.
A koko utja Nekem tetszett. A youtubon megnezheto, angol szoveg arab felirat. A vegere maradt nemi meglepetes, addig is tudhato volt lejut a koko a vegallomasig. Veres dramak tarkitottak a koko utjat Kolumbiatol Kanadaig. Ez akar a valosag is lehet, tan onnan meritett az iro. Ami viszont mar csak a film dramaja miatt volt emgoldas, az az, hogy az amerikai ugynokno kivegzi a vegen az egyik futart. Ez egyaltalan nem felel meg a valosagnak, ennyire nem veszi egy rendor a szivere a narkot, hogy onbiraskodjon. Semmi erdeke ebben. Jo szineszi alakitas volt mindket foszereplotol Cage es Fishburne.
gengszterek Annak ellenere, hogy csak 1 milla volt a film budzse, eleg sokat ki tudtak hozni belole. A narracio nelkul nezhetetlen lenne, de igy elfogadhato. Egyszer meg lehet nezni. Ja, s prersze a nezo beszeljen angolul es pokito espanol.
Ha az a cel, hogy valaki forgasson a valosagtol elrugaszkodo filmet, akkor ilyet kell kesziteni. Semmi termeszetes emberi logika nincs a filmben. Egy eldurrant agyu teenager mozgatja a szalakat felnottek es gyerekek felett. Egy elmebeteg megvalositott alma lehetne. Vegig neztem, de parszor beletekertem a kiszamithatosag es az unalom miatt. Mikor ilyen filmet latok, felmerul a kerdes bennem, miert finansziroz valaki ilyen zakkant baromsagot? Az iro, rendezo Giorgos Lanthimos mas filmjei is ugyanezen kategoriak, elmebetegekrol szolnak. Szeritnem maga az iro/ rendezo nem normalis. Vagy keptelen elszakadni skizofreniajatol.
63 Brüno (2009)