Mai szemmel nem is értem, hogy hogy engedhették meg, hogy gyerekként nézzem.
Igaz, mindig későn volt, javarészt aludtak már a felénél az ősök, én meg eltakart arccal, az újaim között leskelődve néztem.
Nagyon tetszett a hátborzongató zenéje.
Azóta se néztem újra.
Nem tartom jó színésznőnek JLo-t, de ezt a szerepet mintha ráírták volna, annyira jól állt neki.
Magával ragadt minden képkockája, a sztori, a képi világ, a hang, színészi játék.
89 Hatodik érzék (1999)