Takszi

Azt kaptam, amit vártam, szemérmetlen nosztalgiafutamot a jól ismert világban, az ismert főszereplőkkel, és közben óvatos univerzumbővítéssel. Objektíven nézve korrekt iparosmunka lett, hozza a megszokott ritmust, fordulatokat, miközben a lehető legjobban próbál illeszkedni a kánonba. Mostanra egész jól ráérzett a sorozatoknál a Disney a fanservice-re, és nekem ennél több nem is kellett.

Újabb skandináv sorozat, ami megnyert magának. Nekem sokat tett hozzá, hogy a címben szereplő szerelem inkább csak katalizátora volt az eseményeknek, nem elsődleges célja, a karakterek egyéni drámái sokkal érdekesebbek voltak számomra, főleg a második évadban. Rövidek az epizódok, mégis sok kényes, elgondolkodtató témát sikerült beleszőni. Sajnos ebbe bele van kódolva az is, hogy képtelenség mindenbe rendesen belemélyedni, néhány szál kicsit vázlatos lett, hagytak munkát a nézőnek is. A színészek játékával nem voltam mindig kibékülve. Egyes jelenetek sokkal mélyebbek voltak annál, mint amit előadtak (a hangoskönyv felolvasós rész tökéletesen illusztrálja ezt, mintha csak kikacsintottak volna... több»

Vegyes érzéseim vannak az első évad alapján. Hatalmas kedvencem volt az anyasorozat, és az már nyilvánvalóvá vált, hogy nem ér fel hozzá. Ha valaki ugyanazt keresi benne, az csalódni fog. A karakterek semmilyenebbek, ordít a píszí a castingról, ami sajnos a poénokra is rányomja a bélyegét. Keresi még önmagát a sorozat, és nincs vele egyszerű dolga a készítőknek: maga a formátum sem igazán trendi már, de a nosztalgiafaktor miatt kell, ami viszont igazán csak olyankor vicces, amikor örökérvényű dolgokkal szórakoznak (vagy visszautalnak a régi szériára), amikor trendi próbál lenni, az nagyon erőltetett. Dráma szempontjából viszont sokkal erősebb a HIMYF, érződik a This is us hatása, és a rövidk... több»

Kosárlabda rajongóknak kötelező
A téma miatt nem volt kérdés, hogy látnom kell ezt a filmet, kicsit sem csalódtam. Adam Sandler ugyan sokszor aprópénzre váltotta már a tehetségét, de remélem, keresett már annyit vele, hogy egyre több hasonló filmet csinálhasson, mert most ismét csillog egy drámaibb szerepben. Csinált már sok sportos témájú filmet, de a játékos szerepében nekem mindig kicsit hiteltelen volt, a mentor szerepe viszont tökéletesen passzol hozzá, szerintem. Maga a sztori túl sok meglepetést nem tartogat, sokszor láthattunk már hasonló felemelkedés történetet, de hatalmas szíve van a filmnek, iszonyúan hangulatos, jó a ritmusa, a szereplők közötti csipkelődések hozzák a humort, a rengeteg NBA-s cameo pedig csem... több»

A kezdés nagyon ügyesen rájátszik a nosztalgiára, Angourie Rice az Easttowni rejtélyek után ismét remek. Aztán ugrunk az időben, és onnantól egy rém erőltetett valami lett belőle. A poénok többnyire csak szekunder szégyent váltottak ki bennem, nagyon keveset tudtam nevetni. Persze, van erkölcsi tanulság is, de teáskanál mélységű, amit csak akkor tudnék elnézni, ha vicces lenne a film. Sajnos nem az, inkább csak bugyuta.

Le sem tagadhatná a videojátékos gyökereket, a fizika, a Halálos iramban filmek szintjén van semmibe véve. Viszont, ha ezen felül tudunk emelkedni, csak szórakozni szeretnénk, egy korrekt kincskeresős történetet kapunk. Pörög, a karakterek rendben vannak, a párbeszédek helyenként még viccesek is. Elvileg a játékok történetének előzményét látjuk, ebben viszont gyengén teljesít. Túl sokszor merít azokból részleteket, miközben a szereplők közötti összetartozás nem igazán lett megalapozva.

Berántott az ötlet, a munka és a magánélet szétválasztása mesterséges úton. Érdekelt a pszichológiája, de erről szinte semmit nem tudtam meg, helyette kaptam egy nagyon lassú és sok helyen abszurd high concept drámát, ami inkább a morális kérdésekre van kihegyezve. Semmi sem fekete vagy fehér, és nem mindenki az, aminek látszik. Annyira lassú, hogy az egész évad egy felütés lényegében. Rengeteg szál elvarratlan még. Az első, hosszabb részekben az unalmassá válás (az a rengeteg néma folyosón bolyongás, vagy hatszor belealudtam) határán egyensúlyozva kapunk információmorzsákat a világokról, aztán ahogy rövidülnek a részek, úgy pörög fel a cselekmény. Némi fekete humor is megjelenik, miközben v... több»

Nagyon erős hangulata van, a nyomasztó Gotham-érzését tökéletesen hozza. Azért viszont nagyon kár, hogy a történetben nem volt annyi, amennyi ideig mesélni akarták. Rettenetesen túlhúzott mind a sztori, mind az egyes jelenetek szintjén. Új utat kerestek Batmannek, ez sikerült is, Robert Pattinson tökéletes választás hozzá. Annál nagyobb baklövés volt John Torturro a teljesen súlytalan Falcone szerepében. Számomra az egész filmet végigkísérte a kettősség, minden eltalált jelenetre vagy szereplőre jutott egy elbaltázott megoldás. Emiatt nem is lehet más az ítélet, csak közepes. A Nolan/Bale páros maradtak Gotham királyai.