Jó, csak teljesen felesleges remake, illetve művészeti performance Az 1964-es film színpadi feldolgozása, mert George Clooney oda van az eredeti filmért. És pont az ő karaktere kijavít egy üvöltő hibát a történetben, ami a régi filmben volt. A pilóta parancsnok nem fogadhat rádión senkitől utasítást, mert az ellenség utánozhatja az Elnök, feleség, saját gyerek hangját, így megtévesztve a katonát. Az 1964-es verzióban a feleséget kerítik elő, hívja már vissza a jóembert, kár lenne lebombázni Moszkvát. És a feleség hozza is a szerepét (az akkori elvárások szerint), a konyhából frissen kirántva sír, nyöszörög, rimánkodik a férjurának, ne bombázzon már mindet gallyra. Hát nem jön össze! Talán az Elnöknek oda kellett volna súgni valamit az asszonykának: – Mondjo... több»
Jipiájé! Az Avatar leverve! B kategóriás filmek viadala. Én szeretem mindig a véleményképzésemnél összehasonlítgatni a különböző műveket. Elkezdtem nézni a filmet, és a következők ugrottak be:
Na, most már a CGI minden B kategóriás filmet széppé varázsol. Hopplá, akkor már csak a forgatókönyv lehet a perdöntő, melyik a jó film, melyik a nem jó. Persze, hogy a forgatókönyv is üvöltően B kategóriás. Hmm, mint az Avatarnál? Tényleg a Netflix most összerittyent egy pseudo Avatar filmet? Idegen bolygó, egy főszereplő idegen „bőrbe” bújva, gyökeresen megváltoztatja a saját gondolkodását? Nekem perdöntő volt ezzel a filmmel kapcsolatosan, hogy nem végletekig elítélő az emberiséggel kapcsolatban. Tehát inkább néznék egy B kategóriás Atlas folytatást, mint... több»
Mózes második könyve, 21. fejezet: Szemet szemért... Moszkva 11000 km-re...
Már a film elején kaptam egy gyomrost, amikor a „szökevény” bombázó raj után küldenek egy saját elfogó vadász rajt.
Moszkva 10000 km-re...
A következő beszélgetéssel:
Parancsnok pilóta
– Uram, tisztába vannak azzal, hogy nem tudjuk beérni őket még utánégetővel sem, és elfogy az üzemanyagunk, belezuhanunk a Jeges-tengerbe?
Tábornok:
– Igen, de tegyenek meg mindent, a bombázókat le kell szedni.
Ismeretlen pilóta a háttérből:
– Meg fogunk dögleni, MICSODA POCSÉK SZERVEZÉS... Na gyerünk, fiúk! (igazi cowboy mentalitás)
Moszkva 9000 km-re...
Aztán a film közben annyira jól adagolják a fordulatokat.
Moszkva 8000 km-re...
És minden színész remekül játszik.
Moszkva 7000 km-re.... több»
Ez az expressz nem GÁZvárosból jött, hanem a tökös Skulófarmról. Teljesen jó előzményfilmet láttam. Vártam, mikor enged le a cselekmény, és egészen a film végéig várnom kellett. „Mad Thor” végzete volt csak az elnyújtott, igaz, az ő alakja egyáltalán nem illik ebbe az egész világba. Szokás szerint nyavalyognak a szakértők az akciójelenetek miatt, hát nem tudom, nekem ugyanolyan jónak tűnt, mint A harag Országútja. Azért biztos vagyok benne, 80'-ban Miller nem úgy fejezte volna be a storyt, hogy az egyébként kasztrált Thor ágyékának a gyümölcsét BIRTOKUKBA veszik a NŐK. Mert Max világa soha sem a férfit (jogosan, tudom, tudom) visszaalázó, visszaelnyomó, kizsákmányoló Nőkről szólt. De még így is jogos az 5 pont, ez egy ZSENIÁLIS film. Megbukik a mozikban? ... több»
Régmúlt idők titánjai harcából: A Győztes. Persze, persze megkerülhetetlen mű. Viszont a némafilmes színészi munka ma már szinte értelmezhetetlenül eltávolodott tőlünk. Gondolok én arra, hogy a színészek akkoriban annyira túljátszották a szerepüket, szélesen gesztikuláltak, hogy mai szemmel a dráma is komédiának tűnik. Abban a jelenetben, ahol Rotwang éppen kunyhójában nyuvasztja a Szőke Nőt, ez nagyon megnyilvánul. Az ifjú szerelmes férfi az utcán felfigyel a sikoltozásra. De hogyan? Fejét túlzottan félrefordítja, szája, orrcimpája féloldalasan felgyűrődik, mint egy elektrosokkolt őrültnek. Jean-Paul Belmondo (70'-80' évek filmszínésze, nemrégiben halt meg) egy riportban beszélt arról, milyen különbségek vannak a filmes és a színpa... több»
Régmúlt idők titánjai harcából: A Vesztes. Szerintem méltatlanul ismeretlenebb ez a film mint a Metropolis. Bár kifejezetten azért készült, hogy letaszítsa a trónról, ez (úgy látom) messze nem jött össze. Mára szinte ismeretlen a Mi lesz holnap?. Pedig nekem jobban tetszik. Wels jó munkát végzet, grandiózus emberiség drámája több évtizedet és generációkat átölel. 1936-ban készült, megjósolta, lesz még Nagy Háború, világpusztulás. Ugye a Metropolis néma film, ez viszont már hangos film, magyar szinkron is készült hozzá. Olyannyira, én magam rádiójátékként is végighallgattam munka közben, és így is tökéletes. Bár az egész film többségében igen komor, a végső jelenet a távoli jövőben annyira reménykedő, annyira az Ember előre jutásában ... több»
Kérdeztem a jegyszedő nénit: csókolom, lesz még olyan is a 21. században, hogy a mozi gyöngyvásznán EMBERT is láthatunk? Mert nyomul a Majmok Birodalma (marginális emberiség) meg a Pandora Navik Kék Kommandó (ellenség az emberiség).
Egyébként a film jó meg szórakoztató. DE: mi a véleményetek arról az íróról, aki annyira primitív, hogy úgy képzeli a fejlődést, az ideális természeti okos majom törzset, hogy MÁSOLJÁK a kipusztult emberiség kultúráját, és TORONYHÁZAKAT emelnek? Csak éppen mivel primitívebbek, faanyagot használnak. Mi ez, valami rakomány kultusz (cargo cult)? Nagyobb magyarázat nincs (sasok, ugyan, kérlek). Illetve az emberi kommandóból a túlélő, okos, ügyes, határozott egyed egy fehér férf... mi!? Na azt már nem! Olyat még egyszer nem látsz. LEGYEN NŐ! Lehetőleg a fehér férfiakat már ne is nagyon ... több»
Tanár, avagy (A mellőzés meglepő ereje). De lehetett volna Birdman is. Egy film a tudatalattiról. És a tanárról, aki abszolút esetlen, önbizalom-hiányos, végighazudja az életét, soha sem meri saját magát mutatni. Illetve a világ mindig másnak látja őt, mint amit magáról gondol. Szerintem nem az a fő drámája, hogy a tudatalattiját megismerte az egész világ. Egy film, ami legkevésbé sem vígjáték, de még csak nem is szatíra. Mert ugyan metódusában megjelenik benne a cancel culture (ki is mondják), meg a (természetes) népharag bírálata. De SZERINTEM nem ezek a főtémája, és nem is vicces. Inkább a Kis-nagy Világhoz (Synecdoche) hasonlítanám, ami szürreálisabb, sokkal több groteszk képpel, mégsem mondanám még arra sem, hogy vígjáték vagy szatíra. Na, a Birdman, az i... több»
A szintetikus szerelem szép, és nem műanyag ízű. Közönségdíj Csak most futottam bele ebbe a gyöngyszembe, és hát Laurence Leboeuf az új Margot Robbie imitátor. Tetszett az egész, mondjuk a végén egy happy-bb endet azért elviselt volna a vasszervezetem. Azért aranyos film, újranézem később. Mint ahogy azt többen írták, a szinti zene csodás!
Vigyázó szemetek Párizsra... köhm, Washingtonra vessétek, polgártársak!!! De lehetne az is alcím, hogy Guillotine-t minden elnöknek! Vagy inkább: egy médiahiéna születése. Mert ez mind-mind benne volt a filmben, tovább nem is titkolom, nekem tetszett (most itt, a Mafabon 58%-on áll). Kezdek ráébredni, igen-igen csökött ízlésem van, valahogy mindig eltér a slepp fő csapásirányától. Biztos azért vagyok ilyen lázadó, mert szívem a keleti partra húz. Nem, nem, nehogy elővedd a Piros Szemüveged, inkább bekamuzom Los Angelest. Hihi. Egyébként mivel nem vagyok USA szakértő, ezért egy ideig csak pingpongoztam jobbra-balra: Mi? Nyugati haderő? Mi? Kalifornia meg Texas? Mi? Hogy az elnök beszédet mond Washingtonban? De az nem a Keleti parton van? Mi? Jojózott a szemem, megn... több»
Jó, jó, de egyébként ez nem Rey és Finn kalandja a Jakkuról? Egyébként ha szerkezetileg nézem, akkor is jó ez a SOROZAT (nem szeretem a műfajt). Ha meg adaptációként nézem, akkor is. Játszottam a Fallout 3 játékkal meg a Fallout Tactics változattal is, szerintem jól vegyítették a beteg humort és a csonkolási rendszert. Mert a játékban lehetett külön végtagokra is célozni. Nagyon tetszett a város megjelenítése a Fallout 3-ból. Annak ellenére, hogy az ötödik résztől már csak pörgettem, én úgy látom, tényleg jó. Nekem csak az öcsike szerepében tetszelgő Moises Arias (Norm MacLean) volt kicsit ellenszenves. Az Ender's Game-ben abszolút jó volt, a Samaritanban meg már ráuntam, itt meg kifejezetten irritált a jelenléte, pedig nem játszott rosszul. Csak vala... több»
A Sebejtő csak kétségbe...ejtő Ez a Snyder egy tehetségtelen, ízléstelen idióta, kellett volna egy társszerző, aki befolyásolja. Úgy, mint annak idején George Lucasnak, akinek az alapötletét nagyon sok ember gyúrta, dolgozta, hogy végül Star Wars legyen. Snyder kifejezetten pocsék dialógokat és öklendezésre kényszerítő (túl) érzelmes jeleneteket rakott, az amúgy is elég lapos űr univerzumába. Attól félek, a végeredmény akkor sem lett volna jó, ha megkapja a Star Wars jogokat. Az akciójelenetek, amikor nincsenek lassításban, akkor is lassúak és nevetségesek. Snyder mostanra teljesen leengedett. Részemről kivágtam vagy fél órát a filmből, és ezeket a pillanatokat kitöröltem az agyamból is.
A szintetikus szerelem szép, és nem műanyag ízű. 1. helyezett. Miért a Blade Runner 2049 a második helyezett nálam? Hogyan lehet jobb a program-program szerelemnél az Alita, amiben ráadásul nem is tisztán szintetikus android, hanem „csak” kiborg szerepel? Mert mindkettő látványban kb. ugyanolyan lenyűgöző számomra, a történet viszont sokkal tisztábban romantikus. Nekem legalábbis egy modernizált Rómeó és Júlia történetszerű, hiába mondja a feleségem, „ez csak a férfiak Twillight története”. Szerintem csak a féltékenység beszél belőle, belőlem meg a romantika. Hehe. Rosa Salazar (Alita) jó előjátékosa a CGI alaknak, mely viseli a manga-képregény eredet bizonyos jeleit, Keean Johnson (Hugo) viszont mindenfajta digitális smink nélkül remekül, szimpatikusan... több»
A szintetikus szerelem szép, és nem műanyag ízű. 2. helyezett Zseniális a film, pedig Jared Leto szokásosan sznob alak a történetben. Meg nem is tartom eleve jónak azt a filmet, amihez külön magyarázó kisfilmet készítettek (itt az android lázadásról), mert ennyire elművészieskedik a narratívát. Hát lehet zseniálisnak hívni egy ilyen filmet? Igen! Hiszen megtudjuk belőle, Ryan Gosling tud olyan bamba fájdalommal tekingetni, mint az ifjú Harrison Ford a Blade Runner 1-ben. Harrison Ford meg megöregedett, és már teljesen hiteltelen nekem a színész, meg itt az új történetben a karaktere is. Az egész film így is jó, és méltán kap nagyon jó pontszámokat, én is így látom. A fő témája a „ki vagyok én”, nekem mégis az a része tetszett a leginkább, amiben egy sz... több»
A szintetikus szerelem szép, és nem műanyag ízű. 3. helyezett. A Holnapolisz kb. olyan gyerekfilm, mint a Zathura – Az űrfogócska, csak egy hangyányit eredetibb a története. Viszont a mondanivalója annyira szájbarágós, leegyszerűsített, hogy emiatt is kiestem az egyébként remek látvány élvezetéből. A másik, ami miatt első nézésnél megdöbbentem, az az 50 éves George Clooney, aki egy 10 éves kislánynak kinéző robotba szerelmes. Igaz, a találkozásukkor még ő is csak 10 éves volt. 40 év várakozás, nem mind hiába, mert a történet végén a „lány” is megvallja érzelmeit. Sajnos ez a jelenet sem sokkal emelkedik ki az egyébként középszerű filmből, de mivel gyerekfilm, ezért kellemesebb a benyomás, mint azok a művek, amik (eszembe jutottak, de) nem kerültek fel a... több»
Kb. ilyen lehetett szerintem tényleg Alig a 2. világháború után készült ez a film, néhány szereplő pedig valóban ejtőernyős katona volt a háborúban, tehát magukat játszották. Ma már elég bárdolatlannak hat a film szerkezete, valamint a színészek játéka, viszont a konkrét harci helyzetek szerintem elég élethűen vannak ábrázolva. Ez az „orromig sem látok” köd az Ardennekben, hogy a német diverzáns kommandósok átsétálnak az őrök között, a „hősök” egyszerű halála meg az, hogy nincsenek is hősök a filmben, tényleg elég életszagú, szerintem. Azért ma már azt nézni, hogy egyik kellemetlenkedő katona a saját műfogsorát csattogtatja a bajtársaira, ezzel terrorizálva őket, már nem vicces. Vagy a másik katona lopott tojásokkal üti teli a ... több»
A lehető legjobb értelemben vagyok idegengyűlölő, fajgyűlölő. Speciel én szeretem az amerikai háborús filmeket, de ezt a filmet még annak is imádnia kell, aki a 2. világháború kapcsán a kefebajuszos Tigris tankos csőcseléknek drukkol. Mert ugye, itt a szorító egyik felében G.I. Joe (és a Föld lakossága), a másikban meg... valami zombi-terminátor szerű elfajzott IDEGEN polipok. Szóval aki nem teljesen elvetemült, vagy James Cameron (aki mostanában idegen kékben látja a Bahamákat), az igenis Aaron Eckhart bandájának drukkol. Az értelemező szótárban a U.S Marine Sgt. fogalom mellett ennyi szerepel: Aaron Eckhart. És nem kínos velük együtt kurjongatni: „Vissza? Soha! Huuaa!” Én rendkívül jól szórakoztam ezen a Alien-Platoon szerű akciófilmen, nagyon tetsze... több»
67 Bombabiztos (2000)
Az 1964-es film színpadi feldolgozása, mert George Clooney oda van az eredeti filmért. És pont az ő karaktere kijavít egy üvöltő hibát a történetben, ami a régi filmben volt. A pilóta parancsnok nem fogadhat rádión senkitől utasítást, mert az ellenség utánozhatja az Elnök, feleség, saját gyerek hangját, így megtévesztve a katonát. Az 1964-es verzióban a feleséget kerítik elő, hívja már vissza a jóembert, kár lenne lebombázni Moszkvát. És a feleség hozza is a szerepét (az akkori elvárások szerint), a konyhából frissen kirántva sír, nyöszörög, rimánkodik a férjurának, ne bombázzon már mindet gallyra. Hát nem jön össze! Talán az Elnöknek oda kellett volna súgni valamit az asszonykának: – Mondjo... több»