szuper, de hiányos Ez egy szuper és érzékeny ábrázolás egy autista spektrumon lévő lányról. És itt a hiba: egyszer nem hangzik el, hogy a főszereplőnk autista. Folyamatosan azt ismételgetik, hogy "kocka". Rengeteg autistának jelentene sokat, ha egyértelműen lenne tematizálva ez az igen-igen lényeges pont a történetben. Harriet nem "esetlen/béna/ciki"...stb., hanem egészen konkrétan egy magas intelligenciahányadossal és alacsony maszkolási készséggel bíró autista lány. A színésznő és az alkotók csodásan ragadták meg ezt, nem értem, miért nem lehetett egyértelműen kimondani és világossá tenni. Sokat adhatott volna a neurodivergens közösségnek. Csak ezért nem adom meg a maximális 5 csillagot.
Csakis Sam Rockwell miatt... ...éri meg, mert ő megint igazi jutalomjátékot tol. Egyébként pocsék, unalmas, vontatott. Bryce Dallas teljesen hiteltelen és hihetetlen is mint szuperügynök, a marketing pedig, ami Cavill-lel próbálta eladni, egyenesen vérlázító... a színész kb., ha összesen 5-10 percre látható a filmben. Arra építeni, hogy majd vele húzzák be a nézőket, aztán ezt az ígéretet ILYEN csúnyán megszegni... hát... igazi kapitalista húzás volt. És akkor sikerült visszafognom magam. Nem, egyébként nem miatta akartam megnézni, hanem, mert átvertek a trailerrel, ami szintén az utóbbi évek trendje nyomán úgy készült, hogy abban van benne minden izgalom, és egy érdekes filmet sejtet. Plusz: nagyon szerettem a Kingsman... több»
Kedves és szép Ez egy újabb fontos film abból a szempontból, hogy az idősebb férfi-fiatalabb nő felállást még mindig úgy állítja be a média nagyobb része, hogy az a férfiaknak kedvezzen. Egy idősebb férfi potensségének (és nem csak nemi értelemben) fokmérője a minél fiatalabb feleség. Bár már a Talpig férfiban és igyekeztek ezt most kicsit árnyalni, de általánosságban még mindig ez a trend. Ezzel mennek szembe az olyan sorozatok, mint a Younger vagy a nemrégiben Emma Thompson főszereplésével készült megható és gyönyörű kamaradráma, a Minden jót, Leo Grande. Az a film persze jóval mélyebb és összetettebb a maga lassúságával, míg Anne Hathaway új romantikus filmje egy könnyedebb alkotás. Bár, ahogyan a szoci... több»
Egy újabb semmitmondó tinidráma Borzalmas történtet egy akár "szép is lehetett volna" alapszál (A könnymester legendájának igen röviden elmesélt alapsztorija) köré felépítve és némi vérfertőző, de mégsem (mert csak egy árvaházban nőttek fel, de attól még ugye nem lesznek testvérek, hiába fogadják őket egy családnál örökbe) testvér-szerelem...Valószínűleg az eredeti szerzőjének nagyon bejöttek a tiltott-szerelem típusú sztorik, jó lett volna a vérfertőző szál is, dehát az már uncsi, meg talán kamaszoknak mégsem azt kéne eladnia a legújabb YA sztoriban, szóval fullba azért nem nyomták a kretént, de így is rettentő kínos az egész. A gyermekbántalmazós szál korrekt, azzal még van is egy icipicit komolyabb üzenete, de az is csa... több»
Lehetett volna jó is... Ez a film tipikus esete – szerintem(!) – a „lehetett volna jó is” kategóriába eső alkotásoknak. A 80-as-90-es évek #bosszúpornóit szépen megidéző, végtelenül egyszerű történet, hihető, kedvelhető, névtelen főhőssel, aki a saját traumáin és csak róla szóló bosszúján túlnőve egy elnyomott csoport hősévé is válik. Szép ez, és Dev Patel szépen ábrázolja az indiai politikai/közéleti helyzetnek ezt a szeletét, a guru/baba [Sai Baba, Baba Ramdevji... stb. – a „baba” 'bölcs ember'-t, „apa”, 'atyácska'-t jelent] rendszer visszásságait, a milliók vallási fanatizálása mögötti szörnyű igazságokat, gazdasági visszaéléseket, kisebb népirtásokat. Nagyon szép és fontos, hogy ez cseppet sem hálivúdi mozi, de... több»
Az első jelző, ami eszembe jut erről a filmről, hogy: kedves. Mély, de azért nem túl mély. A hétköznapi – mégis az egyes ember számára a saját világot megrengető – tragédiák számos típusából bemutat egy-egy szeletet, kezdve a fiát háborúban elveszítő, munkába menekülő anya gyászán át a magára hagyott fiú toposzáig. Paul Giamatti kétségkívül nagyot alakít. A képi világ remek, aki szereti a régi filmeket, az nagyon fog örülni, hogy a fényelés abszolút hozza a 70-es évekbeli filmek világát (ekkoriban játszódik a történet). Kicsit megidézi a Holt költők társaságát, kicsit a Nulladik órát. Lassan csordogáló, kedves mozi. Nincs nagy tanulság, nincs euforikus végkifejlet. De hát, az életben sincs m... több»
A film, amitől még Anakin Skywalker is megszeretné a homokot Az a helyzet, hogy Villeneuve zseniális az atmoszférateremtésben. Viszont leginkább csak abban. Azért adok 4 csillagot, mert a Dűne világát úgy képes megmutatni (és ebben Hans Zimmer zenéje, valamint a díszlet&jelmez department munkája NAGYON sokat segít), hogy órák múlva azon kapom magam: visszavágyom Arrakisra és ebbe a herberti univerzumba - de csakis ezért. Én úgy éreztem, nagyon-nagyon sok sebből vérzett ez a film. Szerintem ezek: 1. Amiben viszont nem jó a rendező (el is mondja egy nemrégiban megjelent interjúban, hogy konkrétan utálja a párbeszédeket és szerinte egy filmnek látványvilág központúnak kell lennie, szóval nincs is ebben semmi meglepő...), az a történet elmesélése. A Dűne ... több»
44 Rögeszme (2023)