Az elvált asszony verziója a Királyról Tapasztalatból mondom: a sértett és elhagyott (vagy megcsalt) feleség a legbosszúállóbb organizmus a Földön, akitől egyetlen dolog nem várható soha: objektivitás volt férjéről és az együtt töltött éveikről. Nos, ez a szabály alighanem ismeretlen Sofia Coppola számára, aki ennek a filmnek az elkészítéséhez bizony csak az elvált feleségre épített, és az ő egyoldalú verziójából készítette el a Priscillát. A végeredmény olyan is lett, ami várható volt ezek után: egyoldalú és hiteltelen (plusz hatásvadász, aminek ehhez mondjuk nincs köze, csupán Sofia kisasszony tehetségtelenségét mutatja). Úgy tűnik, a minőségi filmekhez nem elég apuci nevét felhasználni, kell a valódi tehetség is. Ezúttal ez mo... több»
Különleges téma, remek rendezés Nagyon különleges világot mutat meg ez a 2015-ös akcióthriller, egy remek rendezéssel, Denis Villeneuve egyik legjobb filmjében a Sicarióban. A téma ugyanis a az USA–Mexió közti határvidék drogkartell világának bemutatása. Az alapprobléma az, hogy a kartellek ellen a CIA folytat akciókat és nyomozásokat, ami egészen odáig rendben is van, amíg Mexikóban ügyködnek. Ám amikor a határ amerikai oldalén kellene bevetéseket végrehajtaniuk, az FBI az illetékes. Hogy ne kellejen átadniuk ügyeiket a szövetségi nyomozóirodának, bevonnak két FBI-ügynököt: Kate Macert (Emily Blunt) és Reggie Wayne-t (Daniel Kaluuya). Ám a két ügynök alaposabban is beletekintene a dolgokba, ami már nem annyira tetszik Mat... több»
Nézhetetlen kategória Nagy ritkaság, ha én egy filmről kijövök a vége előtt (ilyen volt a Barbie, a Godzilla Kong ellen, a Legendás állatok: Dumbledore titkai vagy a Thor: Szerelem és mennydörgés), pláne akkor ritka ez a reakció tőlem, ha magát a franchise-t meg különben szeretem, de a legújabb Deadpool-filmmel sajnos pont ez történt. Még a legeleje elment azzal, hogy Deadpool átlagéletet él, majd megtalálja Rozsomák maradványait (adamantium csontváz), és még az sem volt vészes, a dimenziók szemétdombjára száműzik, ahol megtalálja új csapatát, például Elektrát és a Pengét, de innentől már annyira átmegy zagyvaságba, hogy teljesen élvezhetetlen 80-as IQ felett. Az utolsó negyedórát már nem volt szívem kínozni maga... több»
Túsztárgyalós és szabadítós akciófilm dél-amerikai helyszíneken Régi nagy kedvencem ez a 2000-es Taylor Hackford-rendezés a két nagy sztár: Russell Crowe és Meg Ryan főszereplésével. A film eredeti címe: Proof of Life, de nálunk Túszharc néven jelent meg. Az IMDb-n 63%-ot kapott, de annál sokkal jobb szerintem. A sztori szerint Dél-Amerikában elrabolnak egy amerikai mérnököt, Peter Bowmant (David Morse), akiért senki nem töri magát (hogy kiszabadítsa), csupán felesége, Alice (Meg Ryan) próbálkozik. Eleinte nem sok sikerrel, ám egy nap egy igazi profival veszi fel a kapcsolatot. Ő Terry Thorne (Russell Crowe), aki tapasztalt túsztárgyaló és túszszabadító. A film bemutatja kapcsolatuk változását és a túsztárgyalás menetét egészen addig a pontig, míg eldön... több»
Vices és akciódús egyszerre Joseph McGinty Nichol 2012-es filmje, a Kémes hármas (This Means War) az utóbbi 12 év egyik legszórakoztatóbb akcióvígjátéka számomra. Egyszerre vicces és akciógazdag, amihez ráadásul egy szórakoztató sztori is társul. Adott két kormányügynök, Tuck (Tom Hardy) és Frank (Chris Pine), akik kivételesen keményen tolják a bevetéseket, miközben tökéletesen összedolgoznak, és még barátok is. Egy nap azonban megborul a kapcsolatuk, mert egészen véletlenül ugyanabba a nőbe lesznek szerelmesek, ő Lauren (Reese Witherspoon). Megindul a vetélkedés, hogy kié legyen a csaj, miközben remekül szórakozunk, mert a két fickó mindent bevet a győzelemért. Akadnak tényleg vicces jelenetek, jó poénok és eredeti sz... több»
Elképesztő sebességű bunyók Jet Li ennek a filmnek az abszolút sztárja, aki egészen elképesztő dolgokat csinál. Az alaptörténet Párizsban játszódik, ahol egy mocskos zsaru, Richard felügyelő (Tchéky Karyo) a kínai maffiával kerül összetűzésbe. A francia fővárosba küldik Pekingből a legjobb kínai kormányügynököt, Liu Jian-t (Jet Li). Ám Richard felügyelő még számára is kemény dió, mert a teljes francia rendőrség áll mögötte. Ugyanakkor Jiant is segíti valaki, a szerencsétlen sorsú utcalány, Jessica (Bridget Fonda). Ketten együtt aztán mégis sikeresek lesznek. A sárkány csókjának címe Bruce Lee filmjeit idézi, és el kell ismerni, hogy Jet Li (a főszereplő) sem sokkal marad el a legendás nagy harcművésztől. A filmben reng... több»
Egyértelműen dráma és nem sci-fi, de annak az egyik legjobb Attól, hogy egy történet a űrben játszódik, nem lesz sci-fi, ahogyan az Utazók sem az. Morten Tyldum 2016-os rendezése egy felkavaró dráma és egy érdekes sztori is egyben, főleg, ha belegondolunk a történet által felvetett morális kérdésekbe. Ilyen az például, hogy a mindent elemésztő magány érzése mentesíthet-e bárkit attól, hogy ugyanebbe a helyzetbe rángasson valaki mást is. A filmbeli Jim Preston (Chris Pratt) ugyanis pont ezt teszi. Egy 120 éves mélyűri utazásra kalibrált űrhajón kinyílik hibernáló kapszulája, noha még 90 év lenne hátra az útból. És nem tud visszabújni, így kénytelen egész életét a hajón leélni. És tegyük hozzá: csak 37 éves. Ez idáig önmagában egy tragédia. Jim nem is ... több»
Nem könnyű egy ennyire érdekes témát ennyire unalmasan bemutatni Noha David Fincher valóban tehetséges rendező, azért időnként ő is mellényúl, és csinál vacak minőséget. Ilyen számomra a Zodiákus. Talán ez különbözteti meg a jó rendezőt a zseniálistól. Utóbbi egyszerűen nem készít rosszat. A Zodiákus megtörtént eseményekkel foglalkozik: ténylegesen létezett egy mai napig felfedetlen pasas San Franciscóban, aki 1968-ban és 1969-ben öt embert ölt meg, bár közben, mialatt levelezgetett az újságokkal, 37 ember meggyilkolását vallotta be. A rendezés remek szereplőgárdával dolgozhatott, mindannyian nagy színészek. A gond nem is igazán velük van (bár tény, hogy nem ebben a filmben nyújtják életük legnagyobb alakítását), hanem a fő probléma sajnos a gyenge script... több»
Az Érkezés témája érdekes, de a kivitelezés már nem életszerű A Denis Villeneuve rendezte Érkezés egy szerintem nagyon érdekes kérdést boncolgat: mi lesz, ha egyszer eljönnek hozzánk az idegenek, hogyan kommunikálunk majd velük? A script és rendezés szerint nem fogunk tudni beszélni velük, mert nem fogjuk megérteni a mienkétől annyira eltérő nyelvüket. Ez persze lehetséges, de a film akkor is életszerűtlen módon mutatja be a kapcsolatfelvételt. Először is az idegen űrhajó körül szinte csak katonák vannak folyton, a tudósok totál másodlagosak, és csak kettőt hívnak meg összesen. Egy nyelvészt és egy fizikust. Az utóbbit, Ian Donnellyt Jerem Renner alakítja. A valóságban az lenne logikus, ha egy komolyabb létszámú és valós befolyással bíró tudóscsoport f... több»
Nagyon gyenge és értelmetlen sztori, egyértelműen ZS kategória Szeretem a sci-fiket, a horrorokat, thrillereket, sőt a misztikus és fantasy filmeket is, de ennyire gyenge produkciót már nagyon rég láttam. Érthetetlen számomra, hogy akad olyan igényes és értelmes filmrajongó, akinek ez a film bejön. Olyan, mintha elsőfilmes egyetemisták készítették volna diplomamunkának (vagy gyenge értelműeknek szánták volna alapból). Ugyan kinek hihető egy lebegő valami, mely jóindulattal sem tűnik sem élőlénynek, sem járműnek, de amiről beadják nekünk, hogy idegen életforma (mely hörög, zörög), és amely időről időre felbukkan a felhők közül egy kis kaliforniai völgyben, hogy magába szippantson embert, állatot? Persze próbálják misztifikálni, de akkor is gagyi az egész... több»
Misztikus-sci-fi-akció-thriller és egy nagy katyvasz a Tenet Christopher Nolan 2020-as misztikus-scifi-akció-thrillere, a Tenet annak idején hatalmas érdeklődést kapott, közvetlenül a Covid karanténidőszak után. Sokan hittük, hogy nagy dobás lesz, aztán csalódtunk páran. Már azok legalábbis, akik kicsit realistább gondolkodásúak. Mert a Tenet sztorija az invertálásról és az entrópiáról egy katyvasz valójában. A film alapsztorija szerint a főgonosz egy Andrei Sator nevű milliárdos (Kenneth Branagh), aki idegen (földönkívüli) technológiával (ez az entrópia és invertálás) bombát készít, mellyel atomháborút akar kirobbantani. Hogy miért, azzal adós marad a script. De felbukkan John David Washington, és jól megakadályozza. Segíti őt a főgonosz karakter fel... több»
Kőkemény film, nálam még jobb is a 2. rész, mint az első A Köpök a sírodra első része sem volt Matyó hímzés, de a második alaposan belecsap a lecsóba. Bár a rendező az első és második résznél is ugyanaz (Steven R. Monroe), egészen más az új fejezet hangulata és stílusa. Ezúttal nem egyetlen konkrét erőszaktevésre és annak megbosszulására épül a script, hanem picit összetettebb a dolog, hiszen az események Kelet-Európában zajlanak, ahol még a rendőrség bizonyos emberei is benne vannak. Ettől picit Motel-utánérzésünk lehet. A főszereplő: Jemma Dallender iszonyúan jól tolja végig. Azt nem tudom, hogy a jeleneteket tényleg Bulgáriában vették-e fel, de az érdekes, hogy a lepukkant környezethez mindig erre a környékre jönnek a horrorkészítők. A kegyetle... több»
Óriásrovarok, horror és Mira Sorvino Valahogy mindig szerettem ezt a filmet, és nemcsak azért, mert a szerintem gyönyörű Mira Sorvino az egyik kedvenc színésznőm, hanem mert tényleg izgalmas a Mimic alapsztorija. Tetszik Guillermo del Toro rendezése is, és szerintem van fantázia a film egészében. Adott egy járvány New Yorkban, melyet rovarok terjesztenek, így Dr. Susan Taylor (Mira Sorvino) kitenyészt egy mutáns rovartípust, a júdás fajt, mely elpusztítja a fertőzéseket okozó rovarokat. Csak ott a probléma, hogy az új faj nem áll meg itt: emberszerű szörnyekké válnak az új generációi. A tudósnő és Dr. Peter Mann (Jeremy Northam) együtt próbálják megállítani a metrójáratokban megtelepedett szörnyeket. Nagyon izgalmas, néhol hátb... több»
Félbehagytam, annyira szint alatti az egész Nem hittem volna, hogy lesz Star Wars-sorozat, amit nem tudok majd végignézni (eddig az összeset láttam), de ez a helyzet Az akolitussal: ez az egy kivétel lett. Három és fél rész után félbehagytam az egészet, annyira gyengének találtam. Tisztára matinéjelleg, mintha alsósoknak készítették volna. A sztori is infantilis, de a karakterek a leginkább problémásak. A Mandalóri és az Andor tényleg jók (főleg az Andor első évada), de kb. az utolsó jó sorozat. A Disney+ úgy tűnik, nem tud mit kezdeni a SW-univerzummal.
Kicsit túl teátrálisra sikeredett Mindig is sok mesterkéltség és hatásvadászat volt a John Wick-filmekben, amihez egy minimális hihetőségi szint társult. De valahogy a legelső résznél még el lehetett hinni, hogy egy visszavonult orosz maffia-bérgyilkos leszámol egy komplett alvilági szervezettel (a kutyája miatt). Aztán jöttek a későbbi részek, és ez a felső kör dolog, miszerint 12 mindenható ember irányítja az egész világ teljes alvilági hálózatát. A nagyfőnök meg egy Szaharában teázgató arab. És persze a multikulti rendszerben kontinentál hotelekben taliznak a versenyzők egymással. Ezekben a dolgokban azért erősen infantilis a franchise: a világ különböző országaiban működő alvilági szervezetek mindig is rivalizáltak egymá... több»
Gyengécske horrorka Gyengécske horrorka, mert igazi nagybetűs horrornak nem nagyon nevezhető, bár egyértelműen annak szánta a jobb napokat megélt Renny Harlin rendező. Talán öregszik (idén volt 65), de ezt a részt meglehetősen gyengére produkálta. Az alapszitu sem túl ütős: egy erdei házban rekedt fiatal pár próbálja túlélni a késes-baltás család 3 tagjának támadását. Úgy, hogy közben van egy vadászpuskájuk is. Ebből a szituból azért nehéz elb@{}ni, de nekik sikerül. Ugyanakkor a főszereplők kellemes egyéniségek, főleg Madelaine Petsch, a Riverdale sztárja, akit férfiként szívesen szemléltem, ahogyan rohangál fel-alá. De sajna így is max. 3 csillagos az egész.
Nálam egyértelműen horror besorolású, bár amúgy inkább thriller Érdekes, hogy kinek mi csapja ki a horror-biztosítékot, ki mire érzékeny. Az én esetemben vannak kőkemény horrorok, amik alig hatnak rám (mint a Terrifier-filmek és egyéb slasherek), ugyanakkor bizonyos thrillerek és gyengébbnek tartott horrorok (mint például a Sinister, az Amikor kialszik a fény, az Ideglelés Csernobilban vagy a Temetetlen múlt) nagyon is betalálnak. Ez a film is éppen ilyen. Thriller, de nálam horror minősítést kap, mert ijesztő, hihető és félelmetes. Többször megnéztem, és mindig kiváltotta belőlem ugyanazt a hatást. Ajánlom nem csupán thriller kedvelőknek, de horror fanoknak is. Ráadásul nagyon jó a sztorija is, és kapunk meglepetéseket, fordulatokat is. A Michelle Pfeif... több»
Erőltetett és pocsék Létezik olyan műfaj, hogy akció-vígjáték, és valóban elég egyszerűen előállítható: sok izgalmas jelenet kell hozzá, vicces karakterek sokasága és rengeteg poén, illetve szórakoztató helyzetkomikum. Na, itt egyik összetevő sem nagyon jött össze. Talán az akciók valóban nem rosszak, de a színészi alakítások és a sztori szánalmas. Ryan Gosling egyre mélyebbre süllyed a szememben (bár a mélypont nála a Barbie volt, amivel bizonyította, hogy van az a pénz, amiért hülyét csinálhat magából még egy befutottnak tűnő sztár is). Itt egyszerűen nulla, amit nyújt. Nem érdemel 500 karakternél többet ez a nyűglődés még akkor sem, ha David Leitch rendezte (akinek alighanem ez a minőségi mélypont rendezői pá... több»
Zseniális látvány, izgalmas harcok, mérsékelt történeti hűség Most, hogy a második Gladiátor részre várunk (ami egyébként majd csak 2024 november 14-én kerül a mozikba), érdemes újranézni a 2000-ben forgatott, eredeti Gladiátort. A cselekménye Commodus császár időszakában játszódik (Krisztus után 180 körüli években), akit úgy tart nyilván a történettudomány, mint a Róma fénykorát lezáró uralkodót és a hanyatlás első császárát. Ridley Scott ennek a filmnek az elkészítésekor még nem mutatta az időskori elhülyülés jeleit (mint a Napóleon elkészítésekor például, 2023-ban, tavaly) és egy izgalmas, látványos drámát készített. Történelmileg ugyan pöntyög az egész, de nagy vonalakban stimmel. A fő hiteltelenséget az adja, hogy a valódi Commodus nem ölte meg az... több»
Christoph Waltz zseniálisat alakít a Djangóban, és maga a film is zseniális Szerintem Tarantino egyik legjobbja a Django, mely nekem is az egyik kedvencem. Christoph Waltz egyszerűen utánozhatatlan Dr. King Schultz szerepében, és magyar hangja, Csankó Zoltán is hihetetlenül jó. Ez az a film, melyet szinkronosan érdemes megnézni, mert úgy tízszer akkora élmény. Az alaptörténet mondjuk egyszerű: adott egy fejvadász, aki összeáll egy szökött rabszolgával valamikor az amerikai polgárháború előtti Amerikában, és együttesen gyűjtik be a törvényszegők hulláit, majd közösen próbálják megszöktetni Django feleségét is egy hírhedt rabszolgaültetvényről. Kb. ennyi a lényeg. De Waltz akkora tehetséggel, olyan szövegekkel, illetve olyan utánozhatatlan stílussal alakítja karakteré... több»
61 Priscilla (2023)
Tapasztalatból mondom: a sértett és elhagyott (vagy megcsalt) feleség a legbosszúállóbb organizmus a Földön, akitől egyetlen dolog nem várható soha: objektivitás volt férjéről és az együtt töltött éveikről. Nos, ez a szabály alighanem ismeretlen Sofia Coppola számára, aki ennek a filmnek az elkészítéséhez bizony csak az elvált feleségre épített, és az ő egyoldalú verziójából készítette el a Priscillát. A végeredmény olyan is lett, ami várható volt ezek után: egyoldalú és hiteltelen (plusz hatásvadász, aminek ehhez mondjuk nincs köze, csupán Sofia kisasszony tehetségtelenségét mutatja). Úgy tűnik, a minőségi filmekhez nem elég apuci nevét felhasználni, kell a valódi tehetség is. Ezúttal ez mo... több»