Sajnos ismét bebizonyosodott, hogy az ismert arcok nem tudnak újat mutatni, a történet gyerekes, idegesítő, ez egy családi dráma maximum, nem sci-fi. Ez egy vicc. Nem is tudom, miért így forgatták ezt le, semmi köze se az űrhöz, se a fantasztikumhoz. Megőrült a fater, ezért átutazunk a naprendszeren.... Nulla, még egyszer nulla pontot adok a tízből, ja, nemcsak én, az is, akivel a filmet láttam.
A film technikai és tudományos háttere logikus és átgondolt, a Hold nemzetközi konfliktusa és a Hold "kalózainak" megvalósítása és a jól megírt történelmi háttér is mind egy részletes jövőbeli képet tárt élénk. Ezek alapján azt gondolnánk, hogy az Ad Astra előtt nyitott az út egy kiváló és emlékezetes sci-fi felé és nem is tévednék, hiszen a látványtól kezdve a kiváló szereplőgárdáig minden adott volt, azonban a film a szó szoros értelmében unalomba fullad. Sótlan és sablonos a főszereplő; egy drámai, de igazából érdektelen konfliktussal, ami a játékidő indokolatlanul terjedelmes szakaszát teszi ki.
Borzalmas űrballada, egy félig érdekes háttérsztorival megáldott idióta melodráma. Fokozatosan lök a mély unalomba, hogy aztán a végén dühödten kiálthass fel: ezért adtam 2 órát az életemből?
Eléggé hosszú és ráadásul vontatott történetű film, amit a téma kedvelői lehet hogy élveznek de egy a témához laikus számára kifejezetten unalmas film.
Szerintem jó film, van mondanivalója, nekem tetszett. Érdemes megnézni. Brad Pitt jó szerepel. Jó film.
Ez most már alap probléma manapság, hogy ha a kritikusok többsége imádja, akkor mi, halandó nézők lehúzzuk. Én igyekszem mindkét oldalt megérteni, viszont utóbbiak csalódottsága megint az előzetes elferdítése miatt történhetett. Ahogy a magyar plakát... Teljes kritika
Számomra kifejezetten rossz filmélmény volt. A zene depresszív, a narratíva lehangoló, a történetvezetés még tartogathatott volna valami izgalmas befejezést, de végül egyszerű keserű érzelmi feketelyukba zuhant. El tudom képzelni, hogy volt valami mondanivalója, ami a nagyon művészkedő rendezés közben, alatt, mellett, felett elveszett, de ... de nem. Szóval sajnálom, pedig ígéretes volt a realista utópia megközelítése és, hogy nem úgy mutatta be a technikai nóvumokat mintha soha be nem következnének, hanem mintha ez a biztos jövő volna, ami már velünk él.
Mivel az énem egy elég nagy hányada fura módon szívesen húz a magány felé, így a kezdetektől el tudtam süllyedni a filmben. Egyszerre volt Solaris (regény), Moon és Interstellar érzésem. A film felénél előre kellett dőlnöm, és minden idegszálammal fi... Teljes kritika
Stanley Kubrick mozija meghatározó a sci-fi történelmében. A rendezőzseni filmje minden tekintetben kimagasló, de egyúttal egy nehezen befogadható film is, ami sokak gyomrát megülheti. Engem minden alkalommal letaglóz, és hol a látvány, hol a szimbol... Teljes kritika
Az űrutazásos téma nekem már egy kicsit lerágott csont. De szerintem jól indult a film. Azonban a történetvezetése lassú és unalomba fulladó.
Hát, igazából többet vártam ettől a filmtől, de csak egy sima űrben játszódó apakeresős film lett belőle. Nem szokványos koncepció, de annál üresebb mondanivalóval.
Csodálatosak a törekvései a filmnek, és nem ritkán meg is valósítja őket, de tény, hogy kell némi elnézés neki, amikor picit ügyetlenebb. Csak ajánlani tudom, Pálfi György Úr hangja c. filmjével párban például különösen érdekes az amerikai és a k-k-európai megközelítés.
Ez a film 2 órát vett el az életemből. Brad Pittért egyáltalán nem vagyok oda, nagy valószínűséggel ennek a filmnek van forgatókönyve, de gyenge lehet. Ha Brad Pittről van szó, egyből lehet tudni, hogy az a film nem lesz valami erős, és valami sokáig... Több
Az Ad Astra egy lassú, andalgós, karakterközpontú sci-fi, aminek bőven van mondanivalója. Talán kicsit több is a kelleténél. A Brad Pitt által életrekeltett Roy McBride-ot kísérjük el a csillagokba vezető útján, ami végtelenül hosszúnak és magányosnak tűnhet, viszont neki ez egy kivételes lehetőség arra, hogy megismerje saját magát és értékelje az életét. A magány és a belső vívódás, melyen hősünk átmegy tökéletesen érződik a képernyőn keresztül, főképp Pitt visszafogott, mégis zseniális alakításának köszönhetően. A film műfajában sci-fi, de lehetne akár western is, vagy egy szimpla dráma, hiszen a lényeg nem a körítés, hanem a karakter. A nem túl távoli jövőbe helyezett cselekmény csak egy lehetőség volt a készítőknek, hogy előrevetítsenek egy elképzelhető irányvonalat a jelen társadalom fejlődésében. A bemutatott utópisztikus világban egyértelműen látszik, hogy hiába fejlődik az emberiség technológiája rohamosan, ha maguk az emberek képtelenek rá. Tehát egy amolyan űrbéli roadmovie az Ad Astra, ami nagyon lassú tempóban kíséri főhősét az általunk ismert világ pereme felé, miközben a jövő társadalmának potenciális problémáira reflektál és főhősének kilátástalan lelki állapotát mutaja be, mindezt tökéletes sci-fi hangulattal megfűszerezve.