Ad Astra - Út a csillagokba

Nagyon próbálták ezt a filmet mélyenszántóra csinálni, de inkább belassult, kissé unalmas és ellentmondásos katyvasz lett. Belekavartak egy kis apa-fia konfliktust is. A főszerepben Tommy Lee Jones az apa és Brad Pitt a fiú karakterében láthatók. Min... Többdketten asztronauták. Az apa eltűnik az űrben, a fiú esélyt kap rá, hogy megtalálja. Végül tényleg rábukkan, de Clifford McBride egy űrhajón dekkol csupán. Nincsenek nagy gondolatok, lenyűgöző látványelemek vagy körömlerágós izgalmak vagy legalább egy kis fantáziadús idegen-sztori. Közepes az egész sok melankóliával.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Spoileresen kell írnom a filmről, hogy rendesen szidhassam. Kezdem a pozitívumokkal: audiovizuálisan elképesztő, gyönyörűen néz ki, a hangeffektek nagyon jók. Az első 5 perc alapján sokkal jobbat vártam. Utána sajnos elkezdődött a sztori. Na most err... Többe ráaggatni, hogy science fiction, az óriási butaság, mert a science részből alig állja meg valami a helyét. Csak pár példa: a Holdon a gravitáció teljesen azonos a Földével, az emberek ugyanúgy mászkálnak fel-alá, mint én a közértben. Brad Pittnek sikerül felmásznia alulról, egy rakéta hajtóművétől a legénységig anélkül, hogy bármi baja esne. És akkor még nem beszéltem az űrállomáson elszabadult, megvadult kísérleti majmokról és űrkalózokról. Miközben a film próbál egy komoly történetet elmesélni, a forgatókönyv tele van ilyesféle felesleges hülyeséggel, amik a főszálhoz semmit nem tettek hozzá, cserébe egyre jobban felcsesztek, ahogy haladtunk előre. Emiatt a kettősség miatt műfajilag is nehéz besorolni. Olyan, mintha egy Terrence Malick drámát nézne az ember a sok lamentálós-elmélkedős narrációval. Ugyanakkor időröl-időre beletesznek 1-1 akciójelenetet is, amit a történet önmagában nem indokolna. Ez a film sajnos ékes példája annak, hogy a jó film alapja a jó forgatókönyv, itt ez nagyon hiányzott. Remélem, James Gray a sci-fi vonal erőltetése helyett a jövőben inkább a korábbi munkásságához hasonló filmekre fókuszál.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A sci-fit nehéz a drámával vegyíteni, és az Ad Astra jó példa rá, hogy miért. Az alapsztorival alapvetően nincsenek gondok, bár van benne néhány nagyon elhasznált sablon, pl. munkamániás, magányosfarkas főhős, akinek széthullóban van a családja/tön... Teljes kritika

Nem láttam még ennyire bensőséges filmet a férfi hős archetípusról, mint ez a film. Sajnos szerintem nagyon sokan elsiklanak a film legnagyobb mondanivalója felett: a férfi hős mindig magányos, mivel lételeme a harc (ez a természet rendje, ezért jött... Több létre), ezért nem enged senkit közel magához. Mert a természet harcosnak, védőnek, kutatónak teremtette. Így viszont a saját bensőjét marcangoló kínokat sincs kivel megosztani. Ez a FÉRFI ősidők óta fennálló sablonja, sorsa és átka. Teljesen érthetővé teszi a belső monológok sora, ahogy haladunk a film történetében. A természet rendje szintén az, hogy a NŐ mindig az érzelem felől közelít, míg a FÉRFI mindig a cselekvés (tettek) felől. És amikor a tökéletes harcos már nem a családjáért küzd, hanem azért, mert mint egy robot, erre van beprogramozva, kényszerpályán halad, értelem nélkül. A főszereplő legnagyobb filmbeli sikere (amellett hogy megmenti a világunkat) a felismerés: KELL, hogy társat leljen, kell, hogy kötődjön valakihez, különben menthetetlenül elveszik a saját életének értelme. Az, hogy a HARCOS sorsát még egy drámai apa-fiú kapcsolaton át is bemutatja, már csak hab a tortán. És ebben a külön történetben még többször szintet lép a mondanivaló azzal, hogy mind az apa, mind a fiú FÉRFI, harcos típusok, különböző célokkal, természetesen konfliktusokkal.

Kevés lehangolóbb és fantáziátlanabb filmet láttam ekkora sztárokkal és ilyen nagy költségvetéssel leforgatva. Új tendencia Hollywoodban, hogy százmilliós kerettel elkészített filmek mögé gyenge sztorikat tesznek, mintha az ötlettelenség járvány lenn... Többe az amerikaiaknál. Vagyis pénz van dögivel, és a technikai support maximumra járatva, miközben nincs egy tisztességes történetük, valamirevaló forgatókönyvíróval. Mint az Ad Astrában is, ahol a folyton mélabús Brad Pitt keresi a régen eltűnt apját a világűrben egy nagyon gagyin kitalált magyarázat-meglepetéssel. Pocsék sztori. Két csillag adható rá, az is csak azért, mert az öreg Pitt olyan borjú szemekkel bámul, hogy megesik rajta a szívünk. A Hold-rodeó az űrbanditákkal az egyetlen akciódús jelenet, a többin be lehet aludni. A zárás is gyenge, mert nem túl hihető, hogy az apja hol volt és hogyan élt vagy 40 évet odafent, amit be akarnak adni nekünk. A legvégső értékelés három csillag, a műfaj előtti tisztelgésből, mert alig készül sci-fi manapság.

Brad Pitt sem akart kimaradni az űrutazásos filmek sorából. Nem a legjobb a történet, pedig elsőre sokat várt tőle az ember. Liv Tylernek nem jutott valami sok játékperc.

Szeretem az Ad Astra-jellegű scifiket. Visszafogott, érzéki, mégis érdekes gondolatokat feszít, és világa pont annyira tág, amennyire azt a története igényli. A rendező pontosan tudta, meddig ér a filmje, és remekül használja a minimalista képi világ... Többot a karakterek belső konfliktusainak kifejtésére. Azt, hogy Brad Pitt karaktere milyen ember, nem egy meetingen ismerjük meg, vagy egy beszélgetésben halljuk, hanem az első jelenetben látjuk. A cselekmény szerint apját keresi, aki rég eltűnt egy idegen civilizációt keresve, és nem ad életjelet magáról. Főszereplőnk feladata, hogy megpróbálja elérni, de csakúgy, mint minden jó sci-fiben, itt is nyilván többről van szó. A vallás központi eleme a filmnek, még akkor is, ha nagyon kimondva sincs. Hősünk utazása majdnem párhuzamba vonható egy deista isten keresésével, aki elengedte az emberiséget, és új célt keresett magának. A filmben van egy-két meglepően furcsa jelenet, például amikor egy teljes legénység véletlenül balesetet szenved, de még ezekben is megtartja a hangulatát a mozi. A színészi játék kiváló, csakúgy, mint a zene és az operatőri munka. A tempó azonban biztos nem lesz közkedvelt, olykor nagyon belassul a sztori. Nem mindenkinek való, az biztos.

Brad Pitt alakítása kétségkívül az Ad Astra legerősebb ütőkártyája: egyszerre mély, érzékeny és szuggesztív, ami sajnos magáról a filmről nem igazán mondható el. Bár a látványvilág kétségkívül megér egy misét, de folyamatosan azt éreztem, hogy a rend... Többező csak pózol, és találomra helyezi különböző vizuálisan megnyerő díszletek közé a főszereplőjét. Számtalan helyen éreztem ilyet, a marsi jelenetben, amikor Pitt áll a folyosón, amin végigmegy a vörös fény (csak azt nem tudni, minek, jól mutat, de semmi több), vagy amikor a csatornán keresztül beúszik a rakéta alá (itt is az volt az érzésem, hogy a rendező szeretett volna víz alatti szkafanderes jelentet, és bár a sztoriba nem fért bele logikusan, de ez nem igazán zavarta). Persze nem állítom, hogy rossz film lenne az Ad Astra, de a művészieskedő vizualitása mellé sokkal több tartalom is elfért volna. 

A 2019-es év legjobb, vagy második legjobb filmje Nálam. A világ, amit ábrázol kegyetlenül reális. Életszerűek a karakterek, a karakterek motivációi, a párbeszédek. Tele van meghökkentő, tényleg izgalmas jelenetekkel. A Holdon játszódó rész külön tet... Többszett: a némaság, ahogy sokszor zajlik a film, hidegrázós számomra. Illetve a teljes végkifejlet, a katarzis, egyszerűen zseniális. Értem, hogy sokan nem erre a filmre számítottak – Én sem –, végül egy látvány sci-fi helyett kaptunk egy mély, apa-fiú űrdrámát nagyon lassú történetvezetéssel. De szerintem így volt ez rendjén. Olyan film, ami rettenetesen sokat ad, de sok jó filmmel egyetemben ezt sem fogom évente újranézni.

Lassú, meditatív sci-fi dráma, amelyben egy asztronauta, Roy McBride (Brad Pitt) a Neptunuszig utazik, hogy felderítse apja titokzatos küldetését és megmentse az emberiséget. A film vizuálisan lenyűgöző, atmoszférája borongós és nyomasztó, a legtöbb ... Többjelenet feszültséggel és magánnyal teli. A cselekmény egyszerű és kevés akcióra épül, inkább a főhős lelki utazása és az apa-fiú kapcsolat dominál, amit Brad Pitt visszafogott, árnyalt játékával tesz átélhetővé. A forgatókönyv jóval több filozófiai mélységet és belső monológot tartalmaz, mint klasszikus sci-fi, a történet ritmusa helyenként lelassul, és néhány ponton felszínes vagy túlmagyarázott marad. Rendezésében művészi ambíció és blockbuster-elemek keverednek, hol műfaji kliséket idézve, hol merengő atmoszférát teremtve. Objektív erénye a látványvilág és Pitt alakítása, szubjektíven viszont sokaknak vontatott vagy érzelmileg kihűlt lehet az élmény. Ajánlom a gondolkodós, filozofikus sci-fik kedvelőinek, kevésbé azoknak, akik pörgős űrkalandra vágynak.

Felsorakoztat egy rakás nagynevű színészt... noha némelyiknek nem jutott épp sok szerep... Sajnos nem olvastam el a megtekintés előtt a véleményeket. A színészgárdára hagyatkozva örömmel álltam neki. Kétórányi szenvedés, eseménytelenség, unalom. Talá... Többn azért nem kapcsoltam ki, mert annyira nem történik benne semmi, nincsenek zavaró effektek, hogy elviselhető volt a háttérben. De odafigyelni rá már a felétől lehetetlen. Valahol értem a filozofikus mögöttes mondanivalót, tartalmat, ám ehhez kár volt ilyen színészi gárdát felsorakoztatni. A sok semmit eljátszhatta volna bármilyen amatőr gárda... Ha túl jó a kedved, és lehangolódnál, unatkoznál, akkor ajánlom megtekintésre...

Egy vontatott és sokszor unalmas űreposz a távoli jövőben, mikor már Hold és Mars bázis is létezik. A holdjárós fogócska egész látványos és ott van társadalomkritika amit én mindig díjazok. Onnantól kezdve viszont fokozatosan ül le az egész, Brad Pit... Többt pedig sosem lesz jó színész. Egy Tom Cruise milliószor több érzelmet ki tudott volna hozni a szerepből, hálisten nemsokára neki is kijön egy űrfilmje. Gyenge közepes, amin Tommy Lee sem tudott segíteni...

A film technikai és tudományos háttere logikus és átgondolt, a Hold nemzetközi konfliktusa és a Hold "kalózainak" megvalósítása és a jól megírt történelmi háttér is mind egy részletes jövőbeli képet tárt élénk. Ezek alapján azt gondolnánk, hogy az Ad... Több Astra előtt nyitott az út egy kiváló és emlékezetes sci-fi felé és nem is tévednék, hiszen a látványtól kezdve a kiváló szereplőgárdáig minden adott volt, azonban a film a szó szoros értelmében unalomba fullad. Sótlan és sablonos a főszereplő; egy drámai, de igazából érdektelen konfliktussal, ami a játékidő indokolatlanul terjedelmes szakaszát teszi ki.

Szerintem jó film, van mondanivalója, nekem tetszett. Érdemes megnézni. Brad Pitt jó szerepel. Jó film.