Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet

Egy szimpla bőrlehúzás az egész, néhol látványos dolgokkal, egy dolog marad benne emlékezetes számomra. Nevezetesen, mikor a végén Vader lekaszabolja az emberkéket, tökéletesen megmutatja, miért ő a legerősebb és legrettegettebb karakter a franchise-ban. Az a jelenet zseniális, a többi felejthető.

Sok szempontból lehet vizsgálni ezt a spin-off fejezetet, az egyik, hogy mennyire illeszkedik a Star Wars filmekhez (kánonhoz), a másik, hogy önmagában, dramaturgiailag milyen az egész. Ha az első szempontot nézzük, sajnos nem sok dicsérő szót lehet ... Teljes kritika

Tartalmaz cselekményelemzést. Nemcsak élveztem elejétől végéig ezt az antológiafilmet,de még a hatása alatt még az eredeti nosztalgikus Új remény-hangulat is ott volt,már szinte minden percében. A Halálcsillag részeknél-főleg eleje felé-akadtak olyan... Több részek,amelyeknél azért látszott,hogy nem sikerült egészen a negyedik részhez kapcsolni,meg az első lövés nem annak a stílusát közelítette meg igazán,de ez nem volt igazán gond,hiszen megvolt a kész lényeg,és most nemcsak a látványban. A Halálcsillag gyengepontjára ahogy magyarázatot kaptunk,az is rendben van. Ez a film tulajdonkképpen tökéletesen megállja a helyét az eredeti triológia mellett is simán.Köszönheti erős drámai atmoszférájának,az elemek hű összeállásának-ezek mondjuk a folytatástriológia esetében könnyebbek,de ettől függetlenül szinte mindkettő esetében jól összeállnak,de ennél különösen erős volt,és a végén ahogy szinte összekapcsolták a negyedik résszel-egy méltó lépés volt. 10/10

Meglepően jó volt, persze nem vártam tőle sokat, de kifejezetten kikapcsolt és izgalmas volt. Persze a végkimenetele az egész apró történetfonálnak szörnyű, de ettől eltekintve egy izgalmas előzményfilmszerűt tud nyújtani a nézőknek. A látványvilág szokás szerint gyönyörű.

A Zsivány Egyes különös jószág. Olyan, mint egy köztes fejezet egy nagy regényben, amit utólag írtak hozzá, hogy ki legyen töltve egy űr az epikus cselekményben. A Star Wars univerzum kicsit sötétebb, földközelibb oldalát mutatja – szép gesztus, jó ötlet. Csak épp a film maga inkább „érdekes”, mint „nagyon jó”. A karakterek… Nos, ők inkább eszközök, mint személyiségek. Jyn Erso története elvileg érzelmes, de valahogy a film mégsem tud vele igazán mélyre menni. K-2SO szórakoztató, Cassian Andor funkcionális, a többiek emléktáblára valók – és nem azért, mert annyira szeretjük őket. Inkább, mert valahogy mindenki egy komor háttérfigurává válik a saját filmjében. És akkor megjelenik Darth Vader. Nem sokat van a vásznon, de amikor igen, akkor minden mást elfelejtünk. Nem csak jelen van, súlya van. A folyosós jelenete, ahol a lázadók egyenként hullanak el előtte, mint dominók, konkrétan a modern Star Wars-filmek egyik legemlékezetesebb momentuma. Az a néhány perc annyi atmoszférát, feszültséget, karizmát pumpál a filmbe, hogy hirtelen úgy érezzük: na, ez az a galaxis, amit ismerünk. 6/10 – egy korrekt, sötétebb tónusú Star Wars-film, amit a vége ment meg. Ha Vader nincs, akkor ez egy átlagos, kicsit üres szándéknyilatkozat marad. Így viszont lett belőle egy kevésbé csillogó, de legalább karakteres darab az univerzumban. És a végére kiderül: néha elég egy ikonikus alak, hogy az Erő tényleg egyensúlyba kerüljön.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nehezen tudtuk értékelni, és csak nagy viták árán jött össze a végső minősítése a blogunkon, mert önmagában nézve a Zsivány Egyes mint háborús film egyértelműen erős alkotás (4 csillagot ér), ám Star Wars-filmként inkább csak közepes. Ennek legfőbb oka, hogy mellőzi a Csillagok háborúja stílusjegyeket, és Gareth Edwards egy háborús drámává alakította az egész fejezetet. Ugyanakkor a Scarifi csata tényleg látványosra sikeredett, és a 123. illetve 127 percek között Darth Vader támadása egy felkelő hajó ellen (az adathordozót üldözve) a franchise egyik legjobb jelenetsora. Kár, hogy csak 4 percig tart. A többi jelenet viszont komor, egyhangú és stílusidegen. Az R1 hatalmas magyarországi rajongótáborral rendelkezik, akik harciasan védelmezik kedvenc SW-részüket, én pedig soha nem szerettem leállni velük vitatkozni, mert azt vallom: mindenki nézze (és szeresse) azt az epizódot, ami számára élvezetes. Mi azonban elsősorban a Star Wars franchise rajongói vagyunk, és az R1-et is ezen a szemüvegen keresztül értékeljük. Így nézve pedig mérföldekre van a klasszikus részek sajátos atmoszférájától. Ami Diego Lunát illeti: az aprócska 50 kilós legényke számomra (a magam nevében nyilatkozva) egyszerűen nem hiteles figura felkelő vezérként. Az Andor című streaming sorozat is ezért nem vált kedvencemmé sajnos. Az R1 értékelése: 3 csillag nálunk, és a hetedik helyen áll a 11 SW-rész listáján.

Van idehaza egy komoly rajongótábor ennek a Star Wars epizódnak, akik számára Gareth Edwards komor, drámai és realisztikus Csillagok háborúja története a csúcs az egész sorozatban. Ám az a helyzet, hogy a legkevésbé sem sztarvarszos ez a fekete pessz... Többimizmus és szenvtelen ridegség, ami ebből a filmből árad. Semmi vicc (ami mégis akad azt egy robotnak köszönhetjük), semmi bizakodás, sehol senki arcán nincs mosoly és eltűnnek a Star Wars stíluselemek is, mint a jedik, fénykardok, erő-elemek. Nincs misztikum, és minimális a Darth Vader jelenetek száma is. Számomra a Rogue One NEM igazi Star Wars mozi. Nálam a franchise egyik leggyengébb epizódja. Maximum 5-6 pontot ér.

Anno moziba láttam. Lenyűgöző látványvilág, akciódús, jó történet, és máris elkészült utóbbi idők legjobb Star Wars története. Úgy mentem el a premier vetítésre anno a Campona City moziba megnézni, hogy nem bíztam benne, hogy lefoglal. De nagyon kellemes csalódás volt számomra. Minden egyes perce lenyűgözőt, élveztem a látványos jeleneteket, akcióban gazdag jó történetét. Egy biztos, azóta se tudtak ennél jobb Star Wars történetet készíteni. Az eredeti első három rész óta ez az alkotás tetszett legjobban. Szuper jó alkotás, mindenképpen érdemes akár még többször is megnézni. Értékelés: 10/10

Évek óta nem volt ekkora hatással rám film, mint ez a Zsivány egyes. Mesterien össze lett rakva a történet, és az Ébredő erő kétes sikere miatt, minden baklövést meglehet bocsátani a Disney studionak. :) A látvány és az izgalmas csaták miatt biztos ... Többmindenkinek le esik az álla, de egy Star Wars rajongónak meg igazi ínyencség, tele utalásokkal... A film lassan építkezik, de annál nagyobbat durran. Nem nagyon lehet belekötni. Poénok működnek, a történet kerek - kifogástalan. És a második felére pedig háborús filmekhez méltó dráma kapott nagyobb szerepet. Nem gyalázza meg az eredeti trilógiát, zseniális befejezésével épp még tett hozzá a Star Wars univerzum zsenialitásához! Szemkápráztató, megható, izgalmas rész. Minden képzeletem felül múlta. Nem gondoltam, hogy Jedik és lézerkardok nélkül megszülethetett az egyik LEGJOBB STAR WARS FILM.

Ez a film egy ügyes próbálkozás volt arra, hogy a Star Wars filmek kitörjenek béna egysíkúságukból. Több olyan húzás is volt, hogy ellentmondjon a fanyalgóknak. Pl a főhősök sorsa. Sajnos ez nagyon átlátszó koreográfia volt, és így rontott a film meg... Többítélésén. Emellett azonban megmaradt a sok idegesítő klisé, mint az egyedül legyűrök 100 ellent, meg hasonlók. Mindent egybevéve ez a film messze veri az Ébredő erőt .

Mindig szerettem a Star Wars különleges világát, már gyerekkormomban megfogott a klasszikus részek fantáziája és színes karaktereinek sokasága. Gareth Edwards is pontosan így volt ezzel mindig is, ezért várta annyira tűkön ülve, hogy végre rendezhessen egy saját SW-epizódot. Nos 2016-ban össze is jött ez neki, csak épp nem egy Star Wars stílusú dolgot készített. A Rogue One minden, csak nem igazi SW-film. Valójában egy háborús dráma, amibe beleerőltet itt-ott néhány Csillagok háborúja elemet. Felicity Jones sem az évszázad színésznője sajnos. Egyszer megszámoltam: 4 arcát váltogatja a film alatt végig. A sértett durcást, a harciasat, a bambát és a szomorút. Ennyi. Diego Luna jó színész, az Andorra kiforrja magát, és éppen itt sem rossz, bár karizmatikusság nem sok szorult belé. (Az mondjuk nem ártana, ha valaki egy csillagközi lázadás élére állna.) Félreértés ne essék, a Zsivány Egyes nem rossz film, én is többször megnéztem, de nagyon nem Star Wars, ezt ki kell mondani, még ha ezzel a lelkébe is taposok néhány muglinak. Az ogrék már csak ilyenek: ami a szívükön, az a szájukon. Bocsesz.

Nézhető folytatás, ha már feltétlenül folytatni kellett. Szerethető karakterek vannak benne, képes magával vinni. Talán az eredeti trilógia utáni részek legkarakterisztikusabb epizódja.

Bár a Disney "hatalomátvétele" után a Star Wars nem feltétlen abba az irányba ment el, amit a legtöbben vártak, abban egyetért a legtöbb fan, hogy a Rogue One magasan a legjobb film lett a Disney keze alatt. A 7-8-9 trilógia és a Solo szerintem a legjobb, ha feledésbe merül, és csak nem is gondolunk rá, helyette például nézhetjük a remek animációs sorozatokat, az eredeti és előzménytrilógiát, vagy akár a Mandaloriant. A Rogue One képes volt megszólítani azokat a fanokat, akik már régen letettek a Star Wars újraéledéséről, és mind vizuálisan, mind a történetmesélésben kapunk valamit, amit a folytatástrilógia képtelen volt nyújtani. Nem szeretném feleslegesen túl hosszúra nyújtani ezt a kritikát, így csak annyit mondok, hogy ez az a film, ami tökéletesen beillik az 1-2-3 és a 4-5-6 közé, hiszen a történet is egy olyan szakaszt dolgoz fel, amit eddig nem ismertünk.

A Star Wars-univerzum egy olyan szegletét tárja elénk, amely eddig kevésbé volt középpontban, és ezáltal új színt hoz a jól ismert galaxisba. A film sötétebb tónusú és komolyabb hangvételű, mint a fő Star Wars saga epizódjai, ami friss és üdítő válto... Többzatosságot jelent a rajongók számára. A történetben a hétköznapi hősök kerülnek reflektorfénybe, akiknek áldozatvállalása alapvető szerepet játszik a lázadás sikerében, így az ő küzdelmük és emberi mivoltuk hitelesen és érzelmileg mélyen ábrázolt. A karakterek kidolgozottak és összetettek, különösen Felicity Jones által alakított Jyn Erso, aki erős és hiteles női főhős, de a mellékszereplők is emlékezetesek és szerethetőek. Külön kiemelendő, hogy a film mélyebb társadalmi és politikai kérdéseket is érint, mint a hatalommal való visszaélés és az egyéni áldozatvállalás jelentősége, amelyeket a Star Wars-univerzum kontextusában helyez el, de univerzális üzenetként is értelmezhetők. Képes volt új dimenziót adni a Star Wars világának, elmélyítve annak mitológiáját, és kibővítve a látóteret a kisebb, de nem kevésbé fontos történetek felé. Összességében a film sikeresen integrálja a régi és új elemeket, így a rajongók és az új nézők egyaránt értékelhetik. Ennek eredményeképpen a „Zsivány Egyes” nem csupán egy mellékszál, hanem egy fontos és emlékezetes része a Star Wars kánonnak, amely a hősök és áldozatok történetét mélyíti el egy galaxisban, ahol mindig van remény a sötétség ellen.