Mi

Először a legjobb barátnőmmel néztem együtt. A film egésze alatt értetlenkedtünk, hogy mi ez, ennek nincs értelme, nem értünk semmit. Közben voltak elrejtve itt-ott utalások, szimbólumok, puzzle-darabkák, amikből összerakhattad, miről akarna szólni ez a film. De ez legelső nézésre nem észrevehető. Nos, igen, a film nagy része alatt nem értettünk semmit. De utána ott volt az az utolsó 5 másodperc, ami megváltoztatott mindent. Az az utolsó 5 másodperc kellett ahhoz, hogy megértsd, miről is szól ez az egész, mert ezt a horrorfilmet nem arra tervezték, hogy csak nézd, hanem gondolkozz is rajta egy kicsit. Ahogy minden művészeti eredménynek, mint például a verseknek is, mindenki számára mást-mást jelent bizonyos elem a műből. E film nézés után is ez volt, a legjobb barátnőmmel még olyan 2 órán át beszéltük, hogy számára mit jelenthetett ez a film. Aki meg szeretné nézni ezt a filmet, annak sok kitartást kívánok, hogy elérjen az utolsó 5 másodpercig. Nem ajánlom viszont azoknak, akik nem szeretnek filmen gondolkodni, csak nézni azt.

Jordan Peele neve nem oly rég felmerült egy másik horrorrajongó barátommal tartott beszélgetés során, miszerint hogy vajon van e olyan rendező a 21 századból, akinek a munkái, lesznek e olyan minőségi alkotások, mint mondjuk a 80-as években John Carp... Teljes kritika

Jordan Peele a Tűnj el! egyöntetű sikere után egy jóval megosztóbb alkotással jelentkezett. A Mi talán kissebb réteget szólít meg, mint a Tűnj el!, de így is igazi Peele-film: szuggesztív, zsigeri félelemre építő horrorr, alaposan felvezett, lassan... Teljes kritika

Aki néger emberkék fogócskázását akarja nézni 2 órán keresztül, bátran dobjon ki az ablakon pár ezer forintot, de igazából nettó időpocsékolás a film. Peele, mivel komikusként megbukott, mostanság filmrendezéssel foglalkozik. Első alkotása nem is vol... Többt rossz, de ez itt, kérem, egy rakás sz*r a javából. Se nem ilyesztő, se nem brutális, egy elvont marhaság az egész. Manapság a bűnrossz filmeket próbálják az egekig hype-olni, amivel csak azt érik el, hogy az ember óriásit csalódik és vékonyabb lesz a bukszája teljesen feleslegesen.

...mert fél óra után sem kötött le. Hallgatva érdekes film, nézve (számomra) már nem. Talán, ha egyszer újra nekiveselkedem, és végre végig is nézem rendesen, a véleményem változni fog. De mint mondani szoktam volt: ne hallgass rám, döntsd el magad! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!

Jordan Peele a Tűnj el! megérdemelt sikere után újabb és nem kevésbé izgalmas filmmel rukkolt elő. Maradt a bevált receptnél: érdekes történet bontakozik ki lassan a szemünk előtt, ráadásul ügyesen úgy indít, mintha egy szimpla belezős horrorral lenne dolgunk, de nem Peele lenne, ha nem csavarna megint a történeten jó néhányat. Bár most nem volt annyira meglepő, mint a Tűnj el esetében, de még mindig messze kiemelkedik az átlag horrorfilm-klisék közül, és egy meglehetősen ironikus utalás is belekerült a filmbe, hiszen egy jól ismert humanitárius szervezet logójának nagy szerepe van a történetben, de spoiler lenne, ha ennél többet árulnék el. Ismét foglalkozik a lélek működésével, az emberi gyarlósággal, és persze ismét górcső alá veszi a fogyasztói társadalmat. A színészek továbbra is kiválóak, csakúgy, mint a forgatókönyv. Most humorból kevesebbet kapunk, kicsit más az atmoszféra, mégis sok dolgot felfedezni véltem, ami a rendező sajátossága, ritka, akinek rögtön a karrierje elején ennyire van stílusa, ráadásul friss és újszerű. Nem csalódtam, ismét egy meglepő, okos filmet kaptam, ami ezúttal véresebb, mint az elődje. Csak így tovább, Jordan!

A közepéig azt mondtam, hogy borzalom, de utána kezdett feljönni. Az utalások, az elgondolt történet és a zene bejött, de a megvalósított sztori a helyenként kínossá váló jelenetek miatt közepes. A nagy csattanót a végén sejteni lehetett.

Ez a film is abba a horrorkategóriába sorolható, ahová az Engedj be! vagy az Örökség. Ezek mind-mind lélektanilag viselik meg a nézőket, és nem arra mennek, hogy folyamatosan megrémítsék őket. Az utóbbi időben ezek egyre nagyobb teret nyernek, aminek én személy szerint örülök. Jellemző ezekre, hogy nagyon megosztják a közönséget, hiszen nem azok a tipikus horrorfilmek, amiket elvárnak. Valószínűleg ennél a filmnél az a néző legnagyobb problémája, hogy nem kap teljesen kielégítő választ a jelenségre. Próbálják ugyan elmagyarázni, de aki ezzel próbálkozik, az maga sem tudja, hogy pontosan kik ők. Szerintem ez az egyetlen megválaszolatlan kérdés marad a film végére. Én legalábbis a magam módján minden másra találtam valamilyen választ. Tetszett az a fajta újítás, ahogy az apa humorával próbáltak kicsit lazítani a feszültségen. Szinte egymaga is elég volt ahhoz, hogy egy ilyen filmből vígjátékot csináljon. Szerintem nagyszerűen lavírozott a poén és az izgalom között. Szintén kiemelendő a zene, ami igencsak hatásosra sikeredett. Talán nem hülyeség abban reménykedni, hogy egyszer jön egy folytatás, vagy jön egy másik film, de ebből a világból az események után.

Nagyon izgalmas volt és érdekes, de én még meghallgattam volna a végén, hogy mégis milyen félresikerült és eltitkolt kísérletből keletkezett mindez. A rappes zenéket imádtam, és a főszereplő csajszi tökéletesen vitte a filmet.

A film jócskán tartalmaz a nyugalom megzavarására vonatkozó képi és hanghatásokat. A története nem olyan vészes, a végén áll össze minden.

Képileg zseniális, eredeti és elképesztő, amit Lupita Nyong'o nyújt, de szerintem messze elmarad a rendező előző filmjétől. Picit hatásvadásznak is éreztem néhol, illetve a befejezése se tetszett. 6/10

Hát a rengeteg elismerő kritika meg dicséret után valami sokkal erősebbre vártam, főleg, hogy az előző rendezés (Tünj el!) egy egészen korrekt film volt. De erről ez már nem mondható el. Vannak persze pozitívumai, mint a szép fényképezés, vagy akár a... Többz alapötlet, ami nem is lenne rossz, csak valahogy mégse működik. Legnagyobb problémája, hogy unalmassá válik, és nem tud akkorát ütni, amekkorát szeretne.

Érdekes, hogy maga a története nem kifejezetten tetszett, mégis a hangulata annyira erős volt. hogy az magával ragadott ezért a négy csillag.

Nem egyszerű film, az biztos. A története picit beteg, tetszik, hogy a múltban történt esemény hat ki a jelenre.