Felkaptam a fejem, amikor azt olvastam, hogy 11 Oscarra jelölik a filmet. Ekkor még nem láttam, de el nem tudtam képzelni, hogy mitől lehet ennyire jó egy csónakban ragadt fiú története. Azt persze gondoltam, hogy Ang Lee azért egy ilyen bárgyúnak tűnő történetből is ki tud hozni egy épkézláb filmet, arra azonban nem számítottam, hogy ilyen elementáris filmélményben lesz részem. A Pi élete egy gyönyörű mese, kicsit sántító vallásos felhanggal, de ettől még zseniális.
Érdekes kérdéseket és érdekes élethelyzeteket feszegető film, ami annyira nem tart távolságot a nézőtől, hogy végig azt érezzük, ez akár épp velünk is történhetne. A Mielőtt lemegy a nap is van annyira őszinte, mint az előző része vagy mint a folytatása, és mindegyik film egy másik problémára fókuszál. Szerintem nagyon izgalmas és eredeti rendező Linklater, aki úgy tud megfogni komoly kérdéseket, hogy nem érezzük magunkat nyomasztóan.
Ez a film azért szuper, mert maga az alapötlete is az - hiszen itt kellene mindennek kezdődnie! És szerintem ez Emma Thompson egyik legerősebb alakítása, látszik, hogy ez milyen erősen egyénített karakter: minden mozdulata, szóhasználata, testtartása elüt Emmáétól.
Teljesen jó film, provokatív és izgalmas. Két fiatal srác egy morális megkérdőjelezhető, ugyanakkor sokak által irigyelt kalandba keveredik egy tőlik némileg idősebb nővel. A film atmoszférája jelenetről jelenetre nehezedik, ahogy a dráma kibontakozik a szemünk előtt. Alfonso Cuarón remek munkát végzett, ez egy világszínvonalú alkotás.
Sablonos vígjáték sablonkarakterekkel, akiket csak elég felcímkézni az elején, hogy később semmiféle utalást ne kelljen tenni arra, hogy tulajdonképpen kicsodák, mik a motivációik, és hova tartanak - a történetet tehát számtalan alternatívában lehet újrahasznosítani, a lényege ugyanaz marad: van egy szerencsétlen fickó, aki nem tudja eldönteni, hogy tulajdonképpen mit is akar, de egy szép testnek nem tud ellenállni. Szóval unalmas film.
Szerintem ez egy tökre hiteles film a hetvenes évek Amerikájáról. Nekem nagyon tetszett. Kicsit ugyan történtek kalandozások és az erkölcsösség határait súroló vizuális megjelenítések a filmben, de hát a szabad szexre hajazó hetvenes évekbe ez bőven belefért.
A film egy hosszúra nyúlt válópert mutat be, ahol az asszony menne a maga útján, de a férfi nem egyezik bele a válásba. Amíg mindketten alá nem írják a válást, addig nem felbontható a házasság. A történet tele van drámával, de izgalomnak nem sok helye marad. Ez egy lassú, nem túl látványos, de emberi film, ami okkal és mondanivalóval készült.
Na ez már valami. Egészen igényes rendezésben láthatunk több rövid történetet, amelyek közül mindenk van mondanivalója, sőt végól az egész összeáll egy teljessé. A történetek jó alaposan nyakon lettek öntve fekete humorral, de ez csak jót tesz a narratívának. Régen láttam ennyire teljes alkotást.
Elég nagy bukta az első filmhez képest. Olcsó tv filmre emlékeztet. Elismerem, hogy magasan volt a léc, és lehet, hogyha nincs az a sok obszcénkedés és túlfűtött szexualitás, a film kicsit lénygretörőbb lenne. Ezáltal jobb.
Nagyon tragikus, ami a hajléktalan színésszel történt, főleg, mert elképesztően jól játszott szerintem, nekem kábé az ő alakítása tetszett a legjobban.
Brian de Palma hozza a formáját, és kicsivel több mint egy órán át remekül működik minden. Aztán már túlkombinálttá válik, és Noomi Rapace hullámzó teljesítménye ekkorra már teljesen szétesik.
A Hajsza a győzelemért minden idők talán legjobb sportfilmje, de sokkal több is ettől. Egy rendkívüli színészi alakításokkal tűzdelt (Daniel Brühl egyszerűen zseniális), hihetetlen látványos mozi, ami nem csak a Forma-1 rajongóinak kötelező!
57 Naplemente (2015)