BoBamburg

Szokásos horror antológia, öt egymástól független kisfilm öt különböző rendezőtől. Ebböl adódóan vannak benne igazán ötletes és kreatív részek, illetve gyengébb, kommerszebb epizódok is. De szerencsére többnyire az első állítás az igaz.

Nem vagyok nagy gengszterfilm fan, de ez egy meglepően jól sikerült, mai környezetben játszódó darab. Kemény emberek, még keményebb szituációk, politikai belviszályok, zsarolások, hatalmi harcok... minden ami egy feszült és izgalmas filmhez kell.

Tagadhatatlanul az egyik, ha nem a legjobb horror(?) vígjáték. Pedig nagyon válogatós vagyok a vámpíros filmek terén, de a hétköznapi vámpírokat elsőre a szívembe zártam, ugyanis rendkívül humoros és szórakoztató, ami sokadik újranézésre sem veszít az erejéből.

Általános iskolás koromban rengetegszer láttam és mindig nagyon élveztem. Aztán eltelt vagy 15 év, viszont azóta se láttam. Nemrég viszont belebotlottam a könyvesboltban a film alapjául szolgáló regénybe, amit azonnal meg is vettem ( Itt megjegyezném, hogy egy zseniális könyv). Hamar ki is olvastam és úgy voltam vele, hogy ideje újranézni a filmet is. Az emlékezetemben az idő kissé megszépítette, de tagadhatatlanul egy nagyszerű film és nem utolsó sorban még könyv hű is.

Na ilyen egy zseniális vígjáték. Persze, megértem hogy sokaknál kicsapta a biztosítékot, de aki nem egy elfogult keresztény az hülyére fogja röhögni magát rajta. Minden egyes mondata kincs.

Pont az a film, amibe se pénzt se energiát nem öltek. Pedig azért a Doom játékoknak sincs túl komplex története de ennyire buta és kőegyszerű filmet csinálni már már bántó. Egyedüli értékelhető rész a végén látható "pokoljárás", az vagányul nézett ki (legalábbis magához képest :D ).

Na ez kimondottan nagy csalódás volt. Nagyon bírom a true norvég blackmetált, rengeteget olvastam róluk, így igen zavaró volt a sok történethamisítás. Pedig egészen Dead haláláig teljesen jó film, de utána mélyrepülésbe vált. A Vargot játszó gyerek hihetetlenül irritált, Euronymous karakterfejlődése pedig igazi hollywoodi bullshit. Egyszer elég volt látni, ha ilyenre vágyom, legközelebb inkább előveszem a Until The Light Take Ust.

Szinte biztos voltam benne, hogy ez egy tök jó film lesz, hiszen adott egy nagyszerű rendező és egy jó színészi gárda. Ennek ellenére nem tudtam végignézni, bármennyire is szerettem volna. Túl vontatott és sokszor inkább azt éreztem, hogy egy nagy káosz az egész, nem pedig egy jól átgondolt film.

Igazán kellemes meglepetés volt, mert őszintén, nem voltak nagy elvárásaim a filmmel és valami gyengébbre számítottam, így teljesen elégedett voltam a látottakkal. Hangulatos és ötletes Thriller, amiben azok a színészek is egész jók, akiket amúgy nem bírok.

Rég láttam ennyire pocsék, élvezhetetlen és vontatott sz@rt. Kb fél óra után kikapcsoltam, mert konkrétan felidegesített a tudat is, hogy ez a film létezik. Pedig bírom az ilyen stoner cuccokat ( Nagy szívás, félelem és reszketés, ananász express...stb), úgy is álltam neki, hogy ez is valami hasonló alkotás lesz, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.

Első rész jó volt, de tény, hogy a hangulat vitte el a filmet a hátán. Viszont másodjára már nem tudott lekötni, mert semmi új vagy érdekest nem tartogatott az előzőhöz képest. Pedig szerettem volna ha jó lesz, de nem tudtam végignézni.

Klasszik Asylumos cápás trash, ami tényleg pont annyit nyújt, mint amit egy radióaktív cápáról szóló Zsé kategóriás olcsó horrortól elvárhat az ember. Kell pár sör, esetleg pár haver sem árt mellé és máris egy szórakoztató film az eredmény.

Tök jókat olvastam róla, hittem is a kritikáknak aztán meg jól pofára estem. Tele van logikai hibákkal, amihez nem kell szakértőnek lenni, hogy az ember észre vegye ezeket, és mondhatjuk, hogy oké, nem is egy top kategóriás film, de azért na. Ne akarják bemesélni nekem, hogy egy vékonyka kiscsaj három alkalommal is megússza azt, hogy egy krokodil ráharap a lábára, majd kétszer a kezére. Nemár. És akkor az apróbb bakikról nem is szólva..

Kétes érzelmeim vannak a filmmel. Az elején felkeltette az érdeklődésem, tökös kis kétezres évekbeli B-kategóriás akció-horror. Viszont feleslegesen hosszú, így sokszor már-már unatkoztam rajta, lévén, hogy sok változatosság nincs a filmben: mászkálnak a sötét folyosókon a Marson és néha rálőnek arra ami épp szembejön. De szerencsére a végére összeszedi magát, a klasszikus FPS nézet is befigyel, méghozzá kimondottan jól sikerült módon. Dwayne Johnson pedig kimondottan szórakoztató, ahogy próbálja komolyan venni magát és a filmet is.

Nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de nem bántam meg, hogy nem mentem el rá moziba (pedig erősen szemeztem vele). Iszonyat vontatott film, ami próbált nagyon művészi és mély lenni, de nekem inkább tűnt erőltetettnek és unalmasnak. Ezenkívül jóformán mindent az ember szájába rág. Kár érte, kellemes sci-fi lehetett volna ha sikerül megütnie például egy Szárnyas fejvadász, A hold, vagy 2001 űrodüsszeia szintet, de minden igyekezete ellenére sem jött össze.

Nem vagyok nagy krimi rajongó, de elégedetten távoztam a vetítésről. Kellemes és laza popcorn mozi ötletes történetvezetéssel, humoros szituációkkal, és remek színészi gárdával (illetve azok filmbeli karaktereivel). Nem egy korszakalkotó film, viszont tényleg kellemes kikapcsolódás.

Hangulat rendben (szép, lassú és komor), karakterek rendben (klasszikus Zobmbieland felállás: a magányos középkorú fickó, a fiatal kölyök és az útközben megismert kiscsaj), zombi-vámpír hibridek pipa..de valami miatt mégse ütött akkorát, mint vártam. Sokkal több lehetőség és potenciál volt még a filmben, amit nem aknáztak ki rendesen, a lassú tempó miatt pedig sokszor kissé vonatott volt.

Meglepően fog hangzani, de ez egész jó film. Legalábbis az olcsó trash filmek kedvelőinek nem fog csalódást okozni, akik viszont nem jártasak a témában és egy valamirevaló vígjátékra vágynak (bár elég csak a film poszterére vetni egy pillantást és máris egyértelmű a minőség) azok lehet jobb ha elkerülik.

Sose voltam a célközönsége anno a Dóra a felfedező mesének, de így visszagondolva elég sok részt láttam belőle. Ez két dolognak tudható be. Az egyik, hogy húgom szerette és nézte és mivel egy tv volt a szobába, én is néztem vele. A másik, hogy mikor idősebbek lettünk mindig jó poén volt éjjel, ittasan a Dóra epizódokat nézni. Így adta magát a dolog, hogy egy kellemes sörözés közbe nézzem meg az élőszereplős változatot. Ám ami a legmeglepőbb, hogy iszonyatosan élveztem. Jó a humora ( sőt, helyenként egész felnőttes poénok repkedtek) és egy teljesen szórakoztató darab. Sose gondoltam volna, hogy 28 évesen ilyent fogok írni, de full jó a Dóra film.

Volt egy két jó eltalált jelenet és poén a filmben, de összességében nem hagyott mély nyomot bennem. Humoros, könnyed és szórakoztató darab, de sokszor csak azt éreztem, hogy úgy történnek a dolgok, mégsem halad a történet. Egynek elment, de nélküle is jól elvan az ember.