Szerettem ezt a kis vígjáték-dráma keveréket. Lehet, hogy csak egy jobb kedvemben kaptam elő, de én mindenképpen ajánlom másnak is, mondjuk egy vasárnap estére.
Nem volt rossz egynek, a sztori maga szerintem nem túl egyedi, a színésznő sem túl nagy szám, igazából egyszer végig lehet nézni, de még egyszer biztosan nem fogom megtenni. A többi részét nem láttam.
Imádom. Imádom mindkét színészt, együtt meg főleg ( az Őrült, dilis, szerelem után). A zenék nagyon jók, fejbenragadósak, a díszlet mesés, a színek káprázatosak és nekem a történettel sincsen bajom. Örülök, hogy keserédes a vége szirupos helyett.
Háááát.... Vígjátéknak elmegy, de azok közül sem a jobbak közé sorolnám. Igazából mindig meglep, hogy mikre van igény (ennek is jön a folytatása). Én a 2. részt biztos, hogy nem vállalom be, semmi újat nem mutatott és nem is volt túl szórakoztató.
A musical hatására olvastam a könyvet, majd annak hatására néztem meg ezt a filmet. A történet teljesen megegyezik előzőekkel, tehát abban nem volt újdonság. Tetszett a film, talán jobb lett volna ezt legelőször megismerni, de szépen kiegészíti a másik kettőt.
A kedvenc minisorozatom lett belőle. Egyszerre vicces, megbotránkoztató, majd sírós, dühítő... A főhőst játszó színésznő sem véletlenül Oscar díjas. Imádni való sorozat.
Az Oscart abszolút megérdemeltnek tartom, maga a film is egy jól megalkotott dráma. Eléggé hosszú, néha túlságosan kinyújtott volt, de igazából pontosan erre számítottam.
Imádtam. Szeretem az európai filmeket, hát még a kamaradrámákat, így ez egy kellemes elegye volt ezeknek. Szerintem kihozták belőle, amit ki lehetett. Én biztosan meg fogom még nézni többször is.
Szerettem. Ha nem is a kedvencem, de végig lekötött, feszültség is volt benne. Szerintem egész jót kihoztak a történetből, a legvége különösen tetszett.
Nekem nagyon bejött a film. Túl kell lépni a fingós poénokon (ami azért visszatér párszor), de ezeken túl van egy mélyebb tartalma is a filmnek, ami igencsak szomorú. Én szerettem ezt a furcsa köntösbe bújtatott drámát. Színészek 5 csillagosok.
Még nem végeztem ki ugyan a 2. évadot teljesen (épp azért, mert szeretném kiélvezni, nem ledarálni), de megelőlegezem neki, hogy nem rontanak az évad 2. felében sem. Külön szeretem a hangulatát, a zenét, a díszletet, na meg persze a gyerekszínészeket és a sztorit is.
Nemrég hallottam róla először, nagyon tetszett! A színészi alakítások meglehetősen ütősek, a sztori (Shakespeare) szintúgy, gyomor azért kell hozzá és igazán élvezetes.
Zseniális film, ami többször nézős lehetne, ha nem lenne annyira felkavaró. Biztos, hogy sokáig kísérti még a nézőjét, engem legalábbis "követett" egy jó darabig. Remek darab, de csak erősebb idegzetűeknek ajánlom.
Nagyon régóta meg szerettem volna már nézni, lehet, hogy túl nagy reményekkel vágtam neki. Hiába a remek színészek, a kamaradráma/színházi előadás fíling, nekem valahogy nem jött át, hiába legendás darab.
Egész jó kis kamaradráma, mivel ez az egyik kedvenc műfajom, így nem hagyhattam ki a sorból. Rajongani nem rajongok érte, 1-2 karakter idegesített is, de azért elgondolkodtató kis film, érdemes kipróbálni.
Ez talán az "előzményénél" is felkavaróbb, ahogyan látjuk, mi lett az akkori fiatalemberekből, akik akkor még talán bíztak a jobb jövőben, családban, stb...
Nagyon nagy hatással volt rám a film, érdekes és szerencsétlen sorsok, megdöbbentő vallomások, egészen idegtépő volt ezeket a történeteket hallgatni. Mindenképpen kötelező a "folytatása" is.
Nemrég fejeztem be az utolsó évadot, és nagyon tetszett. Az első és a 4. és 5. évad tetszett a legjobban. A 2. és a 3. eléggé vontatott volt, jó, hogy ki tudott kecmeregni a sorozat a gödörből. Hiányozni fog.
Teljesen rákattantunk az utóbbi időben, pedig nem is hallottam róla korábban (HBO Go kínálatában találtam). Tetszenek a karakterek, szerethetők, ragaszkodni lehet hozzájuk, izgalmas sorozat.
71 Tiszta napfény (2008)