Hihetetlen bugyutaság Nehéz komolyan venni a filmet. Képzeljünk el egy börtönt, nulla biztonsági őrrel, nyitott ajtós laborokkal, ahol amúgy embereket kínoznak, de bárki bejárhat, olyan elítéltek is, akik sok esetben többszörös gyilkosok. Egy ilyen történetnek csak akkor van értelme, ha van valami orbitális csavar ebben a felállásban. Had spóroljak meg neked 100 percet, nincs ilyen, csak sok karakter hatalmas ostobaságokat csinál.
Lényegesen jobb, mint az élőszereplős sorozat Egy koherens, izgalmas, és eredeti világban játszodó történetet mutat be a film. A karakterek kicsit sejtelmesek, de a cselekmény izgalmasan bontakozik ki.
Rég láttam ilyen gyenge, semmitmondó filmet A legironikusabb ebben az, hogy a film valamiért a Taxi Drivert szerette volna lemásolni, de még csak a közelébe sem ért. Nem segített, hogy a főszereplő egy színészi játékra képtelen, idegesítő kisgyerek volt, akinek minden jelenete és mondandója teljesen hiteltelen volt. A film egyetlen csavarára azt hittem, hogy kamu, annyira kiszámítható volt.
Izgalmas feldolgozása egy témakörnek Ismét egy érdekes, izgalmas csavarral rendelkező filmet kapunk ettől a rendezőtől. A tipikus alien-rablásos filmeket új megvilágításba helyezi és még egy kis üzenetet is csempész a filmjébe. Emellett a film ugyanúgy félelmetes és izgalmas, mint bármilyen másik ufós horrorfilm.
Érdekes koncepció az ürességben Sajnos bár a film rengeteg izgalmas elemet felvázol, nem igazán tudja merre menjen, vagy milyen üzenetet fogalmazzon meg. Nem segít, hogy a szinészi játék kritikán aluli, illetve az operatőri munka borzalmas.
Szép kis történet, de valami hiányzott Egy egész eredeti világot kapunk, melyben egy többynire érdekes ördögűzés jellegű dolgot járhatunk végig. Maga a rituálé érdekes, és bár a női karakter megy előre, a férfi karakter kb. egy helyben álldogál és nem igazán történik semmi drámai egészen a végéig, ami bár kimondottan izgalmas képi világgal operál, mégis úgy éreztem a film valami grandiózusabb dolog felé épített.
Lassú, de nyomasztó allegória Film nagyon szépen épít hangulatot, a színészi játék kiváló, Rebecca Hall monológjai bár hosszúak, mégis érzelemmel teliek. A történet kriptikus, és kérdéseket vet fel, a lezárás is több módon értelmezhető, attól függően, ki mit lát a karakterekben, ami őszintén szólva elég érdekes.
75 A világítótorony (2019)