rainman

Nem értem. Tényleg nem értem, hogyan lehetett ez ennyire zseniális?! Pedig nem volt benne semmi extra, nem volt akcióorgia, nem volt CGI. Voltak ellenben zseniális karakterek, nagyszerűen megírt dialógusok, fagyosan hangulatos képi világ, csavaros (de nem túlkomplikált) történet. Semmi extra, mégis az egyik legjobb sorozat azok közül, melyeket láttam. Jöhet a második!

Egyszeri Karib-tengeri szórakozásnak elmegy. Lassan kezd már fárasztó lenni, hogy ugyanazt próbálják lenyomni a torkunon ötödjére is, de mivel még így is egy szórakoztató kalandfilm, szódával elmegy.

A horror nem a zsánerem egy ideje, de ez azért jóval több egy tucathorrornál! Vannak benne élettel megtöltött szereplők, nem csak statiszták a halálhoz. Vannak benne nagyszerűen megkomponált beállítások. Vannak benne az érzékekre maximálisan ható ijesztő jelenetek. A 70-es évekbeli körítés pedig még inkább emel az összképen. Egy jól összerakott, tartalmas horror.

Kissé alul értékelt filmnek tartom; hiszen megvan benne minden, ami egy jó katasztrófafilmbe kell: erős dráma, nagyszerű látvány, elsőrangú színészek, sodró lendület, szentimentalizmus, és nagyszerű filmzene! Az egyik kedvenc katasztrófafilmem! Nézzétek meg, nem fogtok benne csalódni!

Próbálom összeszedni a gondolataimat a filmmel kapcsolatban, közben pedig duruzsol a fülembe a Vangelis-féle soundtrack. Különleges, ez a legjobb szó rá. És modern. Pedig benne van a nyolcvanas évek lenyomata, mégis nagyon egyedi. Jó választás volt. Magát a filmet nem láttam már legalább húsz éve. Még kamasz voltam, gondoltam újra nézve más szemmel nézek rá. Talán így is van. Klasszikusnak számít, talán megérdemelten, talán érdemtelenül. Mindkettő felé hajlok. A Cyberpunk alapjait fektette le filmben, ez alapján valóban klasszikus. Iszonyatosan erős atmoszférával, és képi világgal rendelkezik! Ez alapján szintén kiérdemeli a klasszikus jelzőt. De van itt egy DE! A sztori hajszálvékony, és ma... több»

Végre egy ízig-vérig sportfilm a szentimentálisabb fajtából! Giccsmentesen előadott fantasztikus történet, több sporttal, kevesebb drámával, de ez esetben pont így lett fenemód nagyszerű! Hivatkozási darab a sportfilmek között!

Számomra ez a film egyszerűen tökéletes! Minden idők legjobb filmjei között tartom számon, az abszolút kedvenc kategóriában. Eszméletlenül szórakoztató, látványos, informatív és drámai film az Apollo programról, a hatvanas évek Amerikájáról, de legfőképpen a reményről, a kitartásról, a kudarc sikerré változtatásáról. Számomra Ron Howard és Tom Hanks legjobbja ez a film. De meg kell említenem James Horner fantasztikus zenei aláfestését is, ami sokat hozzá tesz az élményhez. Minimum egyszer látni kell! (Én meg maradok hű szokásomhoz, és évente újranézem).

A közhely és a giccs határán egyensúlyozó sportdráma. A „mindent elérhetünk, csak igazán, kitartóan akarni kell” örökbecsű gondolatra épül a cselekmény, helyenként szórakoztatóan, helyenként egyszerűen. Mind sportként, mind drámaként kevésbé értékes film szerintem, mint amennyire kultstátusznak örvend az USA-ban. Egyszer nézhető, de találni sokkal jobb hasonló témájú filmeket.

Az előző Farkas filmeket nem láttam, sőt az egész X-men/szuperhős zsánerből kiábrándultam már egy ideje, de jött a Logan, és jól meglepett! Nem is igazán szuperhősfilm, hanem egyfajta bosszúfilm/western/sci-fi/dráma keverék... és nagyon jól áll neki! A sok szuperhősfilmmel ellentétben, amik nagy része mostanság agyatlan pusztításpornó, itt minden szónak súlya van, és minden tettnek tétje. Hugh Jackman legjobb alakítása.

A könyvet olvasva nem hittem, hogy filmben/dokumentumfilmben is képesek hatásosan átadni a zsigeri hideget és elhagyatottságot, a két hegymászó kálváriáját a Siula Grandén. De, sikerült. Nyomasztó és felemelő egyszerre. Aki egy kicsit is érdeklődik a hegyek iránt annak kötelező darab!

Érdekes dokumentumfilm, de igazán sokat nem tudunk meg se a serpákról se a Mount Everestről. Főleg a narráció hiányzott igazán a filmből. Vannak sokkal informatívabb, sokkal szebb dokumentumfilmek a "nyolcezresekről"!

Felnőttként is (majdnem) élvezhető filmet kaptam. De valójában ez egy tini dráma volt, kicsit vontatott történetvezetéssel, közepes színészi játékkal, so-so hangulattal. Egyszer nézős darab, vannak sokkal jobbak az utóbbi időből is!

A rasszizmus mindig is sarkalatos téma volt az USA-ban. Az amerikai foci pedig a legrajongottabb sport. A kettő összekapcsolása jó ötletnek bizonyult filmes szempontból. Rasszizmus elleni dráma, sportos közegben a könnyen emészthető fajtából. A téma súlyos, de mégsem üli meg a gyomrot, köszönhetően a laza, humoros tálalásnak. A jobb sportfilmek közül való, nem kiemelkedő darab, de szórakoztató és tanulságos.

Nem igazán kedvelem a szuperhősfilmeket, legyen az DC vagy Marvel, nekem egyre megy. Éppen ezért üdítően hatott a sok-sok pozitív Wondar Woman kritika, hogy ez most más, ez jó, ez szentimentális, humoros, értelmes. Felcsillant a szemem. Megnéztem. Jelentem nem más. Valóban humoros, szentimentális, romantikus, épp ahogy a kritikák írták, nézhető, valahol talán még szórakoztató is, de akkor se több egy szuperhős filmnél. Nem értem a film körüli hypeot, és továbbra sem igazán kedvelem a szuperhősfilmeket.

Az első benyomás negyed óra után: az amerikai foci szabályainak az ismerete jelentősen növelné az élvezeti faktort. Benyomás fél óra után: egyszerű sportfilm, de nagyon hangulatos operatőri munkával. Benyomás egy óra után: ez igen, kezd alakulni! Erősödik a drámai szál is, ez jó. Benyomás a végén: Kit érdekel, hogy nem ismerem a szabályokat? Ez fantasztikus volt! A zene, a film végi crescendo, a drámai csattanó, az érzelmek… Ilyennek kell lennie egy profi sportfilmnek!

Nyolcvan perces, egyszer nézhető szórakozás. Több lehetett volna benne, mint ami végül lett. A nagyrészt egy helyen játszódó filmek közül a Fülke jóval feszültebb és szórakoztatóbb, mint eme darab, de végül is nem unatkoztam a film alatt. Már ez is egy erény.

Hatalmas csalódás, minden szempontból! A történet, a hangulat, minden. Kicsit Bolygó neve: halál koppintásnak tűnik, csak sokkal gyengébb. Egyedül a zene, ami kiemelkedő, talán csak azért, mert az meg a legelső részt idézi meg. Ettől hangulatban, a sokat szidott Végső megoldás: halál is klasszisokkal hangulatosabb. Hiányzik belőle a legelső rész zsigeri félelme, a második rész katartikus akcióorgiája és dinamikája, a harmadik klausztrofóbiás érzete. Nem volt semmi szükség erre a filmre.

Nem beszélek mellé, rettenetesen nagyot csalódtam a filmben! Igazából semelyik műfajban sem erős, se nem horror, se nem dráma, de még thrillernek is kevés. Értem én, hogy a sztori, a társadalomkritika, meg a rasszizmus… de ezt egy szórakoztató/izgalmas/humoros, vagy bármilyen filmben kellett volna prezentálni, de esetünkben egy se íze, se bűze film született. Unalmas és kiszámítható. Fentebb már írtam, de még egyszer: hatalmas csalódás!