Disztópia a 80-as évekből Egy disztópikus világban Detroit a bűntől, korrupciótól mélyen átitatott város, ahol bűnözők uralják az utcákat, ahol naponta halnak meg rendőrök, az egész rendőri szervezet képtelen rendet tartani. A hasztalan küzdelembe belefásult rendőrök ráadásul sztrájkra készülnek. A hatalmas pénzzel és hatalommal rendelkező magáncég, az OCP veszi át a rendőrség feletti irányítást. A cég egy teljesen új programon dolgozik, a „tökéletes” rendőr kifejlesztésén, aki napi 24 órában szolgálatban áll, aki nem eszik, nem alszik, aki villámgyorsan tüzel, amikor kell. A cél, hogy megtisztítsák Detroitot a bűntől. Valójában azonban a cél kizárólag a profit. Mikor az első prototípusuk, az ED209 rendőrrobot bemuta... több»
Totális közhelyparádé, de izgalmas és szórakoztató formában tálalva. Szinte minden egyes jelenetét láttuk már más filmekben, nekem elsősorban a Csillagközi invázió és A holnap határa ugrott be, főleg ez utóbbi, amelyikből nagyban ihletett merített a film. És az az igazság, hogy ezen két film nyomába sem ér A holnap háborúja, de a közhelydarabkákból azért sikerült egy vállalható filmet kihozni. Megvan a feszültség, a látvány (néhol azért kilóg a CGI), a kémia a szereplők között, még akkor is, ha ezek a karakterek teljesen sztereotip karakterek. De ami miatt egyáltalán nem tudok haragudni a filmre, az az, hogy remekül hozta be a család szentélyét a cselekménybe, igazi érzelembombát felszabadít... több»
Balboa a csúcson Mindenki ismeri a sztorit… Egy klasszikus felemelkedéstörténet, amiben a philadelphiai szegénynegyed nincstelen, egyszerű embere, Rocky Balboa a boksz útján tör a hírnév és vagyon felé! Klasszikus film, amely beindította Sylvester Stallone karrierjét. Igazi önéletrajzi alapokon nyugvó dráma, aminek forgatókönyvét is maga Stallone írta gyakorlatilag saját magára, és ahogy a filmben a boksz lökte Rockyt a csúcsra, úgy lökte a film Stallonét is a szupersztárok közé! Míg az első két részben több a drámai elem, addig a harmadik inkább már egy drámai akciófilm, és ez még inkább igaz a negyedik részre, amely az összes közül a legrosszabb kritikákat kapta, ellenben a legnagyobb bevételt termelte a p... több»
Három 'A' kategóriás színész egy-egy zsíros csekk kíséretében elszórakozgat a világ minden táján. Megérte? Nekik mindenképpen! Mindegyikük arcán, de különösképpen Gal Gadot arcán ütközik ki, az "ennyi zsozsóért megcsinálom, amit a rendező kér, de nem baj, ugye, ha közben azért marha jól is érzem magam"-érzés! Pláne annak tudatában, hogy mindhárom színésznek a jól bejáratott karaktereiket kellett hozniuk. Erőfeszítés nélkül, félgőzzel lenyomták ezt a filmet, a szomorú az egészben, hogy valahol még élvezhető is lett a film. Az összes sablont el lehet rá sütni, hogy középszerű, elcsépelt, sablonos, minden egyes jelentét láttuk már korábban. Az a baj, hogy nagyon haragudni mégse lehet rá, mert n... több»
Most, hogy közeleg a negyedik rész, illő volt elővenni újra az eredeti trilógiát. Mikor bevillannak a zöld betűsorok, azt a zsigeri bizsergést csak a Csillagok háborúja kezdő képsorainál érzett gyönyörrel tudom kifejezni. Az első rész mai szemmel nézve is egy korszakalkotó, zseniális, fenomenális darab. Nem lehet kisebb jelzőkkel leírni, mennyit tett hozzá a filmtörténelemhez a Wachowski-fivérek (igen, akkor még fivérek) filmje. Egy sci-fi köntösbe bújtatott noir hangulattal játszó, a japán mangából merített, filozofikus gondolatokkal játszó korszakos trip. Vizuálisan is megelőzte a korát, annyira, hogy még mai szemmel nézve is remekül néz ki. Teljesen megérdemelten került kults tátuszba a f... több»
Rettenetesen untam. Az egész film egy nagy kliséhalmaz, összelopkodva egy sor korábbi sikeres vagy kevésbé sikeres moziból A függetlenség napjától kezdve a Magon át a Tűzgyűrűig. Tele totálisan érdektelen karakterekkel, a kevés dráma nem működött semennyire, a humor erőtlen volt, az egész film kiszámíthatóan semmilyen. A film nagy részét kitöltő CGI ugyan nem sikerült rosszul, épp csak mindent beborított, a pusztításpornó pedig a kezdeti izgalmak után teljesen ellaposodott. Az egész filmben az egyetlen értékelhető momentum King-Kong, akibe több érzelmet sikerült tuszkolni, mint a többi emberi szereplőbe összesen. Nem voltak nagyok az elvárásaim, de sajnos még azt sikeresen alulmúlta a film.
Röviden: Az elsőfilmes Andrew Patterson szerelemgyereke lehetett a film, mivel ő rendezte, írta és gyakorlatilag minden eleme hozzá köthető. UFO sztori (majdnem) UFÓ-k nélkül. Egy lassan hömpölygő, érezhetően extra kis költségvetésű film, aminek vannak ugyan jó pillanatai, de semmi mérföldkő, semmi extra. Illetve egy dologban mégis, nagyon jól adja az ötvenes évek Amerikájának hidegháborús, paranoid hangulatát. Egyébként pedig egy párbeszédre és a korszellemre épülő sci-fi dráma, enyhe csattanóval a végén. Mintha Spielberg kis költségvetésből, újonc filmrendezőként vette volna fel a Harmadik típusú találkozásokat. Egyszeri kikapcsolódásnak elmegy.
Peter Jackson (A gyűrűk ura) érdekes kísérlete az I. világháború szörnyűségeinek bemutatására. Azt el kell ismerni, hogy mindenképpen egyedi, különleges darab született, hiszen nagyjából mindenki az első világháborút fekete-fehérben ismeri, de Jacksonnak köszönhetően ezúttal megkapjuk színesben is a borzalmakat... És így még nagyobbat ütnek a látottak. A technika, ahogy számítógép segítségével feljavították, restaurálták, kiszíneztek a látottakat, sokat hozzáad az élményhez, és még szörnyűbbé teszi az egyébként is szörnyűséges négyéves világégést. Ami miatt mégsem lesz korszakalkotó darab, az az egyoldalú bemutatása a háborúnak. Jackson a brit katonák mindennapjait mutatja be az európai hads... több»
Kudarcba fulladt folytatás A karate kölyök második része az a folytatás, ami a klasszikus első rész farvizén próbál evezni, ugyanazzal a készítőgárdával és a szereplők nagy részével, egy teljesen érdektelen, sablonos, lapos történetben. Túlzott elbizakodottság uralkodhatott a rendező fejében, mert igazán meg sem erőltette magát, talán azt gondolhatta, ha először működött, mi változna másodjára. Nos, sok minden.
Véleményem szerint már az első rész sem volt annyira jó film, mint amilyen jó a híre, de azért volt neki bája, megvolt a kémia Daniel és Miyagi között, és egy alapvetően könnyen fogyasztható filmet kaptunk, amibe csempésztek némi drámát, és az egészet egy felnövéstörténetbe csomagolták. Nem volt kiemelkedő, de... több»
Egy kultfilm, ami nem öregedett szépen Fene se érti, hogy lett ebből egy ekkora klasszikus. Talán a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően. Mert hát, valljuk be, mai szemmel nézve nem egy korszakos darab. Nem öregedett szépen.
Adott egy videoklip rendező, Russell Mulcahy, aki a 80-as években egy sor remek előadónak rendezett videoklipet a Duran Durantól kezdve Elton Johnon át egészen Falcóig, hogy aztán innen megkapja egy nagyjátékfilm rendezését.
Connor Macleod (Christopher Lambert) egy skót harcos az 1500-as években, aki egy csatában halálos sebet kap ugyan a kegyetlen orosztól, Kurgantól, ám mégsem hal meg. A falu lakói eretnekségnek tartják, azt hiszik, a gonosz szállta meg Macleodot, ezért elüldözik. Kóborlása közb... több»
Eszement adrenalinbomba Elenyésző azon momentumok száma, mikor egy adott filmet újranézve felülpontozom magam. A Tűzgyűrűnél ez történt/történik. Egy nagy kliséhalmaz, de emellett egy eszement adrenalinbomba is.
Adott egy izgalmas felütés, egy az óceán mélyén megnyíló résen át időszakosan hatalmas nagy szörnyek (kaijuk) törnek fel a felszínre, amelyek célja – mi más – a Föld leigázása. Az egész emberiség összefog, és hatalmas nagy robotokat építve, úgynevezett jaegerekkel veszik fel a küzdelmet a szörnyekkel szemben. Kezdetben sikerrel, majd természetesen jönnek a kötelező gikszerek, azaz a szörnyek egyre nagyobbak, és egyre alkalmazkodóbbak, kiszámíthatatlanabbak lesznek. Az emberiség pedig hatalmas nagy bajba ker... több»
Andi Vajna bemutatja..., hogyan készítsünk hollywoodi blockbustert magyar módra. Fogjunk egy nagy sikerű angol színdarabot (Ray Cooney out of order), adaptáljuk itthoni környezetbe, dobjuk bele a kor legnagyobb hazai színészeit (Koltay Róbert, Kern András, Dobó Kata, Reviczky Gábor, Hernádi Judit, Udvaros Dorottya, Kállai Ferenc…), a filmzenéhez szintén sikeres magyar előadókat ”használjunk” (Dés, Somló, Geszti), villantsunk némi Dobó Kata mellet, mindehhez dobjunk egy valag pénzt, kész is a recept! És az a helyzet, hogy hellyel-közzel működik is ez a recept. Bevétel szempontból mindenképpen, hisz az 1990-es évek legnézettebb magyar filmje volt a maga majd’ 700 ezres nézőszámával. Ha szubjek... több»
A dél-koreaiak zombiváltozata. Hogy ez mitől több, mint bármelyik tisztességes amerikai változat, nem tudom. Illetve de, semmitől. A hype generátor kiugrott a helyéről, mikor ezt a filmet bemutatták, dobálták a jelzőket, hogy a 21. század legjobb zombifilmje, hogy megreformálja a műfajt, hogy megállás nélkül pörög stb. Ilyen előzmények után minimum azt vártam, hogy eldobom az agyam ettől a filmtől; nem dobtam el, sőt, kissé csalódottan keltem fel a képernyő elől. Sajnos a legtöbb jelzőre nem szolgált rá, mert se nem volt korszakalkotó, se nem volt kiemelkedő, mert megvoltak benne ugyanazok a sablonok és panelek, mint akármelyik amerikai társában. Ettől még persze nem volt rossz film, voltak ... több»
Nem vagyok túlságosan nagy sportrajongó, pláne nem kosárlabdarajongó, pláne, mivel nem is értem teljes mértékben a szabályait, de, és itt van egy rohadt nagy DE, ez a sorozat eszméletlenül nagyot ütött. A Netflix valahogy érzi, hogyan kell okosan, tartalmasan, izgalmasan a témához nyúlni, ha dokumentumfilmről van szó. Hogy ez részben ömlengés Michael Jordan előtt? Az hát, persze, de kit érdekel, ha ennyire remekül nyúlnak a témához. Ez a doku igazából egy kilencvenes évek korszellem, keretezve Michael Jordan „munkásságával”. És tudjátok mit? Aki a sorozat végére nem válik Chicago Bulls rajongóvá, az hazudik önmagának (meg mindenki másnak). Persze értem én a kritikákat is, amiben Jordan negat... több»
Nem tudom 5 csillagtól kevesebbel értékelni késői kamaszkorom legkedvesebb sorozatát. Azt hiszem, az élet minden egyes korszakának megvannak a kedvencei, illetve folyamatosan változik az ízlésünk, de leginkább a tizen-huszonéves korban megragadt élmények rögzülnek leginkább. Ekkor alakul ki a zenei ízlésünk, és az ebben a korban megtekintett filmek hagyják a legmélyebb nyomot bennünk. Na, így vagyok én a Dawson és a haverokkal; én vagyok az a korosztály, amelyiknek íródott, a lehető legjobbkor találkoztam Dawsonnal, Pacey-vel, Jennel, Joey-val és a többiekkel. Átélhető, átérezhető tiniproblémák, álmodozások, szerelmek és csalódások. Tinédzserek, akik az identitásukat keresik a felnőttkor küs... több»
Félresikerült folytatás Egy hatalmas klasszikus méltatlan folytatása. Nagyjából bárki, aki látta az 1991-es első részt, elismeri, hogy méltán érdemelte ki a megnyert Oscarjait. Tíz évre rá megérkezett a folytatás, igazán impozáns készítőgárdával; Ridley Scott-tal a rendezői székben, Hans Zimmerrel a zeneszerzői poszton, és szintén remek szereplőgárdával: a címszerepben továbbra is Anthony Hopkinssal, de a többi szereplő is A-kategóriás színész Julianne Moore-tól kezdve Gary Oldmanig. Az előzmények, illetve a készítők/szereplők tudatában egy, az első filmhez hasonló, mellbevágó élményre számítottam. Nagyobbat nem is csalódhattam volna.
Az egész film legnagyobb bűne, hogy Hannibal Lectert megtették főszereplőnek, kiö... több»
Nem mondom, hogy hatalmas csalódás volt, mert igazából nem számítottam semmi kiemelkedőre. Kb. ezt is kaptam. Egy kicsit a kilencvenes évek tinihorrorjaira hajazó (Tudom, mit tettél tavaly nyáron, Sikoly, Rémségek könyve) film, amely jól illeszkedik a mai tinifilmes klisétengerbe (lásd: The Babysitter), megspékelve egy kis testcserés fekete humorral. Sajnos ennek a filmnek nem sok létezési alapja van, egy lerágott csont. Ha esetleg egy mai tini stílusközeli filmet keres, javaslom inkább A boldog halálnapot!, sokkal jobb választás.
Értem, de nem értem. Tudom, hogy ez a film „lökte” be Matt Damon és Ben Affleck karrierjét, hisz a közösen írt forgatókönyvük Oscart ért, (mint ahogy Robin Williamsnek is a mellékszerep), de véleményem szerint ez a film közel sem érdemel akkora rajongást, mint ami körülveszi. Ordas nagy közhely tenger ez a főhősnek (Will Hunting) a Bostoni gettóból kitörős drámája. Annyira elcsépelt panelekből építkezik, hogy időnként kínosan feszengtem a székben. A gettóban felnőtt, ámde rettentő eszes fiú, maximálisan eltékozolná az Isten adta tehetségét, ha egy matektanár és egy pszichológus fel nem karolná, és nem „térítené” a jó útra. Ühüm, értem. Sosem láttam még ilyet… francokat nem! Giccs-és közhelyp... több»
Jött, látott és győzött A Cobra Kai jött, látott és győzött. Most, hogy végre felkarolta a Netflix, ráadásul világszerte megkapja a megérdemelt figyelmet. A színvonal pedig nemhogy romlana, hanem évadról évadra emelkedik.
A második évad hatalmas Cliffhangerrel ért véget, mikor is az iskolai verekedésben Miguel kómába került. A harmadik évad közvetlenül itt veszi fel a fonalat, és emeli hatványra a nosztalgiafaktort, a drámát, és csökkenti némileg a humort. Viszont semmit sem öncélúan. A nosztalgiafaktor valóban hatalmas, de úgy hoz be az eredeti Karate Kid filmekből szereplőket, gondolatokat és emlékeket, hogy az remekül illeszkedik a történetbe.
Sok karakterrel dolgozik a sorozat, és jól időz mindegyiken, megért... több»
Kelekótya Gibson Richard Donner és Mel Gibson kooperációjáról a legtöbb embernek a Halálos fegyver sorozat ugrik be, jogosan, teszem hozzá. De van itt egy másik, egy igencsak elfeledett gyöngyszem, az 1997-es Összeesküvés elmélet.
A megrögzött összeesküvéselmélet-hívő, szószátyár és kissé dilinyós Jerry taxisként rója az utcákat. Utasaival rendszeresen megosztja elméleteit a Kennedy gyilkosságtól kezdve a legkülönfélébb konspirációig. Újságot is szerkeszt ezen elméleteiről, amit néhány előfizetője között terjeszt. Nem bízik senkiben sem, egy fiatal ügyvédnőt, Alice-t kivéve. Kétségbeesetten próbál a közelébe férkőzni, hogy átadhassa neki információt. Alice meghallgatja ugyan, de Jerry különcsége miatt nem i... több»
83 Robotzsaru (1987)
Egy disztópikus világban Detroit a bűntől, korrupciótól mélyen átitatott város, ahol bűnözők uralják az utcákat, ahol naponta halnak meg rendőrök, az egész rendőri szervezet képtelen rendet tartani. A hasztalan küzdelembe belefásult rendőrök ráadásul sztrájkra készülnek. A hatalmas pénzzel és hatalommal rendelkező magáncég, az OCP veszi át a rendőrség feletti irányítást. A cég egy teljesen új programon dolgozik, a „tökéletes” rendőr kifejlesztésén, aki napi 24 órában szolgálatban áll, aki nem eszik, nem alszik, aki villámgyorsan tüzel, amikor kell. A cél, hogy megtisztítsák Detroitot a bűntől. Valójában azonban a cél kizárólag a profit. Mikor az első prototípusuk, az ED209 rendőrrobot bemuta... több»