Természetvédelem felsőfokon A természetfilmek doyenje ezúttal kiválasztott tíz olyan különleges, ritka állatfajt, amelyek végveszélyben vannak, a kihalás közelébe kerültek. Noé nyomában megmentené ezeket a nem mindennapi fajokat. Élményszerűen bemutatva egyedeiket a néző egyértelműen rábólinthat, hogy valóban, nemzetközi összefogással érdemes felvenni a harcot értük. Bárcsak a film nyomán sikerrel járna! Minden kihalt állatfajjal kevesebbek leszünk, a Természet felmérhetetlen gazdagságát „modern” eszközeinkkel tudatosan szegényítjük.
Herceg a múltból Ritka eset ha egy-egy romcom megnézéséről döntök. Ezt viszont már többször láttam, főleg rosszkedv esetén választom. Az időutazás a film esetében kimondottan érdekes, meg a két fiatal főszereplő is kiválóan alakít benne. Meg Ryan számára nem jelentett különösebb nehézséget Kate figuráját eljátszani, hiszen a korábbi filmjeiben is gyakorlatilag ugyanazt a karaktert jelenítette meg. Hugh Jackmantől Leopold alakja már többet követelt, az különösen tetszett, hogy viselkedésében, választékos, cizellált beszédmódjával hihetően játszotta el a 100 évvel későbbi világba belecsöppent herceg alakját. A lovas üldözési jelenet közben eszembe jutott a régi sláger: „Miről álmodik a lány, hogy jön egy királ... több»
Humoros resistance Nem csoda, hogy Franciaországban több évtizedig nézőszám rekordot tartott és világszerte is nagy sikert aratott. A fordulatos, pörgő cselekmény mellett ezt a II. világháborúban játszódó vígjátékot három komikus „nagyágyú”, két francia (Bourvil és Louis de Funés) és egy brit (Terry Thomas) szereplése fémjelzi. Hasonló filmként a „Babette háborúba megy” címűt tudom megemlíteni. A két francia alakítása igazi karfacsapkodós, végig pokolian mulatságos jeleneteket eredményezett.
A francia és angol évszázados ellentétet kifigurázó mozzanatok erősen hozzájárultak a sikerhez. Mindkét komikus pályafutásának csúcsain járt. De Funés ősz parókás karmesterként, Bourvil átlagos mesteremberként a manapság ... több»
Lánykori neve Mumus-Mumus volt A komédia, amely elindította Bourvil karrierjét. Olyan hírességekkel kellett versenyre kelnie, mint Fernandel, vagy Louis de Funés. Az utóbbival sok közös filmje is volt. Mára kissé megkopott ez a film, még a nagy ötlet, a falakon történő átjárás sem tudja kellőképpen feldobni. Ezen túl faék egyszerűségű történet, bár a vége eléggé meglepő. Arra jó volt, hogy megtudjam min nevetek az emberek két évvel a születésem után.
Legjobban sikerült adaptáció Victor Hugo regényeposzának számos filmes adaptációja közül talán ez az 1958-as változat a legtökéletesebb. Szögezzük le, hogy ezt a regényt a hömpölygő történetszövésével, a romantikus és ugyanakkor realista jellegével együtt szinte lehetetlen filmvászonra vinni, mert óhatatlanul is kimaradnak belőle fontos részek. Meg kell elégednünk a cselekmény vázával, a fontosabb szereplők jelzésszerű megjelenésével.
Elsősorban Jean Gabin alakítását kell kiemelni, hiszen őt nem is színészként látjuk viszont, hanem ő maga Jean Valjean, ahogy Hugo a regény írása közben elképzelhette. A nagyívű, több évtizedet felölelő történet a francia történelem fontos részleteit ecseteli, benne a kitalált regényhősök... több»
Ítélet Mississippi államban Szabad-e a „szemet szemért, fogat fogért” elvet a modern korban alkalmazni, vagyis elfogadható-e a korunkban az önbíráskodás? A probléma még faji problematikával is súlyosbított, hiszen az amerikai délen játszódik, ahol a rasszizmus még a történet idejében is (és talán még most is?) élő hagyomány. Az esküdtszék ítélete számomra meglepő volt, súlyos etika ügyben született meg a döntés. Remek szereplőgárda tette hitelessé a filmet, a készítése után eltelt idők során többen előkelő rangot szereztek a pályán. A viszonylagos hosszúsága ellenére nem volt üresjárat, a tárgyalótermi jelenetek mellett mindig volt olyan mozzanat, amely továbbvitte az izgalmakat. Nem haboznék az öt csillagos értékeléss... több»
Savannah és a yankee újságíró Nálam Kevin Spacey minden híresztelés ellenére nem került indexre. Függetlenül a nemi orientációjától a legkitűnőbb színésznek tartom. A nyújtott teljesítményeit és a magánéletét élesen el kell választani! Ugyanakkor az ellene felhozott szexuális zaklatási vádakban való bűnösségét a legteljesebb mértékben elítélem. Évekkel ezelőtt már olvastam a címben szereplő könyvet és a belőle készített filmet is, most azért néztem meg újra, mert akkor nem figyeltem a rendező személyére. Clint Eastwood igazán sikerekkel teli pályafutást mondhat magáénak. Színészként is, rendezőként is remek filmeket készített, ugyanakkor pedig egy olyan szép és tehetséges lánynak is az édesapja lehetett, mint Mandy alakí... több»
Mérsékelt habzású thriller Az ismertetése alapján jobbat vártam. Sem az almaképű Chloë Grace Moretz, sem pedig Isabelle Huppert nem tartozik a kedvenceim közé, bár az utóbbiról elismerem, hogy a ma aktív legjobb öt színésznő között van a helye. Valóságos mélyütésnek számított, hogy Gretát magyar származásúnak mutatták be. A magyar nyelv nehézségi fokát jellemezte, hogy olyan egyszerű szó, mint a „mézeskalács” kimondása milyen döcögősre sikerült. Az egész film megkérdőjelezhető, abban az esetben, ha a Talált tárgyak osztálya nevű intézményt (biztos, hogy New Yorkban is van!) használta volna Frances. Így egy közepes, szolid izgalmakkal járó thriller kerekedett ki a történetből. Neil Jordantól különbet vártam, úgy látszi... több»
Szerelmi négyszög orosz módra Volt olyan korszak a magyar TV történetében amikor fontos kulturális küldetést is teljesített. A 80-as években sok színvonalas magyar tévéjátékot, tévéfilmet sugároztak. Ezek a magyar és a világirodalom alkotásainak az adaptációi voltak, hogy ezekkel legalább a képernyőn keresztül ismerkedjenek meg a nézők. Ezek közé tartozik Esztergályos Károly munkája is. A XIX. század orosz vidékének jellegzetes alakjai a szereplők, léha életük története egy bűnügy szálainak felfejtésében terebélyesedik ki. Elsősorban a fiatal Olenyka szerepét játszó Kováts Adélt emelném ki, aki remekül jelenítette meg a szerelem nélkül egy idős férfivel (Szirtes Ádám megrázó alakításában) kötött házasság erkölcsromboló h... több»
A padlásszoba titka Ritkán tűnik fel a képernyőkön ez az 1977-es Dino Risi film. Tőle elég szokatlan, komor témájú lélektani dráma, kis túlzással pszichothrillernek is nevezhető. Előnye a hírneves rendező által dirigált két remek színész; a szoborszépségű Catherine Deneuve és a mindenben remek teljesítményt nyújtó Vittorio Gassman. Ő egyébként a rendező egyik kedvelt színésze volt, emlékezzünk csak az „Előzés”-re, vagy „A nő illatá”-ra. A kettős személyiség egyik legismertebb irodalmi megjelenése Robert Louis Stevenson skót regényíró nevéhez fűződik a „Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete” című 1886-os könyvében. A filmben is ilyesmiről van szó, de nem árulok el többet, mert szerintem igen érdemes megnézésre ez... több»
Film az élni akarásról Volt-e olyan néző, aki eddig kételkedett Mads Mikkelsen színészóriás tehetségében? Ő akkor nézze meg ezt a gyakorlatilag egy szereplős (jó, van benne egy félig eszméletlen fiatal nő is, de még a nevét sem tudjuk meg, a stáblistán is csak „fiatal lány”-ként szerepel) és meg fog győződni Mikkelsen nem túlzó minősítéséről. A fizikai szenvedés csúcsa amit a színjátszásával produkált, szinte már nekem is fájt amit láttam a filmvásznon. Szörnyű hely az Északi-sark, nem is értem, hogy a különböző expedíciók mit keresnek ott? Szerintem erős mazochizmus munkál bennük, kutatják az emberi tűrőképesség határait. A stáb is csak Izlandig merészkedett el, de az a helyszín is éppen elég dermesztő. A film je... több»
A vígjátékok legalja Még nagyon az elején tartottam a filmgyűjtésben, amikor ezt a förmedvényt lemezre írtam, talán – merem remélni – akkor meg sem néztem. Most a gyűjtemény rendezése közben 15 percig bírtam és elhűltem, hogy ezt az ócskaságot megőrzésre szántam. Az ilyen gagyiságokat ma már eszem ágában sincs megnézni, mert ellopott és pótolhatatlan idő az életemből. Elég, ha Jack Black nevét meglátom, ez a tény már garancia a nézhetetlen minősítésre. Ugyan sokan vannak, akik kedvelik, szívük joga. Erőltetett, agyament figurák és poénok összehordott halmaza. Viszont van igény ilyesmire és ha van kereslet rá, ki kell elégíteni. A kedvelőiknek jó szórakozást kívánok!
Sikertelen légyott rengeteg bonyodalommal A tegnapi napom e komédia jegyében telt el. Először megnéztem a József Attila Színházból közvetített előadás felvételét, majd – ki tudja hányadszor – a belőle készített filmet, amit lehetetlen megunni. Sokan a legjobb magyar filmvígjátéknak tartják, nézői csúcsát még jelenleg is tartja. Kern András és Koltai Róbert utánozhatatlan! Szerintem is benne van a három legjobb ’45 után készített vígjáték között, együtt a „Tizedes meg a többiek”-kel és a „Csak szex és más semmi”-vel. A színdarabot áttették magyarországi viszonyokra, feldúsították zenével, kiléptették a zárt szobából (a reklámok túlságosan szembeötlők voltak, de mit lehet tenni, a szponzorokra akkor is, most is nagy szükség volt/van) ... több»
Aki soha nem hagyja el a pályaudvart A hétfőtől (2019-05-27) újraműködő felújított Keleti pályaudvar 1993-as állapotában játszódó tévéfilm, amelyben nem a történet, hanem a szereplők fantasztikus játéka dominált. Spéci alakjában Eperjes Károly brillírozott. Mellette nekem a gyászruhás nő szerepében Bánfalvy Ágnes alakítása tetszett a legjobban. Viszonylag rövid szerep, de tökéletes volt a felhasznált színészi kelléktár. Ahogy tipegett a titokzatos tartalmú csomaggal, majd amikor kiderült, hogy mit tartalmazott, frenetikus hatást ért el. Spéci szimbolikus jelentéssel bíró görkorcsolyázása magasabb régiókba emelte a darab mondanivalóját. Mennyire hiányoznak mostanában a hasonló jó tévés néznivalók!
Összegabalyított történet Ezzel együtt három munkáját láttam Jaco van Dormael belga filmrendezőnek, szerencsére ezt nem elsőként, mert, ha így lett volna, biztos, hogy nem nézek tőle több filmet. A másik kettő („És a nyolcadik napon...”, „Mr. Nobody”) viszont tetszett. Ez nem, mert össze-vissza szabdalt irreális történet, a folytonosság állandóan meg van szakítva, a néző rákényszerül puzzle darabkákból összerakni a filmet, ami hol sikerül, hol nem. Nagyon érződik az elsőfilmes rendezők túlzott akarása, mindent meg akarok mutatni, ami bennem munkál. Felváltva, tetszőlegesen összedobált sorrendben láthatjuk Thomas (csúfneve: Van tyúkleves) életének mozzanatait, aki identitás zavarban él; azt hiszi, hogy a szülőotthonba... több»
Fenevad emberbőrben Elképesztő, hogy az elkövetett rettenetes gyilkosságok nem hagytak nyomot Ted Bundy külsején. Maradt, aki volt, egy vonzónak mondható, az átlagosnál jobb kinézetű férfi, aki könnyen alakított ki kapcsolatokat fiatal nőkkel. Ez lett a vesztük. Valójában nem is lehet tudni, hogy hány áldozata volt. Egy is több a soknál, nem pedig a bevallott harmincnál is magasabb szám.
A film szerencsére inkább tárgyalótermi dráma, mint a sorozatban elkövetett gyilkosságokra koncentráló alkotás, mert a szörnyű tettek elkövetési módjai nem a filmvászonra valók. Az a legnagyobb hiányossága, hogy a miértekre nem ad kielégítő választ. Mi munkálhatott Bundy fejében, és mekkora erőfeszítéssel tudta elleplezni a b... több»
Road movie elefánttal Két oka volt, hogy megnéztem ezt a filmet; Egyrészt azt hiszem, hogy még soha nem láttam szingapúri-thaiföldi filmet, másrészt eléggé egzotikusnak ígérkezett részben a Popeye nevű elefánt miatt. Ami az egzotikumot illeti nem is csalódtam, mert igazán nem mindennapi történet, szokatlan karakterekkel és helyzetekkel. Az öregedő férfi főhős, Thana a munkahelyén is, meg a családi életében is feleslegesnek érzi magát. Kapóra jön, hogy a gyerekkori elefánt „barátját” visszavezesse arra a messzi helyre, ahol felnőttek. Az elgondolás jónak is tűnik, de az elmúlt évek során minden megváltozott. A változások kezdetét pedig éppen ő okozta; Popeye-t eladta egy cirkusznak, ő pedig a fővárosba ment. Rend... több»
Hazugságok tengeren innen és túl Húsz év távollét megszépíti, sőt átírja az emlékeket. A Kanadában élő János és a Magyarországon maradt édesanyja (Tolnay Klári), aki soha nem volt igazi „édes”, kitalált múltat kreálnak maguknak és a levelezésükben erre támaszkodva ámítják egymást. A történet nem különösebben megkapó, de annál inkább a magyar színész nagyságok játéka. Tolnay Klári, Törőcsik Mari és Páger Antal nevét kell feltétlenül megemlíteni. A film szerintem nem tartozik a Makk-életmű kiemelkedő darabjai közé, de egyszeri alkalomra elment.
XX. századi boszorkányüldözés Az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szégyenteljes működését bemutató film. Egyébként borzasztó, hogy a demokrácia zászlóvivője, az USA ilyen kisstílű boszorkányüldözést volt képes végigcsinálni! Csak rá kell nézni McCarthy fényképére és látszódik a bornírtság rajta, meg az is, hogy elitta az eszét. A korabeli filmesek rákényszerültek a "strómanok" beállítására. Egy köztük Howard Prince (Woody Allen) is, a szinte írástudatlan ember, viszont jól csengő - mivel ismeretlen - neve van. Fantasztikus karriert ér el, de aztán...
Háromszor veri vissza Csalódás volt ez a első 1945 után készült teljes egészében színes magyar film, amit újra kellett színezni. (Az első színes filmet Radványi Géza rendezte, az volt a "Beszélő köntös" még 1941-ből. A megtalált egyetlen kópia fekete-fehérré fakult.) A címmel az a helyzet, hogy a mai helyesírás szerint rövid u-val kell írni, de Fazekas hosszúval írta. Túlságosan didaktikus, a szocreál lólába erősen kilógott.. Egyetlen feltétlen pozitívuma Soós Imre szereplése, ő, aki engem erősen Gérard Philipe-re emlékeztet, a hátán viszi az egész filmet. A halála a magyar színművészet legnagyobb veszteségei közé tartozik. Szabó Ferenc zenéje túlságosan hangoskodva, sokat szólt.
NA David Attenborough Bárkája (2012)
A természetfilmek doyenje ezúttal kiválasztott tíz olyan különleges, ritka állatfajt, amelyek végveszélyben vannak, a kihalás közelébe kerültek. Noé nyomában megmentené ezeket a nem mindennapi fajokat. Élményszerűen bemutatva egyedeiket a néző egyértelműen rábólinthat, hogy valóban, nemzetközi összefogással érdemes felvenni a harcot értük. Bárcsak a film nyomán sikerrel járna! Minden kihalt állatfajjal kevesebbek leszünk, a Természet felmérhetetlen gazdagságát „modern” eszközeinkkel tudatosan szegényítjük.