Berto49

Valóban létezik a Mikulás?
Egy kis fáziskéséssel került megnézésre ez a tipikus karácsonyi film. Tetszett, bár e zsáner tekintetében nálam továbbra is az egy évvel ezelőtt készített Frank Capra-film, az „Az élet csodaszép” maradt. Létezik-e valójában Mikulás (alias Télapó), vagy csak a gyerekek kedvéért találták ki? Ezen kívül a film legfontosabb üzenete, hogy ellene szóljon az év legtöbb bevételt hozó kampányának felturbózására, az ünnep igazi célját a szeretet állítsa a középpontba. Igazi meglepetés volt a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Natalie Wood Susan nevű kislányként való szereplése. 1947-ben még elképzelhető volt, hogy hitt a Mikulásban, de manapság a 13 éves lányokat már egészen más foglalkozta... több»

Az állatok "megmentője"
Rendkívüli, kis költségvetésű indie film, amely ritka kivételként nekem nagyon tetszett. A szenvedésről, a fájdalomról, egyszóval az életről szól. A főhős, Veijo (Matti Onnismaa első filmes főszerepe) egy érzelmileg sérült középkorú férfi mintha értene az állatok nyelvén. A beteg háziállatokat megszabadítja a szenvedésüktől, bár a módszerét nem nevezném humánusnak. Konfliktusba kerül a település állatorvosnőjével, akit - Veijo szerint - csak a pénz érdekel, nem törődik az állatok „lelké”-vel. Ugyancsak ellenséges viszony alakul ki közte és a „finn katonák” nevű neonáci csoport között. A film során megtudhatjuk a haldokló apjával való enyhén szólva is különös viszonyának eredeti okát. A viszo... több»

Skunk és a világ
Érdekes, emlékezetes film, rendezője jelenleg a National Theatre művészeti vezetője. Az angol társadalom három osztályához tartozó család életébe pillanthatunk be; Archie, (Tim Roth) a zűrös magánéletű tehetős ügyvéd, Buckley-ék tipikus kispolgárok és Oswald, a lányait egyedül nevelő munkás. A középpontban viszont egy cukorbeteg 11 éves Skunk (Eloise Laurence, aki legalább egyenrangú, ha nem magasabb szintű alakítást nyújtott, mint Natalie Portman a „Léon, a profi” című filmben) nevű kislány de a három család története összekapcsolódik. Teljesen egyedi látószögekben tárul a nézők elé az Észak-London kertvárosi zsákutcájában történő események. Alapból mindent Skunk szemén keresztül látunk, de... több»

Maffiavilág Brooklynban
James Gray rendező első filmje kőkemény dráma, amely sok tekintetben ígéretes tehetséget mutat. Brooklynban élő orosz bevándorló család áll a középpontban, a feleség (Vanessa Redgrave) közeli halála agytumor miatt várható, az idősebb fiúk (Tim Roth) pedig a maffia bérgyilkosa. A kisebbik kamasz fiú, Reuben (Edward Furlong alakítása, aki színészként a karrierjét többszörös letartóztatás, bírósági ügyek, krónikus kábítószer-használat valamint az állandó alkoholizmusa miatt eltékozolta) találkozik a családból kitagadott bátyjával, aki szeretné meglátogatni az édesanyját, de az apa (Maximilian Schell) megakadályozza. A filmben az érzelmek képi ábrázolása az elsődleges, a kevés hidegvérrel végreh... több»

Lebénulva
Örültem, hogy Christopher Lambert volt az egyik főszereplő, bár azt nem nagyon szívleltem, hogy ilyen lerobbant figurát játszott. Hozzá inkább a „Hegylakó” McLeod-ja illik, de ezt az ex-bokszoló alakot is remekül a saját személyére szabta. Sophie Marceau nekem 1985 óta akármilyen szerepben látom, mindig a „Házibuli” Vic-jeként jut az eszembe, pedig nagyon tehetséges, sőt néhány alkalommal még rendezett is. A film kissé hasonlított az „Életrevalók” jellegéhez, de az sokkal vidámabb volt. Egynek azért ez is elment, sőt…

Jól jövedelmező mellékes
Első megnézésre erős közepesre értékeltem. Pár év múlva a Tarantinot hozsannázó vélemények hatására újra elővettem. Javult az „érdemjegy”. Lehet, hogy kezdek hozzászokni Q.T. stílusához?! Leginkább Samuel L. Jackson laza, könnyed alakítása tetszett, bár nem tudtam azonosulni a figurával. Remek választás volt a főszerepre az általam ismeretlen Pam Grier. Bridget Fonda Melanie szerepében is nagyon jó volt, a legjobb jelenet, amikor megkérdezi De Nirot… három(!) perc múlva meg folytatják a cseverészést. Az újranézés egyes filmek esetében kimondottan hasznos lehet, mert sok függ az első megtekintéskori hangulattól, érzelmi állapottól. Viszont vannak olyan filmek, amelyeket akár százszor is megné... több»

Bűnös, vagy ártatlan?
A legszörnyűbb bűnök közé tartozik a pedofília. A súlyos téma ellenére az HBO TV-filmje nem nagyon tudott lekötni, sőt némely része kimondottan idegesített. Az amerikai jogtörténet leghosszabb és legdrágább esete, eléggé érdektelen feldolgozásban. A média „őrjöngése” érthető volt, a hét évig tartó vizsgálat és tárgyalás, valamint a 16 millió $ költség ellenére nem derült ki, hogy valójában pedofil volt-e a család, vagy sem. A legkülönösebb mozzanat az volt, amikor fényképek alapján kellett a gyereknek azonosítania a bántalmazóját és ő Chuck Norris fényképét választotta. Könnyen felejthető film.

A felmelegített ebéd vacsoraként feltálalva
A HFPA uszályába kerültem, mert a filmben felhangzó „Shallow” című dal kapta az Arany Glóbuszt. Gondoltam, hogy megnézem a teljes filmet – bár a premier időpontjában se testem, se lelkem nem kívánta, elsősorban Lady Gaga miatt, - hátha így, összefüggésében jobban tetszik majd. Nem jött be! Ahogy az sem tudom, hogy mi olyan nagyszerű ebben a történetben, hogy már X-edik alkalommal feldolgozták (szám szerint ez az ötödik alkalom, ezen belül van egy 2013-as „Aashiqui 2” címú indiai[!] is.) A sztori ezerszer elcsépelt, csöpögős közhely, az elhangzó zenei betétek pedig annyira távol vannak az én zenei ízlésemtől, mint Makó Jeruzsálemtől. A drogos, alkesz, torzonborz Bradley Cooper által alakítot... több»

Nem vagyok feleséggyilkos!
Biztosra akartam menni, ezért vettem elő a gyűjteményemből ezt a filmet. A készítésének időszakában, a kilencvenes évek elején még nagyon tudtak ilyen és hasonlóan zseniális filmeket készíteni. Az alapötlet egyszerű, nincs túlbonyolítva; egy ártatlanul halálraítélt orvos (Harrison Ford) a körülmények alakulása folytán megszökik és felderíti, hogy ki ölte meg a feleségét. Nyomában van egy elszánt és a végletekig kitartó rendőrbíró (Tommy Lee Jones – mellékszereplőként Oscar-díjjal jutalmazva). A faék egyszerűségű történet a cselekmény pörgősségétől, a két színész fantasztikus játékától, Andrew Davis kiemelkedő rendezésétől (a későbbiekben ezt a színvonalat nem sikerült túlszárnyalnia), James... több»

Utazás Délre
A második, általam zseniálisra értékelt film az idén, és még csak január 5. van! Ezt a tendenciát tartva a 2019-es az igazán emlékezetes filmek éve lesz. Pozitívumai a nagyszerű történet, két fantasztikus színész, korhűség és nem utolsó sorban a rasszizmus elítélése. Szégyenletes múltja van a „nagy” Amerikának, hogy még a hatvanas évek elején is ilyen fajgyűlölő mentalitás uralkodott a déli államokban. Minden szöveg nélkül sok jelentéssel bír az a jelenet, amikor a felforrt hűtővíz miatt megállni kényszerült az autó és kiszállt belőle a zongora virtuóz, Don Shirley. A földeken robotoló színesek és a közte lévő mély, áthídalhatlan szakadék megjelenítése talán a legjobb részlete a filmnek. Tém... több»

Egyenruha teszi az embert?
A stuttgarti születésű, de a filmkészítést az USA-ban tanult és többnyire ott is működő rendező, Robert Schwentke „hazaruccant”, hogy elkészítse ezt az igaz történeten alapuló megrendítő filmet. Willi Herold tizedes a háború utolsó napjaiban dezertált, sikeresen megszökve üldözői elől talált egy századosi egyenruhát. Átöltözve személyisége is teljesen átalakult, náci szadistává lett, és több mint száz német foglyot (főleg dezertőrt) végeztetett ki egy börtöntáborban. Az álszázadost alakító svájci születésű színész, Max Hubacher szerepeltetése telitalálat. A totális - egyenruha által nyújtott – átalakulást nem is lehetne jobban eljátszani, ahogy fokozatosan magára ölti a német tisztek szokása... több»

Lehet-e érdekházasságból igazi szerelem?
Stanley Kramer első nagyjátékfilmje. Parádés szereposztása van; Robert Mitchum, Olivia de Havilland, Frank Sinatra. Az orvosi pálya iránti rendkívül elhivatottságú főhős, Lucas Marsh (Robert Mitchum elsöprő erejű alakításában) küzdelmei, megalkuvásai és boldogulása a cselekmény fő alkotórészei. Az orvos témájú filmek korai megjelenése, amelyben egyértelmű Kramer rossz véleménye a doktorokról: „gumikesztyűt viselnek, így nem hagynak ujjlenyomatot". Nincs különösebb rendezői bravúr a filmben, egy jelenetet kivéve, amikor Lucas kiengedi a lovat az istállóból, majd utána odamegy a csábító özvegyhez (Gloria Grahame). Szőrszálhasogatóként két megjegyzésem van: medikusnak Mitchum is, Sinatra is túl... több»

Könyvrablás dilettáns módra
Nem egy szokványos heist film, legalább is ami a rablás tárgyát illeti. Nem pénz, gyémántok, festmények, hanem könyvritkaságok ellopása volt a cél. Valóságos történetet dolgozott fel a film, 2004-ben két hallgató, akihez időközben még két társuk csatlakozott, név szerint Spencer, Warren, Eric és Chas olyan unikális példányokat próbált megszerezni a Kentucky Egyetem Könyvtárából, mint például John James Audubon: „Amerikai madarak”, vagy Charles Darwin: „A fajok eredete” eredeti kiadásait. Az eddig csak dokumentumfilmeket rendező Bart Layton első játékfilmje nehezen indult be, de aztán megismerve a szereplőket felgyorsult a cselekmény. A visszaemlékezésekből és a megtörtént események rekonstru... több»

Tinto Brass indexen
Jean-Louis Trintignant az egyik kedvenc színészem, miatta próbálkoztam egy Tinto Brass-filmmel, de nem tudtam végignézni, sőt a filmjeivel gyakran botrányt keltő rendező nálam indexre került. Azon is csodálkozom, hogy a kedvencem nem utasította vissza ezt a szerepet, biztos sürgős szüksége volt a kapott gázsira. Bátran ítélem nézhetetlennek, mert kusza, zavaros, idegesítő. A vágóolló szinte szétszabdalta a filmet, rengeteg a tartalomhoz nem illő bevágás, főleg képregény figurák, vagy reklámok. A színes film gyakran fekete-fehérré vált, de semmilyen tartalmi, vagy dramaturgiai funkciója sincs. Talán a film noir iránti tisztelet jele? A női főszereplő a 17 éves svéd Ewa Aulin, kiköpött Goldi... több»

Sikertelen próbálkozás
A cselédlányok és a bakák szórakoztatására létesített bódévárost a film története szerint a Tanácsköztársaság ideje alatt igyekeztek átideologizálni. Az ötlet az orosz hadifogságból kommunistaként hazatért egykori ligeti alkalmazott (Gáspár Sándor) agyából pattant ki. Segítője a Lukács Györgyöt paródiaszinten megjelenítő filozófus (Kern András). A megvalósítás, hogy ebből egy vicces komédiát vigyenek a filmvászonra nagyon nem sikerült, mert csak a bóvli látványosságokon csodálkozhat el a néző, hogy milyen színvonaltalan mutatványokkal szédítették el anno az odalátogató közönséget.

Fizetős "szerelem"
Nem gyakori, hogy ennek a dokumentumfilmnek a témájával találkozhatott a néző, mert álszeméremből tabuként kezelték. Budapest nagyvárossá válása után, követve a példakép Bécs és egy kis túlzással Párizs mintáját ott is kialakult a bordélyház intézményrendszere. A film soha nem lépte át a jó ízlés határát, sőt még egy vidéki lány fővárosi „beilleszkedését” is játékfilmes eszközökkel, csak képekben bemutatta. Simon Kornél objektív narrációja szociológia pontossággal közölte a tényeket, Dr. Császtvay Tünde és Dr. Géczi János lényegre törően vázolta és elemezte a mindeddig elhallgatott valóságos faktumokat. A korszak szépíróinak (Ady Endre, Szép Ernő, etc.) jól kiválasztott idézetei alátámasztot... több»

Szerelem a Vadnyugaton
Egy rokon ajánlására néztem meg a filmet, bár a western nem tartozik a kedvenc filmműfajaim közé. Továbbra sem lesz az. Laza, ebéd utáni, bóbiskolással tarkított filmnézésre való, főleg a gyengébbik nem képviselőinek. A vallási közösség elnevezése körül sok téves megjegyzés olvasható a filmes fórumokon. Utánanéztem: konzervatív mennonitákról van szó. Érzelmes, sőt mondhatni érzelgős történet, nem akarom sértegetni a rendezőnőt, (Randa Haines), de a filmen meglátszik, hogy Penelope Williamson könyve alapján nő vezényelte le. A férfi nézők Naomi Watts Rachel alakításában találhatnak szórakozást, a hölgyek meg ábrándozhatnak Tim Daly kemény, de ugyanakkor érző szívű figurájáról.

Hamisító életrajz
Számos film, életrajzi feldolgozás, dráma és még hosszan lehetne sorolni, amelyek a Monroe-jelenséggel foglalkoznak. Ez az „életrajzi” film már a kezdetektől skizofrén őrültnek mutatja be a milliók által kedvelt szexikont. Az a „nagy” truváj a filmben, hogy a beteg elmében létező másik én, Norma Jean (Ashley Judd) valóságos személyként jelenik meg Marilyn (Mira Sorvino) szemei előtt. Nem hiszem el, hogy egy beteg, elmegyógyintézetbe való nő képes lett volna eljátszani akár csak egyetlen kisebb epizódszerepet is, pedig voltak olyan filmjei is, melyekben a buta szőke megjelenítésén túl valódi színészi kvalitásokat is fel tudott mutatni. Ilyen például a „Ne is kopogtass”, a „Niagara”, vagy a „... több»

Vendégmarasztaló fogadó
Ez a fekete humorú, morbid hangulatú 1951-es Claude Autant-Lara-film Fernadel káprázatos alakításra épült. A valóban megtörtént szörnyű bűnügyi történetet átalakították komédiává, mégpedig úgy, hogy a néző félvállról veszi azt, hogy a fogadós házaspár és a személyzet évek hosszú során keresztül, haszonszerzési célból gyilkosságok tömkelegét követték el, sőt az új vendégsereggel is végezni akartak. A sikerhez hozzájárult a francia film „nagyasszonya”, a több mint 100 filmben szereplő Françoise Rosay alkotó jelenléte is. A filmes fórumokon viszonylag kevés hozzászólás olvasható, bizonyítva azt, hogy a nézők inkább az időben közelebbi filmekre nyitottak, csak a megrögzött filmrajongók hajlandók... több»

A trombita szerelmese
Őszintén megvallva nem a zenéje miatt néztem meg ezt a filmet, bár próbáltam megkedvelni, de sajnos nem ment. Lauren Bacall viszont az egyik kedvenc színésznőm, aki azokban a filmekben tűnt ki igazán, amikor partnere és az életben is a házastársa Humphrey Bogart volt. Ők a filmtörténet olyan párosa, amelyekben a köztük lévő kötődést szinte túl a filmvásznon is tapintani lehetett. Ebben a filmben Kirk Douglas volt a partnere, ő is jó volt, de lehetett érezni, hogy csak szerepet játszanak. Ezután számos hollywood-i jazzfilm készült, ám ez volt az első nagy költségvetésű darab. Bacall ellenpólusa Doris Day volt, többet énekelt, mint játszott, de mit is tehetett volna mást? A film csak szőrmenté... több»