Csak ennyi jár az Élettől?! A korabeli Angliában valószínűleg kicsaphatta a biztosítékot ez a film. Olyan addig enyhén szólva is szokatlan részletek szerepeltek benne, mint egy néger szakács és a hősnő, Josephine nemi kapcsolata, vagy az egyetlen olyan személy, akitől szeretet és megértést kap Geoffrey, aki homoszexuális. A film központi gondolata a szeretet hiánya és annak lélekölő hatása. A bemutatott anya-lánya kapcsolat elképesztő módon visszataszító. A lányát csak felesleges koloncként kezelő Helen ambivalens érzéseket kelthet a nézőben; egyrészt megdöbbentő az az érzelmi nihil amivel Johoz viszonyul, másrészt valahol mélyen őt is meg lehet érteni. A közelgő kapuzárási pánik miatt ő is tartozni szeretne valakihez.... több»
Szembekötve Bitang nagy közhely, hogy a könyv nagyon ritka kivételtől eltekintve sokkal jobb, mint a filmes adaptáció. Ebben az esetben ez 100 %-ig igaz, mert a könyv valósággal letehetetlen, míg a filmet számos klisé, és/vagy üresjárat jellemzi. Talán a könyv megjelenése és adaptálása közötti rövid idő késztette kapkodásra a készítőket, vagy talán a később készített, de nálunk előbb bemutatott „Hang nélkül” feszültségkeltése volt a nézők többségnek az elvárása, bár kár összehasonlítani a két filmet. Mostanában jócskán megszaporodtak a posztapokaliptikus filmek (csak erősen válogatva nézek meg egyet-egyet közülük), ezt azért választottam, mert a könyvet nagyon jónak tartottam. Meg kell hagyni, hogy csal... több»
Dühös lázadás A „free cinema” játékfilmes irányzatának meghatározó darabja, amely egyben Tony Richardson legkiemelkedőbb munkái közé tartozik. A felnőttkor küszöbén álló Colin Smith (jellemző név, olyan gyakori, mint nálunk a Kovács, vagy a Szabó) keresi a helyét az életben. Másként akart élni mint a munkába belerokkant és korán meghalt apja, éppen ezért mondta: „Nem akarok azért gürcölni, hogy a góréknak még több legyen.” Kiútként a betörés választotta, de lúzer amatőr módra az esőcsatornába rejtette el a lopott pénzt, Angliában, ahol az eső mindennapos. Az Albionban honos időjárás le is buktatta, javító-nevelő intézetbe került. Az intézet igazgatója sportteljesítményei alapján benne látta azt a versenyz... több»
Hatalmas tévedés az animációs forma Nem értem!!! Miért kellett egy komoly társadalmi problémákkal, súlyos, a nőket érintő elnyomással foglakozó filmet animációs technikával elkészíteni?! A grafikus megoldások az általam nagyon nem kedvelt comics műfaját idézték, ez a technika szerintem nem alkalmas a téma feldolgozására. Lehet, hogy nagy vétek, de én nem tudok és nem is akarok egy mégoly szerethetővé rajzolt képregény figurával azonosulni. Olvastam, hogy Iránon kívül valós szereplőkkel forgatták le, majd átrajzolták őket, ugyanezt tették a háttérrel. Nagy KÁR volt! A filmet sem az eredeti formában, se így animációs filmként valószínűleg nem engedik be Iránba, ezért feleslegesnek tartom a formaváltoztatást. A rendező, Ali Sooza... több»
Lent és fent Számomra hihetetlen szociodráma. Ursula Meier svájci rendezőnő második filmje nem illik bele az országáról alkotott képembe, hiszen Svájc a szememben a pénz, a gazdagság és a jólét világa. Lehet, hogy hamisan ítéltem meg, ott is vannak ilyen elképesztően kegyetlen sorsok. Simon bemutatott tevékenysége az első részben bennem viszolygást keltett, részint a tolvajlása miatt, szurkoltam, hogy fogják el és zsuppolják be a kis szarkáját egy javító-nevelő intézetbe, másrészt a kinézete sem keltett bennem rokonszenvet. A nagy csavar után megesett rajta a szívem. Simon a rendezőnő 2008-as első filmjében („Otthon az úton”) is szerepelt.
Érdemes megjegyezni a nevét: Kacey Mottet Klein, nehogy elkalló... több»
Hit és szerelem Nobel-díjas írónő ide, Oscar-díjas rendező oda, eléggé untam ezt a filmet. Nem különösebben vagyok az indie-filmek rajongója, a posztmodern sem az esetem, de az ilyen hosszú, pusztán az érzelmekre ható filmes „eposzok” sem tartoznak a kedvenceim közé. A dán rendező erős vonzódást érez az irodalmi művekhez (Andersen-Nexø – „Hódító Pelle”, 1987 – az Oscar-díját ezért kapta), vagy a most véleményezett film is adaptáció. Történelmi tény, hogy 1896-ban Nas falu sok lakója, kapát-kaszát hátrahagyva, egy egzaltált, negatív karizmával bíró prédikátor hatására Jeruzsálembe vonult, hogy ott várják Jézus második eljövetelét. (Lagerlöf 1900-ban el is látogatott Palesztinába, személyes tapasztalatai alap... több»
Jó házból való úrilány a vád alatt „Lizzie a fejszét remekül kezelte – / édesapja fejét negyvenszer beverte./ S látván az eredményt, amelyet elére, / negyvenszer ütött a mama fejére.” (Agatha Christie: Temetni veszélyes)
Ez egy erősen átírt, a nép ajkán megváltozott versike, amit az amerikai gyerekek az 1890-es években előszeretettel mondogattak. Érthető, hogy az angol krimi királynő is felhasználta, hiszen a brutális fejszével elkövetett kettős gyilkosság nagy port vert fel, különösen azért, mert a megvádolt Lizzie A. Bordent az esküdtszék „Nem bűnös” verdikttel felmentette a vád alól, pedig… Éppen ennek a pedignek van fontos szerepe, amelyet az ügy számos változatának az egyike, a 2014-ben készített TV-film mutatott be, eg... több»
Egy nívós alkotás Ebben a 2016-ba készített játékfilmben a tettes(?) felderítése mellett nagy szerepet kapott a korabeli lengyel társadalmi állapot, a pártállam bemutatása. Hitelesnek tűnő korrajz, amely világosan láttatja, hogy egy pártfőtitkár a hatalmi piramis csúcsán korlátlan úr volt. Azért is kellett eredményt produkálni, mert az egyik áldozat Jolanta, Edward Gierek (1913-2001) unokahúga volt. Engem egy kicsit „A martfűi rémre” emlékeztetett, hiszen a társadalmi berendezkedés a kortól függetlenül azonos volt.
Sok mindennel próbálkoztak; angol szakértővel csináltattak profilt a tettesről, női ruhába öltöztetett rendőrökkel provokálták a vámpírt – eredménytelenül, aztán egymillió zlotyt ajánlottak fel a ... több»
A Carati család és benne Olaszország négy évtizedes története Már megint egy szinte csak dicsérő véleményekkel bíró film, amelytől én nem voltam elragadtatva. A hossza valóban grandiózus, de kellett is ennyi a Carati család életének négy évtizeden átívelő történetének bemutatására. Túlzás lenne szappanoperának minősíteni, mert annál jóval több, mélyebb. Nekem az volt a legfőbb bajom vele, hogy kevés alakkal tudtam azonosulni.
Egyértelmű, hogy a Vörös brigádokhoz csatlakozott Giuliával nem, de például Matteo világfájdalmát egyszerűen nem értettem meg. Mirella személyében megtalálhatta volna azt, akinek a segítségével kimászhatott volna mély depressziójából, de ő nem ezt a utat választotta. A testvére, Nicola már rokonszenvesebb volt, de neki is voltak m... több»
Olivérből Oszkár A tragikus sorsú Szerb Antal kisregénye alapján készített TV-film alapötlete is briliáns; egy képzelt ország királya saját maga ellen tervez puccsot, mert nem akar király lenni, de aztán mégis… Darvas Iván Olivér/Oszkár szerepében a megszokott módon nagyon jó volt, bár 24 évesnél egy kicsivel többnek nézett ki. A szereplők között van Saint-Germain gróf (Major Tamás alakította), a 18. század leghíresebb rózsakeresztes kalandorának ükunokája, aki neves ősének nyomdokain haladva szintén szélhámossággal, hamis festmények eladásával csapja be a műgyűjtő amerikai milliomosokat. Meglepődve olvastam, hogy néhányan az őst II. Rákóczi Ferenc első házasságából (Thököly-lány) született gyereknek tartják... több»
A menyasszonyt elrabolták! 1992-re a Columbo című sorozat alkotói teljesen kifogytak az ötletekből, ezért egy neves bűnügyi szerző könyvét vették alapul, a neveket megváltoztatva, de a történetet nem. Több részletben eltér ez az epizód a többitől. Columbo is résztvevője az esküvőnek és a fogadásnak, ezért ünneplőbe öltözve jelenik meg, de azért a viseletes ballonkabátját nem hagyta el. A történet szerint nagybátyja az újdonsült férjnek, aki egyébként nyomozó kollégája is. Aztán az is különbség, hogy a szokásos kihallgatási módot (szivart rágcsálva teszi fel a kérdéseket, az ajtóból egy utolsó kérdés erejéig még visszafordul, vezeti, stb.) mellőzték. Az emberrabló viselkedése is teljesen zavaros, logikátlan, a motíváci... több»
Tárgyalótermi ellenszél SPOILER! Mostanában jól fut Chadwick Boseman szekere. A TV-sorozatokban való szereplések után játékfilmek egész sora következett, sőt játszik két jövőre bemutatásra kerülő filmben is. Legismertebb szerepe a „Bosszúállók”-ban T’Challa/Fekete Párduc. 2017-es filmjében Thurgood Marshallt (1908-1993), az USA Legfelsőbb Bíróságának leendő első színes bőrű bíráját játszotta meggyőző erővel. Tárgyalótermi keretben életrajzi film, amelyben jelentős „ellenszélben”, az adott ügy bírájának döntése alapján csak a háttérből irányítva sikerült felmentetni a vádlottat. A faji és vallási megkülönböztetés abban az időben sokkal erősebb volt. Jó lenne hinni abban, hogy ez a társadalmi jelenség azóta nagy mért... több»
Mexikóvárosi kerület Előre örültem – felülve a lelkendező, csak a szuperlatívuszt használó kritikáknak – milyen nagyszerű filmélményben lesz részem. Kár volt! Van ugyan egy-két erős jelenete is, de egészében csalódás volt. A film után Brazília mellett Mexikó is feliratkozott arra a hosszú listára, ahol nem szeretnék élni, főleg nem 1971-ben. Az önéletrajzi elemek nyilvánvalóak, jó, hogy a rendezőnek, Cuarónnak sikerült elismert filmessé válni, kitörni a közel 120 milliós tömegből.
A cérnavékony, 135 percig nyújtott történet mellett csak a szürkeségre fogok emlékezni. A család négy gyereke az állandó sivalkodásukkal, meg az állandóan hallható háttérzaj (rádió, tömegtüntetések, vonuló rezesbanda, stb.) valósággal... több»
A Borden-ház rejtélye SPOILER VESZÉLY! Helyszín: New England, Fall River (Mass.) Időpont: 1892. augusztus 4. A tények: egy házaspárt, először a feleséget, három órán belül pedig a férjet is fejszecsapásokkal, brutális módon meggyilkolták. A 32 éves, a vasárnapi iskolában tanító lányukat. Lizzie Bordent (Chloë Sevigny) letartóztatták, majd a tárgyalás után az esküdtszék felmentette a gyilkosságok vádja alól. Ez a bűntett hatalmas közérdeklődést váltott ki, még rigmus is született róla, amit a korabeli gyerekek szívesen skandáltak. Sok feldolgozása ismert, ez a legújabb megválaszolatlan kérdéseket hagy maga után. A leglényegesebb az, hogy ha nem az ártatlannak ítélt Lizzie volt a tettes, akkor ki követte el a szörn... több»
Rabbi és a bankrabló Két általam kedvelt színész és egy inkább gyenge, mint közepes western-vígjáték, amelyben van néhány drámai fordulat. A vadnyugati filmek szeretetéről már régen lemondtam, bár Leone 1968-as filmje, a „Volt egyszer egy Vadnyugat” szerepel a tízes toplistámon. Gondoltam, hogy vígjáték köntösben elmegy, de éppen csak áthomorított a képzeletbeli léc fölött. Mindkét főszereplőt láttam már sokkal jobb filmekben (példaként: Gene Wilder – „Vaklárma”, Harrison Ford – „A szökevény”.) Felesleges számon kérni az ilyen filmektől a hitelességet, de ezt inkább fantasynak kellene elkönyvelni. A történettől függetlenül a két neves sztár játékával nem volt semmi baj, csak nyújtották a játékidőt, mint a rétest... több»
Egy kultfilm amerikai újragondolása Nagy fába vágta a fejszéjét Jim McBride amikor már az elkészítés idejében is kultikussá vált „Kifulladásig” című film újragondolását határozta el. Mindenképpen kellett hozzá egy olyan színész, aki hihetően alakította a lézengő, lopástól és egyéb szélhámosságoktól sem visszariadó Jesse Lujack szerepét. Ugyanakkor arra is gondolnia kellett, hogy az eredetiben főszerepet játszó Belmondo kvalitásai ne homályosítsák el az ő főhősét. Az „Amerikai dzsigoló”-ban sikeres Richard Gere volt a választása, de ő nem tudta az elődje teljesítményét hozni. A film csak arra volt jó, hogy Gere ismertségét növelje főleg az amerikai női nézők körében.
Biztos sokan ábrándoztak arról, hogy miért nem ők úszkálhatt... több»
Gyenge adaptáció Már nagyon régen meg akartam nézni, mert a könyv, amit ezer éve olvastam nagyon tetszett. A film azonban csalódás volt. Nagyon keveset adott vissza a regény mondhatni szociológiai tanulmányba illő pontos társadalomrajzából és szatirikus hangzásából. A hírneves Vassar és nyolc 1933-ban végzett diákjának története a hosszú játékidő ellenére teljesen összekuszálódott. Lumet rendezéseinek többségét ismerve bátram minősíthetem a leggyengébb munkájának. Talán, ha jobb a szinkron, akkor javult volna az értékelésem, de valósággal minősíthetetlen magyarítással vetítette az adott TV csatorna. Mintha ugyanaz a színésznő lett volna mind a nyolc szereplőnek a magyar hangja, a férfiakról nem is szólva.
Maradt-e még bőr Micimackón? Két olvasmányélményem alapján (A. A. Milne: Már túl késő..., és C. Milne: Róbert Gida emlékei.) nehezen tudom elképzelni, hogy ez a savanyú matematikus szobatudós képes volt megírni az egyik legjobb gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt remek élményt nyújtó Micimackó köteteket. A külföldi sikerhez nagyban hozzájárulhatott, hogy Walt Disney „rácuppant” a témára és a stúdiója ontotta magából az aranyos figurákkal telerakott filmeket. A magyarországi sikerben pedig elsősorban Karinthy Frigyes először 1935-ben megjelent zseniális átdolgozása (direkt nem fordítást írtam!) szerzett elévülhetetlen érdemeket. Micimackó – már a név is mekkora telitalálat, hiszen az angol Winnie the Pooh magyar fül szá... több»
Álom volt, vagy valóság? A giallo műfajánál három rendező munkáit szokták megemlíteni: Dario Argento, Mario Bava és Lucio Fulci. Több vélemény az utóbbi legjobb rendezésének tartja ezt a filmet. Nem is erős rosszindulattal jegyzem meg, hogy akkor a többi milyen lehet, a későbbi zombis filmekről nem is szólva? Ugyanis két erős, rémisztő jelenet kivételével (a négy kizsigerelt kutya rettenetes látványa, amely miatt a rendezőnek a bíróságon négy alkalommal kellett bizonyítania, hogy filmes trükkel készült, valamint a denevérek támadása, amely erősen emlékeztetett a „Madarak” hasonló jelenetére – az nem kérdés, hogy kitől származott az ötlet, hiszen a Hitchcock-film 1963-ban készült) semmi különös, szinte motiváció nélk... több»
Zseniális komédia Akármelyik mai vígjátékkal fel veszi a versenyt ez a 64 éves komédia nemcsak azért mert Fernandel hat szerepet játszik benne, de azért is mert az ötös ikrek különböző élethelyzetei végtelen mulatságosak. Az ABC első betűi alapján elnevezett fiúk közül kettő egy városban él, de az egyik egy busásan jövedelmező szépségszalon tulajdonosa (a kliensek majdnem mindegyike bundát viselt, szerencsétlen leöldösött állatok!) a másik pedig egy szegény ablakmosó. Ebben a történetrészben szerepel a következő évtizedben sztárrá vált Louis de Funés (akkor még volt haja) a légy szemtelenségű temetkezési vállalkozó, Pilate alakjában. Talán a legjobb rész a hajóskapitány története. A szerencsejáték a léggyel é... több»
74 Egy csepp méz (1961)
A korabeli Angliában valószínűleg kicsaphatta a biztosítékot ez a film. Olyan addig enyhén szólva is szokatlan részletek szerepeltek benne, mint egy néger szakács és a hősnő, Josephine nemi kapcsolata, vagy az egyetlen olyan személy, akitől szeretet és megértést kap Geoffrey, aki homoszexuális. A film központi gondolata a szeretet hiánya és annak lélekölő hatása. A bemutatott anya-lánya kapcsolat elképesztő módon visszataszító. A lányát csak felesleges koloncként kezelő Helen ambivalens érzéseket kelthet a nézőben; egyrészt megdöbbentő az az érzelmi nihil amivel Johoz viszonyul, másrészt valahol mélyen őt is meg lehet érteni. A közelgő kapuzárási pánik miatt ő is tartozni szeretne valakihez.... több»