Intrikák Lanthimosi módra Yorgos Lanthimos az a rendező, akit senkinek sem kell bemutatni, aki legalább egy munkájával találkozott már. A görög rendező rendkívül markáns víziókkal dolgozik, művei gyakorlatilag az általa teremtett univerzumokban játszódnak. Azonban jelen alkotásával megmutatta, hogy nemcsak a komfortzónájában mozog rendkívül otthonosan, hanem akár 18. századi kosztümös történelmi drámát is képes a saját képére formálni, és egy ízig-vérig Lanthimos-filmet készíteni belőle úgy, hogy közben végig hiteles és történelmileg pontos.
A kedvenc spanyol örökösödési háborúban hadat viselő Angliában, Stuart Anna uralkodásának idején veszi fel a fonalat, a helyszín pedig szinte végig a királyi udvar. Anna királynő... több»
A láp szellemei Karen Dionne 2017-es bestsellere mélyre hatol a toxikus szülő-gyermek kapcsolat és a gyerekkori traumák feltárásában. A különleges látásmódú és finom szenzibilitású regény (mely Andersen azonos című, gyönyörű meséjéből és részben az írónő saját élményeiből is inspirálódik) filmvászonra kívánkozott, és Neil Burger rendezésében el is készült a filmadaptáció.
A mitchigeni lápvidéken született, súlyos sebeket cipelő Helena szerepében Daisy Ridley látható, aki visszafogott alakítást nyújt, de mégis képes átadni Helena tragédiájának kettős élét: gyermekként, boldog tudatlanságban élve a rajongásig szerette édesapját. Noha azóta 20 év telt el, és kiderült, hogy apja valójában bűnöző volt: elrabol... több»
Hidegvér David Fincher újra trillert rendezett, amihez Alexis Nolent francia író képregénysorozatát vette alapul, a főszerepre pedig a 4 év után először látható Michael Fassbendert nyerte meg.
A gyilkos ízig-vérig Fincher-film: a legapróbb részletekig menő precizitás, szigorú alaposság és minden képkockára kiterjedő perfekcionizmus jellemzi. Profin megtervezett jellemrajz egy hidegvérű gyilkos munkamoráljáról, életfilozófiájáról és saját szabályrendszeréről, lírai monológokkal és érdekes kulisszatitkokkal a bérgyilkosok módszereiről.
Mégis A gyilkost az eddigi legegyszerűbb Fincher-filmként aposztrofálják, amit komolyan is kell venni. Szögegyenes, semmilyen fordulatot vagy meglepetést nem tartogató c... több»
Űrlady A 2019-es Marvel Kapitány egy korrekt és szerethető szuperhős-mozi volt, noha voltak hátráltató tényezői, pl. a rossz időzítés közvetlenül a Bosszúállók: Végjáték előtt, ami miatt egyszerre, sebtében kellett felvezetnie Marvel Kapitány eredetsztoriját és a Végjáték eseményeihez is kapcsolni őt. Marvel Kapitány eredete és karakterfejlődése mellett a fiatal Nick Fury első ambícióit is bemutatta, ami a szuperhősök összegyűjtésére vezette, valamint egy viszonylag kerek és szórakoztató történetet is elmesélt a Kree–Skrull ellentétről. A film azonban sikeresen vette az akadályokat, és egy szórakoztató, kellemes Marvel-mozi lett.
A folytatást még ennél is több dolog árnyékolta be. Kezdve a Marvel á... több»
Backstreet Trolls A világ legédesebb rajzfilmhősei, a Trollok visszatértek és trilógiává bővültek a DreamWorks gondozásában. A 2016-os első rész elképesztően cuki, és szívmelengető módon mesélt a belső korlátok legyőzéséről, a félelmeken való túllépésről a zene és persze a szeretet egyesítő, gyógyító hatása révén. A 2020-ban érkező folytatás, a Trollok a világ körül egy nagyobb léptékű, világraszóló, fergetegesen színes és bájos kalandba csomagolva mesélt a különbözőségről és elfogadásról ismét a zenét és a szeretet téve meg a legnagyobb egyesítő erőkké.
A trilógia harmadik darabja, az Együtt a banda pedig a testvéri kapcsolatokról és családi konfliktusokról mesél egy ugyancsak fergeteges, színes-szagos és ke... több»
A fájdalom, az fájdalom A botrányfilmek egyre nagyobb portfóliót kapnak Hollywoodban, az elmúlt években is jó pár ilyen jellegű alkotás látott napvilágot. Ebbe a sormintába illeszkedik a Netflix bukásfilmje is, mely az Insys Therapeutics (a filmben Zanna) felemelkedését és bukását meséli el két gátlástalan gyógyszerügynök szemszögéből, a Harry Potter- és Legendás állatok-filmek rendőzéjének, David Yatesnek a tolmácsolásában.
A film megtörtént eseményeken alapszik, de a valóságot jó vastagon kiszínezi, és tömérdek fiktív elemmel bővíti ki. Azonban hiába a fikciós elemek nyújtotta alkotói szabadság, David Yates zömében elhasznált sablonokra húzza fel a sztorit, monoton, kilométerekről kiszámítható történetvezetéssel ... több»
Francia kiadás Alexandre Dumas halhatatlan romantikus-kalandregénye, A három testőr a francia irodalom egyik legnagyobb kalsszikusa. Nemcsak az irodalomra, de a filmművészetre is nagy hatást gyakorolt: filmes adaptációi a némafilmek korszakába nyúlnak vissza. A három testőr, Porthos, Athos, Aramis és a hozzájuk szegődő D'Artagnan ugyanis először 1921-ben debütáltak a vásznon, és már akkor sem francia, hanem egy amerikai produkcióban, Fred Niblo rendezésében. És több mint 100 éves mozis pályafutása során végig az amerikai túlsúly volt jellemző A három testőr-filmekre. Egészen mostanáig!
A klasszikus történet ameikai szájízű megítélésén hivatott most változtatni a francia állam támogatásával készült, Martin... több»
Az erkölcs kudarca Martin Scorsese-től hosszúra nyúló karrierje során megszokhattuk a monumentális történeteket, az eposzi léptéket. Legutóbbi filmje, a szövevényes gengsztereposz, Az ír után egy hasonlóan szerteágazó, lebilincselő témát talált, nevezetesen az 1921–25-ös oszázs gyilkosságsorozat krónikáit.
Scorsese fő ihletforrásként David Grann: Killers of the Flower Moon című tényféltáró könyvét vette alapul, mely az oszázs gyilkosságok kapcsán megalakuló FBI-ra összpontosított. Az eredeti elképzelés szerint a filmadaptáció középpontjában is az FBI megszületése állt volna, azonban miután a készítők behatóbban tanulmányozták az oszázsok kultúráját, és megismertek, valamint bevontak az előkészületekbe ma élő o... több»
Az univerzum peremén A Star Trek modernizált reebotja a 3. állomásához érkezett, a sokat kritizált széria pedig nagy utat tett meg idáig: az első két filmet jegyző J. J. Abrams leköszönt, és a kvázi konkurens Star Wars: Az ébredő Erőt, valamint a Skywalker korát rendezte meg inkább. Helyét Justin Lin vette át, akinek Halálos iramban-os múltja (a Halálos iramban 3-6., valamint a 9 .részt is ő rendezte) nem kecsegtetett sok jóval. A Scottyt alakító Simon Pegg ezúttal a forgatókönyvírásból is kivette a részét Doug Jung és Roberto Orci mellett. A korábbi filmekben Spockot alakító Leonard Nimoy, aki eddig mind a 2009-es Star Trekben, mind a 2013-as Sötétségben tiszteletét tette, 2015 februárjában, 83 esztendősen elh... több»
Az ember végzete A modern érabeli A majmok bolygója-trilógia záróakkordjához érkezett, Matt Reeves felteszi a pontot az i-re, és lefesti a majmok végérvényes felemelkedése, valamint az emberiség bukása előtti utolsó mozzanatokat.
2 évvel járunk a Forradalom eseményei után. A Koba által kirobbantott háború elkezdődött, egy kegyetlen hadsereg vadászik a majmokra és főképp Caesarra, élükön egy még kegyetlenebb vezetővel, az Ezredessel. Caesar a népével együtt az erdő mélyére húzódik, és a védekezésre összpontosít. Egészen addig, amíg az Ezredes rá nem talál a majmok főhadiszállására, és nem végez Caesar családjával.
Caesar a bosszúvágytól elvakultan az Ezredes felkutatására indul.
Az előző részekhez és az alcí... több»
Civilizáció születik Az újrapozícionált A majmok bolygója-trilógia folytatja menetelését a végkifejlet, azaz az 1968-as, eredetinek tekinthető film posztapokaliptikus - avagy majom szemszögből utópisztikus- jövőképe felé.
10 évvel járunk azután, hogy Caesar az emberek ellen vezette a majmokat, és a Golden Gate hídi csata után bevették magukat a San Francisco erőségeibe. Ezidő alatt a Will Rodman által kifejlesztett kísérleti szérum mellékhatásaként az ún.majominfluenza vírus söpört végig a világon és kiírtotta az emberiség nagy részét, a civilizációnkat pedig alapjaiban rendítette meg.
A majmok azonban mit sem törődve az emberiség kataklizmájával, az evolúció következő fokára léptek, és Caesar vezetése alatt egy... több»
Caesar ébredése A majmok bolygója első, 1968-as megjelenésével örökre beírta magát a filmtörténet legendái közé. Bár az utána következő négy folytatás és Tim Burton reebotja sem tudott felérni az első rész nagyságához, azonban a Franklin J. Schaffner rendezésében készült eredeti még mindig akkora brandnak számít, hogy a stúdiók még mindig kifizetődőnek látják az újabb és újabb A majmok bolygója-filmek készítését.
Sőt, 2011-ben a 20th Century-Fox egy új, reebotált trilógiát indított útjára, melynek első darabja a Lázadás alcímre hallgat, és egy teljesen új koncepció mentén olvasztja magába A majmok bolygója III. és IV. részének (A menekülés és A hódítás) jellegzetes, előzményfilmes elemeit.
A Lázadás ugyanis... több»
Farkastörvények Taylor Sheridan forgatókönyvíróként olyan szkripteket jegyzett, mint a Sicario és A préri urai. Jellegzetes stílusjegyei erőteljesen visszaköszönnek rendezői vénájában is.
A Wind River - Gyilkos nyomon Sheridan korábbi munkáihoz hasonlóan egy szikár, letisztult, kőkemény thriller, mely nyomasztó hangulatával, sötét, fakó képi világával és rezignált hangvételével a skandináv krimiket idézi.
Története egyszerű, mégis a zsigerekig hatol: a wyoming-i Wind River rezervátum elzárt, kietlen hómezőin egy megerőszakolt, összefagyott indián lány holttestére bukkannak. A lány kilométereket futhatott a hóban mezítláb, mire az akár -30°C-ig is süllyedő hidegben összeesett a tüdeje, és a saját vérébe full... több»
Jigsaw él! A Fűrész-szériát senkinek sem kell bemutatni. Az indulása idején rekord gyorsasággal kultikus státuszra és hatalmas rajongótáborra szert tevő franchise az egyre gyarapodó folytatásokkal lassú zuhanórepülésbe kezdett, a 2017-es Fűrész: Újra játékban és kiváltképp a 2021-es Spirál: Fűrész hagyatékával elérte azt a mélypontot, ahonnan már lehetetlennek tűnt a feltámadás.
A Fűrész X ötlete, olyan rossz ómenekkel a háta mögött, mint a Spirál, halva született ötletnek tűnt, még úgyis, hogy a VI. és VII. részt jegyző Kevin Greuter ült be a rendezői székbe (elvégre a Spirált is a II.–IV. rendező Darren Lynn Bousman követte el ellenünk).
Mégis megérkezett a Fűrész X, és mindenki meglepetésére megmuta... több»
A jövő konfliktusa Gareth Edwards nagyszabású, szerzői sci-fije az év egyik legambiciózusabbnak ígérkező és legjobban várt filmje volt. Az Alkotó alaptézisében a klasszikus sci-fik magjának számító kérdéskört boncolgatja: ember és robot, alkotó és alkotás viszonya, az emberi éntudattal és érzelmekkel rendelkező mesterséges intelligenciák jogai és szabadsága.
A műfajban a névjegyét a Zsivány Egyessel letevő Gareth lélegzetelállító világépítést produkál: disztópikus jövőképet fest, ahol az élet minden területén jelenlévő AI a 21. század végén dermesztő lépésre szánja el magát: atomrobbantást hajt végre Los Angelesben... A nukleáris katasztrófa az egész világra kiterjedő, pontosabban azt két részre osztó háború ... több»
Khan visszatér Gene Roddenberry kultikus sci-fi eposza a második felvonásához érkezett J. J. Abrams újragondolásában. A viszonylag jól sikerült első rész után Abramsnak egy nagy dobásra volt szüksége, hogy emelni tudjon a mércén, és meg is találta ehhez a tökéletes alanyt, a Star Trek egyik legikonikusabb gonoszának behozatalával. A végeredmény nem lett tökéletes – de lehetett volna.
A történet kezdetén az Enterprise egy a tudományos-technika fejlődésének hajnalán járó civilizáció megfigyelését végzi a Nibiru bolygón. Azonban a bolygó aktív szupervulkánja kitörni készül, ami ha megtörténik, elpusztítja a Nibiru civilizációt még azelőtt, hogy feltalálnák a kereket. Az Enterprise egy vakmerő akcióval ezt meg... több»
Wounded Knee emlékére Ülő Bika az indiánok történelmének és polgárjogi harcának egyik legismertebb alakja, noha a zűrzavaros korszak, amiben élt rengeteg máig tisztázatlan epizódot hagyott maga után.
Alakját a Little Bighorn-i csata írta be a történelem lapjaira, amikor egy összehangolt támadással győzelemre vezette a csejen és sziú indiánokból álló hadtestet az Egyesült Államok 7.lovasezrede ellen. Ezt követően kanadai területre menekült családjával, majd visszatérte után, 1881-ben, Fort Budfordnál letette a fegyvert, és egy, a kormány által kijelölt rezervátumba vonult. Itt viszonylagos elszigeteltségben élt, azonban a kormány 1887-es törvényjavaslata, az Elosztási Törvény (Dawes törvény) elleni mozgalomnak... több»
Halálos halloween Kenneth Branagh Poirot-szériája trilógiává bővült legújabb darabjával, a Szeánsz Velencébennel. Poirot velencei kalandja Agatha Christie Halloween és halál című regényét veszi alapul, de még rugalmasabban, szabadabban kezeli az alapanyagot, mint ahogy a Gyilkosság az Orient expesszen és a Halál a Níluson tette, az új köntös pedig kifejezetten jól áll Agatha Christie 1969-es történetének.
A helyszín az angol vidék helyett Velence, ahol Hercule Poirot a nyomozástól visszavonultan tengeti napjait, mígnem jó barátjától, a sikeres detektívtörténet szerző Ariadne Olivertől meghívást kap egy különös szeánszra mindenszentek előestéjén.
Egy ódon palazzo ad otthont a szertartásnak, melynek a célja ... több»
A csillagokon túl A Star Trek egy alacsony nézettségű tv-sorozatként kezdte 1966-ban, melyet 3 évad után el is kaszáltak. Akkor még senki sem gondolta, hogy a sorozat hamarosan elképesztő népszerűségre tesz szert, és egy legendás franchise alapköve lesz. Pedig így lett: a Star Trek mára már megkerülhetetlen része a popkultúrának, a Gene Roddenberry által megálmodott, lenyűgöző világ eddig 13 mozifilmet, 11 sorozatot és 2 rajzfilmsorozatot számlál a megszámlálhatatlan regény, képregény és videójáték mellett. 1966 óta több generációt bilincselt le és tett rajongóvá, a legújabb érának pedig J. J. Abrams trilógiája hivatott bemutatni a Star Trek világát, melynek elő felvonása 2009-ben került a mozikba.
Abrams fi... több»
Megemlékezés 1915. Miközben a világ az I. világégésre figyelt, a háború árnyékában történt valami, amiről máig nagyon kevés szó esik, sőt, aminek a megtörténését máig csak 25 ország (Magyarország nincs köztük) ismeri el hivatolosan. 1915. április 24-én az oszmán kormány mintegy 250 örményt tartoztat le, és végeztet ki. Ez a dátum az örmény genocídium kezdete, mely a XX. század első szervezett, szisztematikus népirtása volt.
Nem sok film készült eddig az örmény genocídiumról, a téma első nagyszabású, hollywoodi feldolgozására pontosan 100 évet kellett várni. A rendezői széket a korábban a ruandai népirtásról is filmet készítő Terry George foglalta el, a színészgárdába pedig olyan sztárokat nyertek meg, mi... több»
71 A kedvenc (2018)
Yorgos Lanthimos az a rendező, akit senkinek sem kell bemutatni, aki legalább egy munkájával találkozott már. A görög rendező rendkívül markáns víziókkal dolgozik, művei gyakorlatilag az általa teremtett univerzumokban játszódnak. Azonban jelen alkotásával megmutatta, hogy nemcsak a komfortzónájában mozog rendkívül otthonosan, hanem akár 18. századi kosztümös történelmi drámát is képes a saját képére formálni, és egy ízig-vérig Lanthimos-filmet készíteni belőle úgy, hogy közben végig hiteles és történelmileg pontos. A kedvenc spanyol örökösödési háborúban hadat viselő Angliában, Stuart Anna uralkodásának idején veszi fel a fonalat, a helyszín pedig szinte végig a királyi udvar. Anna királynő... több»