Szemben Valakkal Az Apáca a Démonok között-univerzum legtöbb bevételt termelő filmje 2018 óta, mégha tartalmilag és kritikailag hagyott is maga után kivetnivalót. A pénzügyi siker, Valak karakterének népszerűsége és a nyitva hagyott befejezés folytán persze adott volt a folytatás, és rá is fért az egész alaptörténetre a rehabilitáció. Az első rész bemutátása után napra pontosan 5 évvel meg is érkezett a mozikba a folytatás, amely kiköszörül néhány csorbát, amit az első rész ejtett, de a rehabilitáció nem egészen volt teljes.
4 évvel az első rész eseményei után járunk, 1956-ban, a helyszín ezúttal Dél-Franciaország. A kiinduló helyzet ígéretes: Irene nővér visszavonultan él egy zárdában, Maurice "Frenchie" ... több»
A csókkirály A békakirály története egy univerzális népmese, melynek legismertebb változatát a Grimm testvérek jegyezték le. A mese ezen formáját vették alapul a '90-es évek reneszánszát idéző alkotásához, A hercegnő és a békához, melyben nemcsak a klasszikus hercegnős tündérmesékhez, de 2004 óta először a 2D technikához is visszatértek.
A klasszikus mesét természetes alaposan átdolgozták, modernizálták: Az 1920-as évek New Orleansába helyezték a történetet, főhősnője pedig egy afroamerikai pincérlány. Tiana gyermekkorában tündérmeséket hallgat egyetlen csóktól daliás hercegekké változó békákról, dúsgazdag barátnője, Charlotte társaságában. Azonban Tiana hamar kinövi a tündérmeséket, és felcseperedve kem... több»
Lincoln öröksége Abraham Lincolnt az Egyesült Államok legfontosabb elnökének tartják, alakja gyakorlatilag legendássá vált, és egyet jelent a hazafiassággal. Az utókorra hagyott történelmi öröksége valóban rendkívüli: a 19. század egyik legfontosabb ügyéért, a rabszolga-felszabadításért szállt síkra (melynek emblematikus dokumentuma az 1863-as Előzetes Emancipációs Kiáltvány volt), és végül sikerre is vitte az ügyet a 13. alkotmánykiegészítés 1865. december 6-ai életbe lépésével, noha ő maga már nem élhette meg a teljes győzelmet.
Steven Spielberg egy hazafiassággal és pátosszal átitatott, emelkedett hangvételű drámát szentelt az Egyesült Államok 16. elnökének: filmje 1965 januárjában, a polgárháború utols... több»
Kutyavilág A kutyás filmek mindig célba találnak; ezek a történetek mindig kedvesek, aranyosak és végtelenül szívhez szólóak, a főszereplő ebek pedig bájosak, naivak és ártatlanok.
Josh Greenbaum rendező azonban jónak látta ezt a jól bevált receptet kiforgatni, és egy teljesen agyament, brutálisan vulgáris és trágár, R besorolású felnőttkomédiát készített – melyben történetesen tündéri kiskutyusok osztják az obszcén beszólásokat és a pusztító altesti humort. És milyen jól tette!
A film már a kiindulóhelyzetével borítja a műfaj megszokott elemeit: Reggie, a kis border terrier nagyon boldog az otthonában, és rajongásig szereteti a gazdáját, Dougot. Azonban az idill csak a kiskutya szemszögéből tűnik idil... több»
Kicsi a bors, de erős A DreamWorks stúdió hallatán (melynek egyik alapítótagja Steven Spielberg) számtalan élőszereplős sikerfilm mellett olyan animációs remekművek és sikerszériák juthatnak eszünkbe, mint a Shrek, a Madagaszkár, a Kung Fu Panda, a Croodék, vagy legutóbb az Oscar-díjra jelölt Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság.
A stúdió első animációs filmje nem kevésbé kiváló alkotás, azonban az évek során méltatlanul feledésbe merült. A Z, a hangya 1998-ban, a Pixar kísértetiesen hasonló témában készült filmjével, az Egy bogár életével szinte egy időben jelent meg. A két műben találhatunk hasonló vagy épp megegyező motívumokat, azonban megvalósításukban, szemléletmódjukban mégis alapvető különbségek vannak, ... több»
Az AI jövője Siró Maszamune kultikus mangája, a Ghost in the Shell 1989-es első megjelenésétől kezdve számos adaptációt ihletett. Animék, sorozatok és videójátékok mellett nem kerülte el a hollywoodi feldolgozást sem.
Rupert Sanders rendező Scarlett Johanssonnal a főszerepben egy ízig-vérig futurisztikus cyberpunk filmet alkotott, mely amellett, hogy a műfaj összes jellegzetes hangulati és képi elemét megidézi, annak morális-társadalmi kérdéseit is feszegeti: a mindent behálózó kibernetika hatását a társadalomra és az egyénre, a mesterséges intelligenciák jogait, és hogy egyáltalán hol a határ ember és kiborg között egy olyan jövőben, ahol az emberek szintetikus szervekkel, chippekkel tuningolják magukat... több»
A DC Dominic Torettoja A DCEU a végéhez közeledik, ám mielőtt még kezdetét venné a James Gunn-féle DCU-éra, még mozikba küldték az itthon kevésbé ismert hősük, a szegény ember Vasembere, alias Kék Bogár streamingre gyártott eredettörténetét. Streaming helyett moziba küldeni ezt a filmet, a Shazam 2 és a Flash anyagi bukásának árnyékában nem volt éppen okos döntös, sőt enyhén szólva is rossz ötlet volt a DC fejeseitől. Hogy miért? Köntörfalazás nélkül: azért, mert a Kék Bogár nem egy jól sikerült film. Hogy ment félre? A forgatókönyv, a rendezés, a cselekményvezetés, a karakterábrázolás, a színészi alakítások és az üzenet - vagyis nagyjából úgy minden.
A sztori szerint Jaime ( Xolo Maridueña) bevándorló mexikói c... több»
Beau félelmei Ari Aster mindössze 2 nagyjátékfilmmel megalapozta hírnevét a horror műfajon belül, ami nem véletlen, hiszen mind az Örökség, mind a Fehér éjszakák átütő darabok. 3. rendezése egy sokkal elvontabb, személyesebb, ám annál ambiciózusabb alkotás.
Az Amitől félünk Aster 2011-es, Beau címet viselő, 7 perces rövidfilmjének közel 3 órás kibővített változata.
Az alaphelyzet ugyanaz, mint a rövidfilm esetében: Beau beteges szorongó, és retteg kilépni a lakásából is. Anyja telefonhívására mégis rászánná magát a hazautazásra, azonban az utolsó pillanatban ellopják a kulcsait, és kénytelen különös interakciókba lépni a várost benépesítő furábbnál furább figurákkal.
A bő lére eresztett játékidő és az alk... több»
Isten csendje Martin Scorsese bár a gengszterfilmek királyaként ismert, nem először foglalkozik hitéleti kérdésekkel a műveiben, ami nem véletlen. A valaha papnak készült rendezőre nagy hatást gyakorolt a keresztény japán író, Shūsaku Endō Némaság című könyve, mely a 17. századi Japán keresztényüldözésének állít emléket, és egyben komoly kérdéseket vet fel a hittel és annak megélésével kapcsolatban.
Scorsese egy fiatal pap kálváriáján keresztül beszél a hitről és spiritualitásról, Isten közelségéről és némaságáról, kétségekről és meghasonlásról, és egy mindennél gyötrelmesebb döntésről.
1633-at írunk, Japán földjét keresztények vére áztatja. Jezsuita papok és szerzetesek, valamint megtért japán keresztény... több»
Nincs Meg! A nyár nagy dobásai (Indiana Jones és a sors tárcsája, Mission: Impossible – Leszámolás, Barbenheimer) után az uborkaszezonban beúszott a mozikba a 2018-ban a pénztáraknál egész jól teljesítő Meg – Az őscápa folytatása. Az előző film a maga sekélyes módján még szórakoztató volt, a Zs kategóriás szörnyfilmek sablonelemeivel, vérengző Megalodonokkal, valamint a mémgyanúsan kemény Jason Stathammel. Az a film tudta, hogy mit akar, és nem is akart több lenni egy agykikapcsolós szörnyfilmnél, ami elsősorban a trashre szomjazók igényeire lett szabva.
A Meg 2. – Az árok esetében is van trash bőven, erre igazán nem lehet panasz, viszont egyáltalán nem tudja, hogy mi akar lenni. A kezdő jelenetben az... több»
Sivatagi hajsza Gerard Butler idén már megmentette egy repülőgép utasait a szeparatistáktól A gép című akciófilmjében, most pedig lelepleződött CIA-ügynökként menekül Irán és Afganisztán sivatagain át Kandahár felé, mely az egyetlen esélye arra, hogy épségben elhagyja a Közel-Keletet, miközben iráni gárdisták, afgán tábibok, pakisztáni hírszerzők és nagyjából mindenki is a fejét akarja.
A film érdekessége, hogy a forgatókönyvét egy valódi katonai hírszerző, Mithell LaFortune írta, aki 2013-ban, a Snowden-botrány kirobbanásának idején teljesített szolgálatot Afganisztában.
A roppant érdekfeszítő geopolitikai háttér ellenére azonban a Kandahár megmarad a szokásos színvonalú, tipikus Gerard Butler akciófilmnek... több»
Mindent a semmiért? Gal Gadot korábban már viszonylag sikeresen működött együtt a Netflixszel, a Különösen veszélyes bűnözők ugyan a kritikát nem nyűgözte le, de ma is a legnézettebb tartalom a platformon. Legújabb projektjük is hasonló műfajban mozog, a Rachel Stone – Mindent vagy semmit ugyanis egy akciódús kémsztorit kínál, és nyíltan merít olyan sikerszériákból, mint a James Bond vagy a Mission: Impossible filmek. Utóbbiból olyannyira, hogy kísérteties hasonlóságokat mutat a Leszámolás cselekményével.
A film sztorija meglehetősen vékonyka: létezik egy, az egész világra kiterjedő árnyékszervezet, a Charter, mely a háttérből vigyáz a világbékére. A szervezet birtokában van a szuper fejlett mesterséges intelli... több»
Politika vérontással Az élet írja a legjobb forgatókönyveket – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az eddig mindössze 2 nagyjátékfilmet levezénylő Shaka King 6 Oscar-díjra jelölt történelmi drámája, mely valós eseményeket dolgoz fel.
A Fekete Párducok egy radikális, félmilitáns polgárjogi mozgalom volt, mely az 1960-as évek végén alakult az Egyesült Államokban, és elsősorban az afroamerikaiak jogaiért, életkörülményeik javításáért, végső soron az összes kisebbség egyesítéséért, az elnyomó, rasszista hatalom megdöntéséért szállt síkra.
A szervezet chicagói részének vezéralakja Fred Hampton volt, aki forradalmi szónoklataival olyan nagy hatást tett az emberekre, hogy az FBI nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartotta, ... több»
Ufó város Wes Anderson nevét hallva, olvasva aligha van olyan mozirajongó, aki ne tudná azonnal, hogy mire számítson. A rendező stílusa elvont, abszurd, ezer közül is felismerhető. Egyedi kézjegyét, az erőteljes stilizációt pedig talán még egyszer sem járatta annyira csúcsra, mint jelen rendezésében, az Asteroid City-ben.
Történetét többszörös keretbe foglalja, egy többszörös film a filmben megoldást láthatunk. Egészen pontosan egy színdarab megfilmesítéséről szóló tv-műsort... A helyszín egy fiktív amerikai városka, Asteroid City, mely valahol az arizonai sivatagban terül el, és arról híres, hogy több ezer évvel ezelőtt ide hullott egy aszteroida. Asteroid City inkább egy látványosság, mint város: mi... több»
Girlpower felsőfokon Barbie-t senkinek sem kell bemutatni. Az ikonikus baba 1959-es piacra dobás óta töretlen népszerűségnek örvend, és aligha van olyan nő vagy kislány, akinek ne lett volna Barbie-ja, sokaknak akár több is, a Ken babákról vagy a számtalan kiegészítőről nem is beszélve. Generációkat fűznek hozzá kedves emlékek, de akik nem rajonganak kifejezetten a babáért, azoknak is biztosan megfordult már a kezük ügyében, és a képernyőn is találkozhattuk már vele néhány rajzfilm-adaptáció formájában.
A Warner, valamint Greta Gerwig és Noah Baumbach párosának jóvoltából pedig végre az élőszereplős mozifilm is megérkezett, ezerféle előzetes spekuláció és hatalmas marketingkampány közepette, és az év meglepetése... több»
Aki világok pusztítója lett "Én lettem a halál, világok pusztítója" - J. Robert Oppenheimer, a szanszkrit Bhagavad-gíta egyik sorát idézte miután létrehozta az emberiség legördögibb találmányát, az első atombombát. Ennél a rövid idézetnél ( mely egyébként a Mahábhárata része), találóbban nem is lehetne összefoglalni az "atombomba atyjának" munkásságát, Christopher Nolan azonban első életrajzi filmjében arra vállalkozott, hogy 180 perceben beszéljen egy zseniális elme és egy komplikált személyiség mélységéről, a II.világháború legfeszültebb pillanatairól, az atombomba születésének folyamatáról az első gondolattól a Manhattan-terv sikeréig, annak felmérhetetlen hatásáról, mely átformálta a történelem és a világpolitika a... több»
Lehetetlen megunni A Mission: Impossible-filmek eredete egészen a '60-as évekig nyúlik vissza, a lehetetlen küldetéseket megoldó csapat ugyanis egy 1966–1973 között futó tévésorozatban mutatkozott be először a képernyőn. A sorozat ugyan nem jutott el hazánkba, de Amerika-szerte nagy népszerűségnek örvendett, és 1988-ban vissza is tért egy 35 epizódot számláló folytatás-szériával.
Széles körben azonban csak 1996-ban ismerte meg a világ, azután, hogy Tom Cruise megvásárolta a sorozat jogait, és saját magával a főszerepben megjelent az első Mission: Impossible mozifilm. Az azóta eltelt mintegy 30 esztendőben a széria köré egyfajta kultusz épült, és máig az akció-kémfilmek egyik alapdarabja, melynek idén már a 7.... több»
Erőszakpornó finn módra Egy II. világháborús sztori kőkemény, vérgőzös akcióba mártva, egy kis western beütéssel megbolondítva: ez a receptje Jalmari Helander rendező szikár, letisztult filmjének, ami minimalista eszközökkel teremt acélos atmoszférát és tölti meg roppant feszültséggel az A-ból B-be tartó, mindössze kilencvenegy percre rúgó játékidőt.
Halender egyik fő ihletforrásként a Rambót jelölte meg, és a Sisu valóban a régivágású akciófilmek csapásvonalát követi. Főhőse a magányos farkas, Aatami Korpi, a téli háború veteránja, akit a harcokban átélt szörnyűségek és családja elvesztése hallgataggá és könyörtelenné tett. Egyfajta legandát épített ki maga köré azzal, hogy a háború idején mesterlövészként egymag... több»
Utolsó kaland Harrison Ford 1981-ben bújt először a legendás régész-kalandor, Indiana Jones bőrébe, nem sokkal azután, hogy szerepelt egy másik filmtörténeti legendában, a Csillagok háborúja: Egy új reményben. A szintén George Lucas ötlete alapján és Steven Spielberg rendezésében készült Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatóinak mára már bérelt helye van a kultfilmek polcán, sőt a komplett trilógia is ide sorolható az 1984-ben és 1989-ben érkező folytatásokkal együtt.
Azonban – ahogy az már lenni szokott manapság – az önmagában is teljes trilógiát 2008-ban újra elővették, és egy erősen megkérdőjelezhető folytatás született az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága formájában.
Az Indi... több»
Második esély Sofie Cramer 2016-os regénye megkapta a hollywoodi adaptációját James C. Strouse rendezésében, Priyanka Chopra és Sam Heughan főszereplésével.
Laza adaptációról beszélünk, mely megtartotta a regény érdekes alapfelállását: Mira (Priyanka Chopra) közvetlenül eljegyzése előtt veszíti el szerelmét, Johnt. Két évvel később a lány még mindig nem tette túl magát a történteken, és abban lel vígaszt, hogy SMS-ben kiönti a szívét halott szerelmének. Csakhogy az elhunyt John telefonszámát időközben valaki más kapta meg. Robbal (Sam Heughan) az esküvő előtt szakít menyasszonya, az összetört szívű férfi pedig vígaszra lel a rejtélyes SMS-ekben, amelyek feladójáról semmit sem tud, de azok szépsége és mél... több»
60 Az apáca 2 (2023)
Az Apáca a Démonok között-univerzum legtöbb bevételt termelő filmje 2018 óta, mégha tartalmilag és kritikailag hagyott is maga után kivetnivalót. A pénzügyi siker, Valak karakterének népszerűsége és a nyitva hagyott befejezés folytán persze adott volt a folytatás, és rá is fért az egész alaptörténetre a rehabilitáció. Az első rész bemutátása után napra pontosan 5 évvel meg is érkezett a mozikba a folytatás, amely kiköszörül néhány csorbát, amit az első rész ejtett, de a rehabilitáció nem egészen volt teljes. 4 évvel az első rész eseményei után járunk, 1956-ban, a helyszín ezúttal Dél-Franciaország. A kiinduló helyzet ígéretes: Irene nővér visszavonultan él egy zárdában, Maurice "Frenchie" ... több»