Pofás Stephen King adaptáció, és az átlag 18-as karikás Cronenberghez képest sokkal kevésbé erőszakos/véres. Üdítő volt Christopher Walkent szimpatikus főszereplőként látni, ami elég ritka. Egy kicsit csapongónak éreztem a cselekményt onnantól kezdve, hogy a főhős szert tesz új képességére, a politikai szálat is nagyon későn hozták be, talán fordíthattak volna erre valamivel több játékidőt.
Remek sci-fi/thriller (mai szemmel nehezen nevezhető horrornak), ami kellően feszült, és a rövid játékidő alatt végig pörög. Emellett még mögöttes politikai üzenete is van, amit bár magam nem realizáltam a nézése közben, utánaolvasva még nagyobb bravúrrá tette számomra. Van 1-2 baki/következetlenség a cselekményben, de ezektől eltekintve nagyon jó fim.
Totális mértékben igaz a film leírása, miszerint "A Monty Python... a már tőlük megszokott abszurd humor legnagyobb magaslataira visznek el minket", ez néhol tényleg nagyon abszurd volt, még az ő mércéjükkel is. Én értékelem a kreativitást, ami mögötte van, de a jelenetek nagyon vegyesek voltak számomra. Voltak, amik nagyon meg tudtak nevettetni, más esetekben viszont csak pislogtam, hogy mi a fenét is nézek most. Egyszer érdemes próbát tenni vele, de csak azoknak ajánlom, akikhez közel áll az efféle humor.
A film legnagyobb erőssége a szövegkönyve, nem kell nagy akciókra/történésekre számítani, de a párbeszédek biztosan sokáig velem maradnak. A fiatal bőrfejű (Trevor) a sokadik bűne után javítóintézetbe kerül, ahol szociális munkások próbálják "megnevelni". Tim Roth hihetetlenül jó a szerepben, árad belőle a gyűlölet és a "csak azért sem állok be a sorba" hozzáállás, elsősorban miatta ajánlom.
Nem rossz, de minek? Maximálisan egyetértek azzal a véleménnyel, hogy ez a film egy tömény nosztalgiavonat, annak minden előnyével és hátrányával. Alapvetően tetszett, de messze elmarad a zseniális első résztől. Végig az volt a benyomásom, hogy egy olyan filmre erőszakoltak rá egy folytatást, aminek az ég egy adta világon semmi szüksége nem volt erre. Jó volt ugyan újrajárni az első rész helyszíneit, Danny Boyle energikus rendezése itt is a helyén volt, de egy idő után már nagyon zavart, hogy milyen nagy mértékben táplálkozik az első részből. Konkrétan bizonyos jeleneteket egy az egyben emel át az első részből, és néhol nagyon erőltetett eszközökkel (lásd a báros jelenet megidézése Begbie-vel). Néhány emlékezete... több»
Aranyos kis film, ami nemcsak arról szól, ahogy Walt Disney P.L. Traverst győzködi a Mary Poppins megfilmesítéséről, hanem a történet születésének hátterét is bemutatja az írónő személyes drámáján keresztül. Emma Thompson nemcsak főszereplője, de sztárja is a filmnek, ő nagyon tetszett, az eleinte ellenszenves nő egyre szimpatikusabbá vált a film végére. Tom Hanks és Paul Giamatti szintén jól hozták a szerepüket. Nekem a megvalósítás túlságosan Disney-s lett, főleg a múltbeli szál volt néhol csöpögős számomra, illetve szerintem 20 perccel rövidebbre vágva kicsit pörgősebbé tehették volna.
A legnagyobb dicséret ennek a filmnek, hogy a 2 és háromnegyed óra egyáltalán nem érződött hosszúnak, szemben mondjuk az ennél rövidebb Spectre-rel. A történet nem nagyon ült le, a nyitány az olasz városkában pedig különösen tetszett, bár ez az összes Craig-féle Bond részről elmondható. A forgatókönyv rendben volt, de néhány húzása nekem nem jött be, és a karakterekkel is akadtak problémáim. A lezárás tetszett, de a melodráma és a szerelmi szál néhol nekem már sok volt. Lashana Lynch szerintem kimondottan nem volt jó választás az ügynök szerepére, Rami Malek és Ana de Armas pedig alig szerepelt a filmben, utóbbinak a történet szempontjából sem volt hozzáadott értéke. Nálam csak a harmadik le... több»
Az első fele picit idegölő volt, főleg a karakterek viselkedése miatt, ez alapján hamar lejjebb tekertem az elvárásaimat. Szerencsére a második fele jobb volt, a lezárás pedig különösen erős, bennem teljesen átértékelte az előtte látottakat.
Ez egy nézhető, közepes akciófilm... Lenne, hogyha a forgatókönyvírók két lábbal a földön maradtak volna, és nem találtak volna ki egy ekkora orbitális baromságot. Sajnos csak egy bizonyos pontig működött a film, onnantól engem teljesen elveszített. A tanulság: nem kell mindent túlcsavarni.
Csodálatos élmény Tény, hogy semmi forradalmit nem csinál a film, de egy igazán szívmelengető alkotás szerethető karakterekkel és jó humorral. Elég finnyás vagyok az ilyen filmek tekintetében, mert sokszor vagy nem tudnak érzelmileg bevonni, vagy éppen túltolják és csöpögőssé válnak, itt szerintem sikerült az arany középutat megtalálni.
Egy átgondoltan felépített sorozat, ami elég sok műfajt gyúr egybe, emiatt olyan életszagú az egész. Nem vegytiszta krimi, legalább annyira családi dráma, de jó néhány komikus elemet is tartalmaz, ami időről időre oldja a feszültséget. Nem ajnároznám az egekig, de ebbe a kis easttowni közösségbe annyira jól avatja be az embert, hogy nehéz otthagyni. Én főleg a mellékszereplői gárdából tudnék kiemelni színészeket, de Winslet is jól hozza a grumpy rendőr figurát.
A skandináv krimi mára fogalommá vált, ez a film sem lóg ki a sormintából. Egyedi történetet mesél el, számomra teljesen meglepő és erős lezárással. Még úgy is tetszett a film, hogy jól belegondolva a valóságban ez az egész nem történhetne meg.
68 A holtsáv (1983)