elekm90

Nem rossz ez a "nő zaklatja a férfit" koncepció, de sajnos idővel eléggé sablonossá válik a film. A gyönyörű Demi Moore miatt azért kap tőlem egy extra fél csillagot.

Nem könnyű darab, egy érdekes dráma/gengszterfilm keverék. Matthias Schoenaerts, mint a legtöbb filmjében, itt is leuralja a jeleneteit, elképesztő jelenléte van. Ami eleinte zavart, az a sok szereplő és cselekményszál, kellett egy kis idő, mire összeállt, hogy "ki kivel van".

A Bruce Willis–Danny Aiello páros jó volt, maga a film már kevésbé, kicsit bugyutára sikeredett. Főleg az a bizonyos táncos-éneklős jelenet verte ki nálam a biztosítékot.

Mai napig az egyik kedvenc Pixar-mesém, még abszolút a könnyed kategóriából (nem feszeget olyan komoly témákat, mint pl. a szintén remek WALL-E). Szerethető karakterek, ötletes történet és mind felnőttek, mind gyerekek számára befogadható humor.

A film értékes társadalomkritika a gazdag yuppie-król, akiknek a legnagyobb problémája, hogy kinek milyen a névjegykártyája vagy, hogy be tudnak-e jutni Manhattan legmenőbb éttermébe. Patrick Bateman szerepe pedig telitalálat volt Christian Bale számára, lényegében ezzel robbant be a köztudatba, és a filmet látva teljesen megérdemelten. A befejezése tetszett, bár a vége fele már elég meredek dolgok történtek, Patrick képzelgéseit egy kicsit túltolták, bár nyilván egy könyvadaptáció esetében ez adottság.

Vegyes érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. Van potenciál a sztoriban, de a megvalósítás nem tetszett. Főleg a karakterek idegesítettek, a főhősnő (Emily Blunt alakításában) olyan szereplő, akivel egyáltalán nem tudta azonosulni vagy szimpatizálni. Összességében közepes.

Egyedi atmoszférájú alkotás, végig éreztette a nézővel a feszültséget és paranoiát. Annak, aki konvencionális horrorfilmre vágyik, nem biztos, hogy tetszeni fog, mivel teljesen más a felépítése, viszonylag kevés jumpscare-rel operál. Lassan építkezik, nálam mégis elérte a kívánt hatást.

Hasonlóan éreztem magam, mint "A berni követ" esetében (szintén Köbli Norbert írta a forgatókönyvet): az alapfelállás jó, de 75 perces hossza ellenére is tud unalmas lenni.

Egy jó film, én zseniálisnak messze nem nevezném, de jó az alaptörténet, amit feldolgoz. Ami viszont kiemelkedő, az a színészi játék, mind Matthew McConaughey, mind Jared Leto elképesztő.

Judd Apatow ismét egy tartalmas vígjátékot készített (ezúttal drámával vegyítve). Jó volt látni, pláne, hogy a műfajban mostanában eléggé egy kaptafára készülnek a filmek. Én Pete Davidson komikus múltját egyáltalán nem ismertem, de nagyon jól hozta a főszereplőt, kifejezetten jót tett, hogy nem egy ismert színészt választottak.

Csodaszép képek és a szokásos remek narráció az élő legenda David Attenborough-tól. Tömören és lényegre törően bemutatja, hogy mi az, amit rosszul csinál az emberiség, kimondottan sokkoló volt az a montázs, amely 2030-tól 2100-ig bemutatta, hogy a tudósok szerint hogy nézhet ki a jövőben a bolygónk. A lehangoló gondolatok mellett pozitív és optimista a lezárás, ami szintén nagyszerű döntés volt.

Nekem tetszett, szépen volt felvéve, és a történet is egész jó volt. Egyedül a színészi játékkal voltak gondjaim: a 3 főszereplőnő közül nekem csak Gryllus Dorka alakítása jött be, Kovács Patrícia nagyon ripacs volt, és Döbrösi Laura is végig csak a megilletődött, ijedt kislány figurát tudta hozni (bár ez részben a karakter hibája is).

Baromság, de ez egy ilyen film esetében bocsánatos bűn. A maga egyszerű módján szórakoztató, bár a forgatókönyv eléggé sablonos. Egyébként Xander Cage egy jó akcióhős karakter volt, Vin Diesel pedig remek választás erre a szerepre.

Egyszer meg lehet nézni, korrekt dráma, de valahogy sótlan volt az egész. Nem hiszem, szerintem a nézők többsége pár hónap múlva már nem sok mindent tudna felidézni belőle. Tobey Maguire viszont megmutatta, hogy tud, ha akar, és Liev Schreiber is jó volt Szpasszkij szerepében.

Látványos, de nagyjából ennyi. Kár volt erőltetni a folytatást egy ilyen film esetében, a 80-as években még lehet, hogy egy ennyire szimpla ötletre fel lehetett építeni egy filmet, de ez elég izzadtság szagú lett. A Daft Punk zenéje viszont jó volt.

Nagyszerű ötlet, a témájához mérten realisztikus történet és remek rendezés Danny Boyle-tól. Egészen egyedi a hangulata, aki klasszikus zombihorrorra számít, az meglehet, hogy csalódni fog benne.

Szerintem egész jó volt, bár elmaradt az első résztől. Kicsit más is volt a koncepció, itt már látszott a nagyobb költségvetés, ezáltal sokkal inkább az akciókra helyezte a hangsúlyt az egyedi hangulat rovására.

Az első fele kevésbé tetszett, főleg Chris O'Dowd karaktere miatt, aki nagyon irritált, valószínűleg ez is volt a cél. A második fele egy nem tipikus, szerethető kis romkom egy kevés drámával.