Van mondanivaló, üzenet, és még stílusos is Liam Neeson már 69 éves volt Az oltalmazó forgatásakor, 2021-ben, mégis karizmatikus alakítást nyújtott. Robert Lorenz rendezésének alaptörténete nem túl bonyolult, és nem is ezért nyerte el a tetszésemet az egész, hanem a benne rejlő üzenet miatt, és a jó öreg Neeson alakításáért. A film mondanivalója az önfeláldozó segíteni akarás körül forog, amikor valaki beleáll egy ügybe, mondjuk egy gyerek megmentésébe, mert már annyi alkut kötött élete során, hogy elege lett, és végre talál egy legvégső célt, amiért akár életét is feláldozza. A filmbeli Jim (Liam Neeson) pontosan emiatt menekíti tűzön-vízen keresztül a mexikói kisfiút, akiért végül talán az életét is adja. A script és a rendezés a le... több»
Ridley Scott itt még tudta, hogyan kell jó történelmi kalandfilmet készíteni Hol van az előírva, hogy Robin Hood és kedvese, Marion nem lehet 40-es pár. Ridley Scott 2010-es változatában a legendás Robin Hood (Russel Crowe) 46 éves, a csinos Marion (Kate Blanchett) pedig 41, és mindketten óriási alakítást nyújtanak. Mellettük nagyon jó még Oscar Isaac a király szerepében, bár szokatlan negatív szerepben látni őt, akárcsak Mark Strongot az áruló bőrében. Kiemelkedő a rendezés, Scott 2010-ben még tudta, hogyan kell jó történelmi kalandfilmet csinálni, nem úgy, mint a 2023-as Napóleonnál, melyet alaposan elrontott. A 2010-es Robin Hoodnak van stílusa és egy nagyon jó alaptörténete is, melyből kiderül, hogy egy hétköznapi, közrendű katonából hogyan lesz nemes ember, majd... több»
Nem túl hihető slasher A slasher horrorokat is lehet hihetőre készíteni, de a Terrifier filmeknél ez kezdetektől nem volt fontos szempont sajnos. Vagyis bár látvány terén mindent elkövetnek a kőkemény végeredményért, azzal nem nagyon törődnek, hogy ha mindez hihetőbb sztorival párosulna, akkor a rettegés is nagyobb lenne. Egy bohócruhás, talpig véres figura fényes nappal mászkálva hol nem lenne feltűnő? Az volna mindenhol, mint ahogyan az elhúzódó, komótosan végrehajtott mészárlásokra is rendőrt hívnának. Valójában a colos, sovány bohócot úgy felvágnák egy rendőrautó motorháztetejére, hogy pislogni is elfelejtene. De a Terrifier franchise már csak ilyen. Nem annyira a rettegés, mint inkább az undor uralja érzékein... több»
Mozgalmasabb, de logikátlanabb is, mint az első fejezet Cselekményben gazdagabb a második rész, és jóval több információt is kapunk a gödörről, vagyis a 333 emelet mély toronyházról, melyben szintenként két fogoly van elhelyezve. A tét az életben maradás annak ellenére, hogy az egyetlen élelemforrás a platform, mely fentről lefelé haladva látja el a lakókat mindenfélével. Sajnos azonban ahogyan egyre lejjebb jut, elfogy róla minden, mert a fentiek többet vesznek le róla, mint ami járna.
A második részben a rabok kialakítanak egy rendet: mindenki csak a választott ételét veheti le. Ha többet eszik, akkor megbünteti a többi rab: kézlevágással vagy halállal. A rendszer feje a világtalan Daging Babi (Óscar Jaenada), akinek parancsára bárhol megbünte... több»
Görbe tükröt tart az emberiség elé A 333 emelet mély gödör, ahogyan a filmben hívják, egy szürreális kínzótábor, ahol emeletenként két fogvatartottat sanyargatnak. Az épület egyedi kialakítású: a mélybe nyúlik, de a szintek között végig a legtetejétől a legaljáig a szobák közepén egy függőleges akna húzódik. Ebben időnként megjelenik fentről érkezve egy vaskos lifttálca tele élelemmel. Ahogyan azonban egyre lejjebb és lejjebb halad, rohamosan fogyatkozik róla minden, így már az 50. emelettől lefelé szinte alig akad rajta valami ehető.
Ha a fentiek csak éppen annyit vennének le róla, amennyi az életben maradáshoz kell nekik, akkor mindenkinek jutna. A lakók azonban önzőek, így míg a felső szinteken dőzsölnek, lejjebb éheznek.... több»
Nehezen dekódolható sztori Tetszetős film jó látványvilággal és Tom Cruise remek alakításával, ugyanakkor nehezen dekódolható a sztorija. A Földet megtámadó lények (a filmben dögevőknek hívják őket) nem is léteznek? Nem is ők tartják fenn a Föld kiszipolyozását végző hidrokutakat és a harci drónokat? Akkor kik? Jack Harper (Tom Cruise) eleinte a rejtélyes elnyomóknak dolgozik több klón variációban, majd átáll a Földön bujkáló felkelőkhöz, és feláldozza magát a Földért. Legalábbis az egyik klónja. Zavaros kicsit ez is. De összességében jó film.
Kivételesen jó film, noha aránylag kevesen ismerik Egy kivételesen jó film, noha aránylag kevesen ismerik. Most volt szerencsém újra megnézni egy izraeli barátom kedvéért, és megállapítottam, hogy ugyanúgy hatott rám, mint elsőre. Adott egy háborús bűnös, bizonyos Dieter Vogel, aki Bernhardt doktor álnéven él Kelet-Berlinben (nőgyógyászkén). Ekkor 1966-ot írunk, amikor az izraeli Moszad még mindent megtesz a háborús bűnösök elfogásáért a világ minden pontján. Össze is áll egy csapat, izraeli ügynök, hogy elfogják az egykori nácit. A csapatban kulcsfigura a gyönyörű Rachel, akit a Jessica Chastain alakít (élete legjobb formájában), mert neki kell majd elkábítania egy rendelésen megjelenve Vogelt. További csapattagok: Dávid (Sam Worthington) é... több»
Vitatott történeti hűség izgalmas kivitelben Annak idején nagy vitákat gerjesztett A hazafi, mert a brit és amerikai történészek más megközelítéseket ismertek el. A britek szerint épp az amerikai milícia egyik vezetője, Benjamin Martin volt az, aki kegyetlenkedett az angolokkal, míg az amerikaiak ennek ellenkezőjét állítják be a filmmel. A hazafiban egy angol parancsnok gyújt templomot az amerikai falu lakosaira, és ő az, aki terrorizálja a helyi népességet. Akárhogyan is volt, a film látványos és izgalmas kivitelben tárja elénk a függetlenségi háború eseményeit, melyben Mel Gibson pozitív főhősként vívja ki a győzelmet a vöröskabátosok (angol katonák) felett. Láthatunk remek csatajeleneteket, párharcokat és egy magával ragadó sztorit ... több»
A tavalyi év legjobbja Ötvenedik kommentemnek a tavalyi év talán legjobb filmjét választottam, az Oppenheimert. Christopher Nolan és Cillian Murphy nagyon odatették ezt a produkciót, mely azok számára, akik érdeklődnek a történelem iránt, egészen különleges filmélményt nyújt. Kezdjük ott, hogy teljes képet ad nekünk a XX. század egyik legnagyobb részecskefizikusáról, Robert Oppenheimerről (1904–1967). Látjuk őt egyetemistaként, majd férjként, szeretőként, később tudósként, végül áldozatként. A másik érdekessége a filmnek, hogy bemutatja az 1945 utáni Amerika kommunistaellenes hisztériáját, melyben jobb, ha anyagyilkosnak hisznek, mintha kommunistának. Ennek a hisztériának lesz áldozata Oppenheimer is, akit egy kic... több»
Emberismeretre tanító történet Mindannyian dolgoztunk már rossz főnökök alatt (én speciál csak 1-2 éve dolgozok jó főnökkel, előtte egész pályám alatt kifogtam az összes Quegg kapitányt – aki olvasta a Zendülés a Caine hadihajón, tudja, miről beszélek). Ebben a filmben a főnök maga az ördög, ahogyan azt Meryl Streep megtestesíti, és ahogyan azt a fiatal pályakezdő leányzó, Andy látja, Anne Hathaway alakításában. Számomra Hathaway kisasszony ebben a 2006-os filmben tűnt fel tehetségként, mert tényleg nagyot alakít. Értékelésem 4 csillag, mert emberismeretre tanít bennünket a történet.
Egy gyönyörű fényképezésű film Nagyon jó a film fényképezése, egészen kivételes tájakat láthatunk mindvégig. Úgy tudom, nem lehetett végig a kanadai Sziklás-hegységben forgatni, és részben Argentin helyszíneken készültek a felvételek. De a végeredmény önmagáért beszél: A visszatérő az egyik legkülönlegesebb film, amit valaha felvettek. És a látszat ellenére nem DiCaprio miatt, hanem tényleg a film fényképezéséért. Hihetetlen számomra, hogy a sztori valós alapokon nyugszik, és van ember, aki képes túlélni egy féltonnás grizzly medve támadását. De el kell fogadjuk, mert Inárritu megtört eseményeket dolgozott fel.
Picit jobb a közepesnél az izgalmassága miatt Másodjára már tetszett ez a film. Az első nekifutásra félbehagytam, mert olyan tipikus B kategóriás tucatfilmnek tűnt, de aztán egy barátom unszolására újra belefogtam, és sikerült is végignéznem. A főszereplő páros: Anthony Mackie és Damson Idris egészen jól tolják végig az akciókat, és több remek ötlet is felbukkan: mint a droid-katonák és a emberszerű kiborg-százados. De ami miatt katonatiszt barátom ajánlotta a filmet, az csak kb. a közepénél derült ki számomra. A helyszín ugyanis Ukrajna, ahol egy oroszbarát szakadár csoport kezd háborúba az orosz kormány támogatásával. Valahogy ismerős szitu ez, ugye? Nos ez a valósággal teljesen összefüggő alaptörténet kétségkívül érdekessé teszi a fi... több»
Gyengécske az egész Bombázó csaj tök egyedül vitorlázik a Karib-tengeren, majd profin roncsbúvárkodik, később cápákkal harcol, majd víz alatt birkózik, és mellesleg csuklóból iktat ki kábítószer-kereskedőket. Nagyon hihető. De a főszereplő hölgy tényleg nagyon csinos, ahogyan eltartott kis ujjal néz a messzelátóba, és műkörmökkel tekeri a vitorlát, pucsítva. De aki realitása vágyik, az ne ezt a filmet nézze meg szerintem. Értékelésem: zsenge 3 csillag főleg Madalina Diana Ghenea miatt, akit azért jó nézni a férfinépnek. Ez a legtöbb jó, amit erről a filmről elmondani lehet.
Egyedi stílus, kiváló szórakozás Nyilván kell egy sajátos beállítottság ahhoz, hogy valaki ezen a filmen jól szórakozzon, de ha ez megvan, akkor tényleg végigneveti az egészet. Nálam nagyon bejött. Picit ordenáré, hangyányit alpári, de még éppen átmegy a léc felett, így voltaképpen jópofa az egész. A dialógok szenzációsak, és az egészben van valamiféle egyedi stílus. A Melissa McCarthy–Jason Statham páros észvesztő. Egyes párbeszédeket visszapörgettem, annyit nevettem a beszólásokon. Most láttam másodszor, és újra letaglózott. Ha ki akarsz kapcsolni, és képes vagy lazán venni a dolgokat, akkor tetszeni fog.
A valóság elferdítésének tendenciájába illik ez a film is Egy új tendencia az amerikai filmgyártásban a valóság elferdítése. Mondjuk Tarantino kezdte az egészet (Becstelen brigantyk, Volt egyszer egy... Hollywood), de most már általánossá kezd válni Hollywoodban. Az Elvis-film is ebbe a sorba illik, akárcsak a Szöszi. Az egyik Elvis Presley-t állítja be idiótának, a másik Marilyn Monroe-t prostinak. Egyik sem törődik a tényekkel, a sztárok barátainak, rajongóinak véleményével, a valódi forrásokkal. A Priscilla is tanpéldája a történethamisításnak, és Amerikában mindenki látja. Priscilla a saját verzióját adja elő, amihez sajnos Sofia Coppola asszisztál apuci népszerűségének nyomdokvizeit kihasználva (mint a Priscilla rendezője). A film a legtöbb él... több»
Nagyon erőltetett ez a digó feeling: mármint az, hogy Olaszországban játszódik az egész, sötét filterrel (hogy még maffiásabb legyen), miközben elővezetik nekünk, hogy a bostoni fekete hapsi átmegy tősgyökeres olaszba. Olyan érzése van az embernek, hogy már nem tudtak mit kitalálni a folytatáshoz, és előjöttek ezzel a maffia őshazája helyszínnel jobb híján. Antoine Fuqua rendezett már sokkal jobb filmet is, az biztos. Denzel Washington teszi, amit tud, de nem nagyon tudja megmenteni a végeredményt. Nálam ez egy nagyon közepes dolog tele hatásvadász mesterkéltséggel. A legzavaróbb az állandó sötét filter felpakolása, ami annyira feltűnő, hogy agyonvágja a látványt teljesen. Lehetett volna éle... több»
Remek sztori, kiváló rendezés Nagyon jól megírt alapsztori, remek forgatókönyv és rendezés, profi alakítások. Ez az a film, amiben mindenki színvonalasat nyújt. Joel Schumacher nekem már az 1996-os Ha ölni kell elkészítésével bizonyította, hogy kitűnő rendező, de később megrendezte a 8 mm-t is (1999-ben), amivel végképp meggyőzött arról, hogy érdemes odafigyelni a filmjeire. A fülkével be is igazolta 2002-ben, hogy igazam volt. Kivételesen jó produkció, amiben Colin Farrell élete legjobb alakítását nyújtja. Gyakorlatilag egymagának kell elvinnie a filmet a vállán, hiszen a telefonfülkében ragadt és mesterlövész célkeresztjébe került simlis menedzsert alakítva majdnem egyszereplős műsort bíztak rá. De megbirkózik a felada... több»
Nagyon jó és látványos háborús film Méltatlanul sokat bírált és lehúzott film a 2019-es Midway, pedig igenis minőségi alkotás, remek rendezéssel. Bár Roland Emmerich hajlamos a gagyiságra (lásd Moonfall), de a Midwayt odatette. A film érdekessége, hogy kitér az elején a Hawaii elleni 1941-es japán támadásra is, így egyetlen filmben kapunk látványos összképet az USA két legnagyobb második világháborús tengeri küzdelméről. Szerintem történelemhű mindkét csata bemutatása, egészen jó alakításokkal. Értékelésem egyértelmű négy csillag, százalékban: 80-85%.
53 Most vagy soha! (2024)