Puncs

Jó kis vígjáték, a két nagyon ellentétes karakterből adódó helyzetkomikumok nagyon szórakoztatók. A két karakter remek ellenpontja egymásnak. Kialakul köztük egy baráti összetartozás a bőrszín és a társadalmi különbségek ellenére is. Tele van egy csomó jó poénnal, amik egyáltalán nem erőltetettek. Én legalábbis szakadtam rajtuk. A filmben a legutolsó mellékszereplőtől kezdve minden és mindenki a helyén van. A rendező zseblámpás magánszáma pedig egyszerűen zseniális, ahogyan az is, ahogy Tim Robbins ugrabugrál, táncikál Scatmanre. A film egyik legjobb jelenete.

Már annyiszor láttam, hogy kívülről fújom, örök kedvenc. Remek kis vígjáték Eddie Murphy fénykorából. Ma már igazi klasszikusnak számít, igaz, a romantika része kicsit sablon, de a mai vígjátékokat simán veri. Ami nekem külön tetszett, hogy Eddie Murphy több karaktert is egyszerre játszott elmaszkírozva, valamint feltűnik a filmben hajléktalanként Mortimer Duke és Randolph Duke az 1983-as Szerepcsere filmből, amiben Murphy kifosztotta őket. Akárhányszor leadják a tévében, mindig megnézem, megunhatatlan, örök kedvenc.

Akinek bejött a Blöff vagy A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső, annak ez is be fog jönni. Nagyon hasonlít hozzájuk, bár nincs annyira eredeti, viszont a sztorija emészthetőbb, követhetőbb, mint az elődeinek. Jók a poénjai és a zenéi is telitalálatok, a színészi alakítások is rendben vannak, úgyhogy simán hozza a színvonalat. Szerintem élvezhető, Guy Ritchie stílusának megfelelő darab.

Ez a film két ember szomorú drámája vígjáték köntösben, de talán nem is lehet vígjátéknak nevezni. Engem kissé a Remény Rabjaira emlékeztet, talán onnan is vettek némi ihletet, csak épp ez tele van poénokkal, amiken jóízűket lehet kacagni. A párbeszédek mindent visznek. Ugyanakkor vannak benne hangsúlyos, elgondolkodtató, megható részek, amik különlegessé teszik. Lawrence és Murphy remekül alakítottak. Nekem ez a kedvenc Eddie Murphy filmem és szerintem a börtönös filmek közt is viszi a pálmát.

Nagyon jó kis gengsztervígjáték, amolyan igazi mocskos szájú, szókimondó afroamerikai alapvígjáték. Ez Eddie Murphy egyik legjobb filmje. A mozi legszórakoztatóbb karakterét azonban nem ő, hanem a Della Reese által megformált Vera adja. Amikor először láttam kettőjük bunyóját, sírtam a nevetéstől, de a többiek karakterét is nagyon eltalálták, mindenki szórakoztató benne. Ezt a fimet mindenképpen eredeti szinkronnal érdemes megnézni. Simán ajánlom mindenkinek, aki szereti a régi jó vígjátékokat.

A horrorfilmek nem tartoznak a kedvenceim közé, de ez egész jó. Engem odaszegezett a képernyő elé, kevés üres járat van benne. Nekem végig izgalmas volt, és volt jó néhány jelenet, amitől rendesen megijedtem, bár én nem tartozom a nagy horror fogyasztók közé. A bohóc pont annyira félelmetes, mint amennyire lennie kell, és a srácok is nagyon szerethetők. Mindössze annyi hiányérzetem volt, hogy jobban rámehettek volna a bohóc előzménytörténetére.

Jó kis romantikus film, de engem zavar benne a sok kitérés. Ezt leszámítva bejött, élénken tárja elénk az első világháború szörnyűségeit és mutatja be az igaz szerelmet. A szerelmes filmekre jellemző, hogy kissé giccsesek, de ez nem lett az. Tetszett a képi világa, nekem az Amélie csodálatos élete jut róla eszembe. Ez a film a kommersz filmek és a művészfilmek érdekes elegye.

Minden zenés filmet, musicalt szívből utálok, ez az egyetlen, amelyiket nem. Ennek még a zenéje is szuper. Ewan McGregor és Nicole Kidman remek párost alkotnak és meglepően jól énekelnek. Szép, romantikus film, igaz, egy kicsit giccses és harsány, de a maga módján elbűvölő.

Nekem ez sokkal jobban tetszett, mint A Da Vinci kód. Remek film, tele volt váratlan fordulatokkal. A gonosz nem is gonosz, amikor az ember pedig azt hiszi, hogy elért a film végére, kiderül, hogy a legnagyobb fordulat még hátra van. Egyetlen egy percig sem unatkoztam. Jó kis pörgős film jó zenével, jó színészi teljesítményekkel.

Szerintem egész jó film. Az elejétől a végéig lekötötte a figyelmemet. Maria Altmann visszaemlékezései is meghatóak, nem lett csöpögős vagy nyálas. A színészek is remekül játszottak benne. A rendező nem volt elfogult, így azokat is meg lehet érteni a filmben, akiknek a téma már egy kicsit sok.

Nem szeretem a horrort, de ez nem is igazán horror, inkább thriller. Végigizgultam a filmet. Az elejétől a végéig fenntartotta az izgalmat, amit az ember joggal vár egy thrillertől. Fordulatos, vannak benne csavarok. Stephen Lang nagyon jól hozta a vak embert. Érdemes megnézni.

A film címe alapján azt feltételezi az ember, hogy ez egy életrajzi film, de nem az. Nem sok mindent tudunk meg a vörös báróról, inkább a szerelmi életén volt a hangsúly. Az I. világháború korszakát viszonylag jól eleveníti meg. A légi harcokat nagyon színvonalasan filmesítették meg, el tudtam volna viselni belőle többet. A szereplőgárda többé-kevésbé rendben volt. Véleményem szerint Til Schweiger hitelesebb lett volna bárónak, de így sem volt rossz. Viszont Lena Headey nekem valahogy nem illett bele a képbe. Nem rossz film, de szerintem többet ki lehetett volna hozni belőle.

Szerethető történet kitűnő színészek kitűnő alakításaival és egy remek rendező remek rendezésével. Nem a királyi családon volt a hangsúly, hanem egy olyan problémán, amely a hétköznapi emberek életét is megkeseríti, de tragédia egy olyan ember számára, akinek folyton nagy nyilvánosság előtt kell megszólalnia. Ludwig van Beethoven zenéje nagyon illett a filmhez. Megérdemelten kapott sok elismerést a mozi.

Nem egy rossz film, de van David Finchernek ennél sokkal jobb filmje is. Kicsit giccses és szentimentális, viszont nagyon ötletes alkotás. Az öregedést és az elmúlást mutatja be úgy, hogy a főszereplő visszafelé öregszik. Vannak benne megható jelentek és a zenéje is gyönyörű. Nekem a szereposztás is bejött, érdekes volt látni Brad Pittet öregapóként.

Zseniális pszichothriller. A filmben semmi és senki nem az, aminek látszik. Végig drukkoltam a főszereplőnek, erre a végén arcon csapott a valóság. A zene és a hangeffektek még feszültebbé teszik a filmet. A szereposztás nagyon rendben van. DiCaprio hozza a szokásos színvonalát, de a többiek is nagyon jók benne. Aki bukik a jó thrillerekre, az imádni fogja.

Kedvenc Tarantino filmem. Végig pörgős, tele van fordulatokkal, még egy halvány romantikus szál is van benne. Különböző szempontokból is bemutatja a történetet, különböző idősíkokban, ezért résen kell lenni, hogy az ember követni tudja a cselekmény fonalát. Az erőszak nem megy a történet rovására, ami nálam hatalmas pluszpont. A többi Tarantino moziról ez nem igazán mondható el. A szereplők jól kidolgozottak, sokkal életszerűbbek, mint a többi filmjében, főleg a Robert Foster által megformált óvadékügynök. Samuel L. Jackson pedig zseniálisan alakítja a gátlástalan fegyverkereskedőt, Ordell Robbiet, de a többi színész sem marad el mellőle. Imádom a film sajátos humorát. Kedvenc párbeszédem: "... több»

Gyönyörű, megindító film, igaz történet alapján készült. A mozi végén mutatják az igazi szereplőket is. Lenyűgöző a mozi képi világa és színészek is jók. Engem nagyon megérintett, nincs benne semmi művi vagy mesterkélt. Mélyen megrendítő, a végén patakokban folytak a könnyeim. Aki szereti a drámát, annak kötelező darab.

Sokkal többet vártam ettől a filmtől. Az összes pozitívum, amit el tudok mondni róla az az, hogy szépen van filmezve és szépek benne a norvég tájak. Én bírom a lassú folyású mozikat, de ez már nekem is unalmas. A feszültségnek az idő előrehaladtával nőnie kellene, de nem történik semmi váratlan. Az ember már jóval a vége előtt tudja, hogy ki a gyilkos. Nem olvastam a könyvet, lehet, hogy az izgalmasabb, de a film merő dugóunalom volt.

Jó kis krimi, bár egy kicsit hosszan elnyújtották. Nehéz dolog egy bestsellert megfilmesíteni, mert ilyenkor a könyv rajongótábora már a premier előtt fikázza a filmet, de azt hiszem, David Finchernek sikerült jó mozit csinálnia. Daniel Craig és Rooney Mara is hitelesen játszott. Rooney Maranál hitelesebb színésznőt nem is találhattak volna a szerepre. Nekem tetszett.

Luc Besson valószínűleg az Ötödik elem sikerét akarta megismételni ezzel a filmmel, ami nem sikerült. A nyomába sem ér. A történet összecsapott, felszínes és giccses. A látvánnyal akarták eladni az egész filmet, ami csak ideig-óráig képes feledtetni a nagyon gyengén sikerült sztorit. Bár szerintem a látványvilágot is sikerült túltolni, kicsit Avatar koppintás, csak attól még sokkal giccsesebb. A szereplők pedig katasztrofálisak, mindkét főszereplő túljátssza a szerepét, a többiek meg csak amolyan díszlet. Nem csodálom, hogy a film nem lett túl sikeres.