Ijesztő volt látni, hallani, hogy különböző típusú emberek mit tartanak fontosnak és azért mit tennének meg, illetve tesznek is, hogy elérjék a céljukat. Sok hasonló témájú filmet még nem láttam, de ha érdekes témáról szól, akkor szívesen megnézem. Ez most tetszett.
Itt még bőven volt min izgulni, újdonságnak számított a zombik jelenléte. Jók, ötletesek voltak az akciójelenetek, nem csak erről szólt a film. Többször megnéztem azóta is.
Ez a rész egyértelműen a Pókember-rajongóknak készült, de azért a végére sikerült belecsempészni egy jó kis drámát a felelősségvállalásról, amivel sikerült egy újabb, komolyabb hangvételű Pókember-filmnek, filmeknek megágyazni. Rengeteg utalást, poént sikerült belerakni a korábbi részekkel kapcsolatban, viszont sokan lettek az ellenfelek, zsúfolt lett a végére a vászon. Tetszett a 3 Pókember közös szerepeltetése, jó volt őket együtt látni. Talán a Garfield-féle Pókembernek sikerült a legjobban ábrázolni - MJ megmentésével - a korábbi veszteségének a megnyugvását. Egy picit talán kapkodós volt a végeharc. Tetszett, végig jól szórakoztam.
Nagyon gyengécske B kategóriás film, amiben sokkal több szerep nem jutott a farkasoknak, mint bármelyik más hasonló környezetben játszódó filmnek, pedig az eredeti cím alapján komolyabb kapcsolódást gondoltam volna a farkasok és a hősnő között. A párbeszédek csapnivalók, az akciók közepesek, viszont a táj nagyon szép. Richard Dreyfusst jó volt látni, még ha negatív szerepet is kapott, tisztességesen megöregedett, nem is hazudtolta meg önmagát, ő nyújtott egyedül valamire való színészi játékot. Csak nagyon unatkozós időszakban ajánlom, nagy veszteség nem ér senkit, ha kihagyja.
Szívesen nézek Sandra Bullocktól vidámabb témájú filmeket, de számomra most is meggyőző alakítást nyújtott. Jól hozta a megtört, de a normális életbe mégis visszavágyó nő szerepét, nem ilyen fordulatra számítottam, meglepett a vége.
Én jól szórakoztam rajta, nem kerestem benne semmi értelmet, logikát, csak sodródtam az eseményekkel, élveztem a sok baromságot, amit összehordtak a hőseink. Salma Hayek még mindig jó nő, Morgan Freemannek örültem, profi volt, mint mindig. Néha ilyen is kell.
A western műfaj esetében én jobban szeretem a pisztolypuffogtatós, párbajozós jellegű filmeket, ahhoz képest ebben a filmben egy fegyver sem dördült el a 2 órás játékidő alatt, amit utólag nem bántam, mert ez most nem erről szólt. Benedict Cumberbatch olyan jól hozta ezt a kellemetlen, nyers figurát, hogy ezmiatt megbocsájtható a dolog. Sem Kirsten Dunst, sem Jesse Plemons nem tartozik a kedvenc színészeim közé, ezért nem is igazán okoztak maradandó élményt számomra. Viszont Kodi Smith-McPhee egész jól megbirkózott a feladattal. Amit még hiányoltam, az a konfliktusok mélyebb kidolgozása, nem éreztem, hogy mi volt az a pont, amitől ennyire kiborult Kirsten Dunst karaktere, a filmvégi csattanó... több»
Ez a 2,5 óra játékidő nem kevés, féltem, hogy nem tud majd lekötni, hiszen már a tartalomból kiderül, hogy miről fog szólni a film. Az csak menetközben derült ki, hogy 3 szemszögből is megmutatja a készítő a szóban forgó „eseményt”, amik között valójában nincs is nagy különbség, mégis fontos apróságok, amik változnak. Egy percét sem untam! A korabeli ábrázolás nagyon tetszett, a csaták, mégha rövidek is voltak, nagyon látványosak, jól koreografáltak. A végső duel is nagyon látványos, kegyetlen. Alakítások terén nem emelném ki egyik színészt sem, számomra mindenki meggyőző alakítást nyújtott. Bátran ajánlom a történelmi filmek kedvelőinek.
Teljesen más kimenetelre számítottam, mint amit láttam. És ez miatt számomra értéktelenné is vált a főhősnő küzdelme. Végig tetszett, érdekelt a nő sorsa, de ez így nekem nagy csalódást okozott, sajnálom.
62 Mátrix: Feltámadások (2021)